Közötti hasonlóságok Budapest és Világörökség
Budapest és Világörökség 29 közös dolog (a Uniópédia): Andrássy út, Berlin, Budai Várnegyed, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Citadella (Budapest), Duna, Európa, Firenze, Gellért gyógyfürdő, Gellért-hegy, Gresham-palota, Hősök tere, Isztambul, Krakkó, M1-es metróvonal, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Margit híd, Nápoly, New York, Parlament, Párizs, Petőfi híd, Római Birodalom, Szabadság-szobor (Budapest), Széchenyi István tér (Budapest), Széchenyi lánchíd, UNESCO, Vilnius.
Andrássy út
Az Andrássy út (1957-től 1990-ig: Népköztársaság útja) Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét, a Terézvárost szeli át.
Andrássy út és Budapest · Andrássy út és Világörökség ·
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Berlin és Budapest · Berlin és Világörökség ·
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
Budai Várnegyed és Budapest · Budai Várnegyed és Világörökség ·
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Az IB028 előadó a BME I épületében Az egyetemi campus látványa a Gellért-hegyről, a Gellért gyógyfürdő mögött A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (rövidítve: BME vagy Műegyetem) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést).
Budapest és Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem · Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Világörökség ·
Citadella (Budapest)
Az egykori csillagda, az Uraniae tervrajza 1813-ból Az egyetemi Csillagda épülete 1844-ben. A Citadella helyén az 1849-es pusztulásáig az egyetemi Csillagda épülete volt. A Citadella déli falának részlete háborús golyónyomokkal A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó.
Budapest és Citadella (Budapest) · Citadella (Budapest) és Világörökség ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Budapest és Duna · Duna és Világörökség ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Budapest és Európa · Európa és Világörökség ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Budapest és Firenze · Firenze és Világörökség ·
Gellért gyógyfürdő
A hullámmedence A Gellért gyógyfürdő Budapest egyik nevezetes gyógyfürdője, épülete a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.
Budapest és Gellért gyógyfürdő · Gellért gyógyfürdő és Világörökség ·
Gellért-hegy
A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).
Budapest és Gellért-hegy · Gellért-hegy és Világörökség ·
Gresham-palota
A Gresham-palota a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épülete.
Budapest és Gresham-palota · Gresham-palota és Világörökség ·
Hősök tere
A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, itt található a Millenniumi emlékmű.
Budapest és Hősök tere · Hősök tere és Világörökség ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Budapest és Isztambul · Isztambul és Világörökség ·
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Budapest és Krakkó · Krakkó és Világörökség ·
M1-es metróvonal
Az M1-es metróvonal (Millenniumi Földalatti Vasút, a köznyelvben: Kisföldalatti) Budapest első metróvonala, amely a Vörösmarty tér és a Mexikói út állomások között közlekedik, nagyrészt az Andrássy út alatt halad.
Budapest és M1-es metróvonal · M1-es metróvonal és Világörökség ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Budapest és Magyar Tudományos Akadémia · Magyar Tudományos Akadémia és Világörökség ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Budapest és Magyarország · Magyarország és Világörökség ·
Margit híd
A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével.
Budapest és Margit híd · Margit híd és Világörökség ·
Nápoly
Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.
Budapest és Nápoly · Nápoly és Világörökség ·
New York
Új-Amszterdam, 1656 New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város.
Budapest és New York · New York és Világörökség ·
Parlament
A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.
Budapest és Parlament · Parlament és Világörökség ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Budapest és Párizs · Párizs és Világörökség ·
Petőfi híd
A Petőfi híd (1937-től 1945-ig: Horthy Miklós híd) Budapest egyik Duna-hídja.
Budapest és Petőfi híd · Petőfi híd és Világörökség ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Budapest és Római Birodalom · Római Birodalom és Világörökség ·
Szabadság-szobor (Budapest)
A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmaágat (a győzelem és a béke jelképét) tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása.
Budapest és Szabadság-szobor (Budapest) · Szabadság-szobor (Budapest) és Világörökség ·
Széchenyi István tér (Budapest)
A Széchenyi István tér Budapest V. kerületében, a Lánchíd pesti lábánál fekszik, a Duna-parti világörökségi helyszín része.
Budapest és Széchenyi István tér (Budapest) · Széchenyi István tér (Budapest) és Világörökség ·
Széchenyi lánchíd
A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.
Budapest és Széchenyi lánchíd · Széchenyi lánchíd és Világörökség ·
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Budapest és UNESCO · UNESCO és Világörökség ·
Vilnius
Vilnius (2011) Vilnius (belaruszul: Вільня/Vilnia és (régebben)) Litvánia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Budapest és Világörökség
- Mi van a közös Budapest és Világörökség
- Közötti hasonlóságok Budapest és Világörökség
Összehasonlítását Budapest és Világörökség
Budapest 837 kapcsolatokat, ugyanakkor Világörökség 194. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 2.81% = 29 / (837 + 194).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budapest és Világörökség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: