Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Ybl Miklós-díj
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Ybl Miklós-díj 10 közös dolog (a Uniópédia): Kotsis Iván, Magyarország, Major Máté, Makovecz Imre, Pogány Frigyes (építész), Rados Jenő, Reischl Antal, Rimanóczy Gyula (építész, 1903–1958), Török Péter (tájépítész), 19. század.
Kotsis Iván
Id.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Kotsis Iván · Kotsis Iván és Ybl Miklós-díj ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyarország · Magyarország és Ybl Miklós-díj ·
Major Máté
Major Máté (Baja, 1904. augusztus 3. – Budapest, 1986. április 14.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Major Máté · Major Máté és Ybl Miklós-díj ·
Makovecz Imre
búcsú helyszíne Stephaneum Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.) Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet megteremtője.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Makovecz Imre · Makovecz Imre és Ybl Miklós-díj ·
Pogány Frigyes (építész)
Pogány Frigyes, dr.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Pogány Frigyes (építész) · Pogány Frigyes (építész) és Ybl Miklós-díj ·
Rados Jenő
Doberdó 1917 ** Isonzói csaták Egyetemi tanártársak Rados Jenőéknél 1949** Neve a forradalmi bizottság tagjainak emléktábláján, a Műegyetemen Rados Jenő (Budapest, 1895. április 25. – Budapest, 1992. január 2.) magyar építész, építészettörténész.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Rados Jenő · Rados Jenő és Ybl Miklós-díj ·
Reischl Antal
Dr.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Reischl Antal · Reischl Antal és Ybl Miklós-díj ·
Rimanóczy Gyula (építész, 1903–1958)
Wälder Gyula irodájában (1926) Idősebb Rimanóczy Gyula (Bécs, 1903. január 19. – Budapest, 1958. december 21.) Ybl- és Kossuth-díjas építész, a magyar modernista avantgárd építészet kimagasló alkotója.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Rimanóczy Gyula (építész, 1903–1958) · Rimanóczy Gyula (építész, 1903–1958) és Ybl Miklós-díj ·
Török Péter (tájépítész)
Török Péter (Budapest, 1958. április 25. – Budapest, 2022. augusztus 4.) Ybl Miklós-díjas (2009) és Prima Primissima díjas (2012) magyar tájépítész, az Artboretum Kert- és Szépművészeti Társaság alapítója és több magyar köztér tervezője.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Török Péter (tájépítész) · Török Péter (tájépítész) és Ybl Miklós-díj ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · 19. század és Ybl Miklós-díj ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Ybl Miklós-díj
- Mi van a közös Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Ybl Miklós-díj
- Közötti hasonlóságok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Ybl Miklós-díj
Összehasonlítását Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Ybl Miklós-díj
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 269 kapcsolatokat, ugyanakkor Ybl Miklós-díj 186. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 2.20% = 10 / (269 + 186).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Ybl Miklós-díj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
