Közötti hasonlóságok Budapest XI. kerülete és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapest XI. kerülete és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 26 közös dolog (a Uniópédia): Bercsényi Építész Kollégium, Budapest, Czigler Győző, Duna, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Gellért gyógyfürdő, Gellért-hegy, Hauszmann Alajos, Józsa István, Kármán Tódor Kollégium, Kopaszi-gát, Lágymányos, Lágymányosi-öböl, Liska Tibor Szakkollégium, Magyarország, Második világháború, Műegyetemi AFC, Pecz Samu, Simonyi Károly Szakkollégium, Szabadság híd, Szent Gellért tér, Weichinger Károly, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 19. század, 1950-es évek, 1980-as évek.
Bercsényi Építész Kollégium
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Karának (ÉPK) kollégiuma.
Bercsényi Építész Kollégium és Budapest XI. kerülete · Bercsényi Építész Kollégium és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Budapest XI. kerülete · Budapest és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ·
Czigler Győző
Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, Ferencváros, 1905. március 28.) építész, műegyetemi tanár.
Budapest XI. kerülete és Czigler Győző · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Czigler Győző ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Budapest XI. kerülete és Duna · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Duna ·
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Budapest XI. kerülete és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Eötvös Loránd Tudományegyetem ·
Gellért gyógyfürdő
A hullámmedence A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, épülete a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.
Budapest XI. kerülete és Gellért gyógyfürdő · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Gellért gyógyfürdő ·
Gellért-hegy
A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).
Budapest XI. kerülete és Gellért-hegy · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Gellért-hegy ·
Hauszmann Alajos
A New York-palota homlokzatának részlete Néprajzi Múzeum (Budapest) főhomlokzata Műegyetem Központi Épülete József körút 48. (lakóház) Döbrentei utca 8, sarokház a Duna part felől, 2017-ben Velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Budapest XI. kerülete és Hauszmann Alajos · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Hauszmann Alajos ·
Józsa István
Józsa István (Csongrád, 1953. szeptember 7. –) gépészmérnök, önkormányzati képviselő, országgyűlési képviselő.
Budapest XI. kerülete és Józsa István · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Józsa István ·
Kármán Tódor Kollégium
A Kármán Tódor Kollégium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának kollégiuma.
Budapest XI. kerülete és Kármán Tódor Kollégium · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Kármán Tódor Kollégium ·
Kopaszi-gát
A Kopaszi-gát az Összekötő vasúti híd (népnyelven sokszor még: Déli összekötő vasúti híd) lábánál, attól délre, Budapesten a XI. kerületben található.
Budapest XI. kerülete és Kopaszi-gát · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Kopaszi-gát ·
Lágymányos
Lágymányos Budapest egyik városrésze a XI. kerületben.
Budapest XI. kerülete és Lágymányos · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Lágymányos ·
Lágymányosi-öböl
A még feltöltetlen északi Lágymányosi-tó, a déli Téli kikötő (mai Lágymányosi-öböl) és a Kopaszi-gát egy 1930-as Nagy-Budapest térképen A Lágymányosi tó 1880 körül Légifotó a Lágymányos-öbölről (1943) A Lágymányosi-öböl egy háromszög alakú öböl Budapesten, a Duna jobb partján.
Budapest XI. kerülete és Lágymányosi-öböl · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Lágymányosi-öböl ·
Liska Tibor Szakkollégium
A Liska Tibor Szakkollégium (LTSZ) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának hallgatói által 2007-ben létrehozott szakkollégium.
Budapest XI. kerülete és Liska Tibor Szakkollégium · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Liska Tibor Szakkollégium ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Budapest XI. kerülete és Magyarország · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Magyarország ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Budapest XI. kerülete és Második világháború · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Második világháború ·
Műegyetemi AFC
A Műegyetemi AFC (teljes nevén: Műegyetemi Atlétikai és Football Club, röviden: MAFC) egy 1897-ben alapított budapesti sportegyesület, amely tagja volt az első magyar labdarúgó-bajnokságnak.
Budapest XI. kerülete és Műegyetemi AFC · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Műegyetemi AFC ·
Pecz Samu
Pecz Samu, születési nevén Pecz János Sámuel, névváltozat: Petz (Pest, 1854. március 1. – Budapest, Józsefváros, 1922. szeptember 1.) építész, műegyetemi tanár, udvari tanácsos.
Budapest XI. kerülete és Pecz Samu · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Pecz Samu ·
Simonyi Károly Szakkollégium
A Simonyi Károly Szakkollégium lehetőséget nyújt a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának hallgatói számára az egyetemi tanulmányokon felül további szakmai tudás megszerzésére.
Budapest XI. kerülete és Simonyi Károly Szakkollégium · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Simonyi Károly Szakkollégium ·
Szabadság híd
A Szabadság híd (korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd, Vámház téri híd) Budapest egyik, 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja, Budapest központjának legrövidebb hídja.
Budapest XI. kerülete és Szabadság híd · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Szabadság híd ·
Szent Gellért tér
A térség 1910 körül: a Gellért Szálló még sehol, háttérben a Lágymányosi-öböl A Szent Gellért tér Budapest XI. kerületében található, a Duna partján, a Gellért-hegy lábánál.
Budapest XI. kerülete és Szent Gellért tér · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Szent Gellért tér ·
Weichinger Károly
Weichinger Károly (Győr, 1893. október 12. – Budapest, 1982. január 25.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora.
Budapest XI. kerülete és Weichinger Károly · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Weichinger Károly ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Budapest XI. kerülete · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Budapest XI. kerülete · 19. század és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ·
1950-es évek
Nincs leírás.
1950-es évek és Budapest XI. kerülete · 1950-es évek és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ·
1980-as évek
Nincs leírás.
1980-as évek és Budapest XI. kerülete · 1980-as évek és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Budapest XI. kerülete és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Mi van a közös Budapest XI. kerülete és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Közötti hasonlóságok Budapest XI. kerülete és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Összehasonlítását Budapest XI. kerülete és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapest XI. kerülete 437 kapcsolatokat, ugyanakkor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 269. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 3.68% = 26 / (437 + 269).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budapest XI. kerülete és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: