Budapest és Contra-Aquincum

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Budapest és Contra-Aquincum

Budapest vs. Contra-Aquincum

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9. Az egykori Contra-Aquincum légi felvételen a mai Március 15. téren (2014) Contra-Aquincum római kori erőd, a pannóniai limes egyik fontos állomása.

Anonymus

A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).

Anonymus és Budapest · Anonymus és Contra-Aquincum · Többet látni »

Aquincum (történelmi település)

Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképenhttp://mek.oszk.hu/03400/03410/html/724.html Aquincum Aquincum római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.

Aquincum (történelmi település) és Budapest · Aquincum (történelmi település) és Contra-Aquincum · Többet látni »

Belvárosi plébániatemplom (Budapest)

Budapesten, a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (gyakran emlegetik még: Belvárosi plébániatemplom néven) a Contra-Aquincum erődítmény falaira, annak helyén épült.

Belvárosi plébániatemplom (Budapest) és Budapest · Belvárosi plébániatemplom (Budapest) és Contra-Aquincum · Többet látni »

Budapest V. kerülete

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Budapest és Budapest V. kerülete · Budapest V. kerülete és Contra-Aquincum · Többet látni »

Eraviszkuszok

Két eraviszkusz lovaskatona sírköve (i. sz. 2. század, Alsószentiván) Az eraviszkuszok ókori illír-kelta eredetű nép volt a mai Magyarország területén, a Dunántúl északkeleti részén, a rómaiak érkezésének idején ők alkották Fejér vármegye, valamint a mai Buda környékének lakosságát.

Budapest és Eraviszkuszok · Contra-Aquincum és Eraviszkuszok · Többet látni »

Erzsébet híd (Budapest, 1964)

Az Erzsébet híd Budapest egyik közúti hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel.

Budapest és Erzsébet híd (Budapest, 1964) · Contra-Aquincum és Erzsébet híd (Budapest, 1964) · Többet látni »

Fürdőmúzeum

A Fürdőmúzeum a Budapesti Történeti Múzeum egyik kiállítóhelye Budapest III. kerületében, a Flórián tér 3-5.

Budapest és Fürdőmúzeum · Contra-Aquincum és Fürdőmúzeum · Többet látni »

Gellért-hegy

A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).

Budapest és Gellért-hegy · Contra-Aquincum és Gellért-hegy · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Budapest és Honfoglalás · Contra-Aquincum és Honfoglalás · Többet látni »

Margit-sziget

A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.

Budapest és Margit-sziget · Contra-Aquincum és Margit-sziget · Többet látni »

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye.

Budapest és Országház · Contra-Aquincum és Országház · Többet látni »

Pannonia (provincia)

Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.

Budapest és Pannonia (provincia) · Contra-Aquincum és Pannonia (provincia) · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Budapest és Római Birodalom · Contra-Aquincum és Római Birodalom · Többet látni »

Tabán (Budapest)

Tabán térképe 1884-ben (a Budapest térkép részlete) A Tabán 1901-ben A Tabán (szerbül: Српска варош / Srpska varoš: „Szerbváros”, „Rácváros”) Budapest I. kerületének egyik városrésze.

Budapest és Tabán (Budapest) · Contra-Aquincum és Tabán (Budapest) · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Budapest és Török hódoltság · Contra-Aquincum és Török hódoltság · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Budapest és Zsigmond magyar király · Contra-Aquincum és Zsigmond magyar király · Többet látni »