Közötti hasonlóságok Buddhizmus és Meditáció
Buddhizmus és Meditáció 22 közös dolog (a Uniópédia): A buddhizmus iskolái, Bölcsesség a buddhizmusban, Brahman, Buddhaság, Buddhista szövegek, Dhjána a buddhizmusban, Hinduizmus, Jóga, Kínai buddhizmus, Kereszténység, Mantra, Megvilágosodás a buddhizmusban, Nirvána, Szamatha, Szamádhi, Szanszkrit nyelv, Théraváda, Tibeti buddhizmus, Tibeti nyelv, Vallás, Zazen, Zen.
A buddhizmus iskolái
A buddhizmus iskolái a buddhizmus különböző intézményesített vagy filozófiai alapon történő felosztásokra utalnak, az ősi koroktól napjainkig.
A buddhizmus iskolái és Buddhizmus · A buddhizmus iskolái és Meditáció ·
Bölcsesség a buddhizmusban
A pannyá (páli), IAST: paññā; pradnyá (szanszkrit: प्रज्ञा, IAST: prajñā) "bölcsesség", betekintés a valóság valós természetébe, azaz a mulandóság (aniccsa), a szenvedés (dukkha), éntelenség (anatta) és az üresség (súnjatá).
Bölcsesség a buddhizmusban és Buddhizmus · Bölcsesség a buddhizmusban és Meditáció ·
Brahman
Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.
Brahman és Buddhizmus · Brahman és Meditáció ·
Buddhaság
Ülő Buddha, a kínai Tang-dinasztia korából. A buddhaság vagy buddhaiság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti (szanszkrit: सम्यक्सम्बोधि – szamjakszambódhi; páli: सम्मासम्बोधि – sammāsambodhi).
Buddhaság és Buddhizmus · Buddhaság és Meditáció ·
Buddhista szövegek
Mahá-pradnyá-páramitá-szútrából'', Nantojószó-gyűjtemény, Japán A buddhista szövegeket sokféleképpen lehet csoportosítani.
Buddhista szövegek és Buddhizmus · Buddhista szövegek és Meditáció ·
Dhjána a buddhizmusban
A dhjána (szanszkrit; dévanágari: ध्यान) vagy dzshána (झान) (páli) jelentése meditáció a hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban.
Buddhizmus és Dhjána a buddhizmusban · Dhjána a buddhizmusban és Meditáció ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Buddhizmus és Hinduizmus · Hinduizmus és Meditáció ·
Jóga
A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
Buddhizmus és Jóga · Jóga és Meditáció ·
Kínai buddhizmus
A kínai buddhizmus (han kínai buddhizmus) rendkívül előkelő és jelentős szerepet játszott a buddhizmus története során, elsősorban Kelet-Ázsiában.
Buddhizmus és Kínai buddhizmus · Kínai buddhizmus és Meditáció ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Buddhizmus és Kereszténység · Kereszténység és Meditáció ·
Mantra
A mantra (dévanágari मन्त्र IAST: mantra) olyan vallásos terminus az indiai vallások, a jóga és a tantrizmus gyakorlatában, amelyről a gyakorlói úgy vélik, hogy spirituális vagy mágikus erővel rendelkezik.
Buddhizmus és Mantra · Mantra és Meditáció ·
Megvilágosodás a buddhizmusban
A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.
Buddhizmus és Megvilágosodás a buddhizmusban · Meditáció és Megvilágosodás a buddhizmusban ·
Nirvána
A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban.
Buddhizmus és Nirvána · Meditáció és Nirvána ·
Szamatha
A szamatha (páli), (szanszkrit: शमथ, śamatha) a tudat (csitta) és a tudat mentális formációinak (szankhára) lecsendesítése a buddhista gyakorlatokban (bhávana).
Buddhizmus és Szamatha · Meditáció és Szamatha ·
Szamádhi
A szamádhi (szanszkrit: समाधि) vagy szamápatti egy tudat feletti spirituális tapasztalat, tudatállapot, elragadtatás vagy a bölcsesség legfelsőbb szintje a hindu, buddhista, dzsaina, szikh és jóga iskolákban, a mély meditáció (dhjána) gyakorlatán keresztül.
Buddhizmus és Szamádhi · Meditáció és Szamádhi ·
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Buddhizmus és Szanszkrit nyelv · Meditáció és Szanszkrit nyelv ·
Théraváda
A théraváda a buddhizmus egyik ága, amelyben a páli kánon tanításait használják.
Buddhizmus és Théraváda · Meditáció és Théraváda ·
Tibeti buddhizmus
A tibeti buddhizmus vagy himalájai buddhizmus elsősorban Tibet és a Himalája bizonyos területeinek (Nepál, Bhután és India) buddhista vallásos tanaira és szervezeti jellemzőire vonatkozik.
Buddhizmus és Tibeti buddhizmus · Meditáció és Tibeti buddhizmus ·
Tibeti nyelv
A tibeti nyelvet a Pamírtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatai által körülzárt Tibetben beszélik.
Buddhizmus és Tibeti nyelv · Meditáció és Tibeti nyelv ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Buddhizmus és Vallás · Meditáció és Vallás ·
Zazen
A zazen gyakorlása egy európai zen központban A zazen (坐禅, kínaiul zuò chán) ülőmeditációt jelent japánul.
Buddhizmus és Zazen · Meditáció és Zazen ·
Zen
A zen (avagy zen buddhizmus) a mahájána buddhizmusból eredeztethető tan, rendszer, amelynek lényege a jelenségek valódi természetének megismerése, beleértve a zent gyakorlók belső természetét is, sőt a megvilágosodáson túli természetet is, annak felismerése, hogy egyetlen buddha-természet létezik csupán.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Buddhizmus és Meditáció
- Mi van a közös Buddhizmus és Meditáció
- Közötti hasonlóságok Buddhizmus és Meditáció
Összehasonlítását Buddhizmus és Meditáció
Buddhizmus 343 kapcsolatokat, ugyanakkor Meditáció 81. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 5.19% = 22 / (343 + 81).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Buddhizmus és Meditáció. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: