Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Budakörnyéki járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Budakörnyéki járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Budakörnyéki járás vs. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A Budakörnyéki járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Budapest volt. első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.

Közötti hasonlóságok Budakörnyéki járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Budakörnyéki járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 15 közös dolog (a Uniópédia): Érd, Bia, Biai járás, Budapest, Diósd, Járás, Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye), Magyarország, Nagy-Budapest, Pomázi járás, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Szentendrei járás, Tárnok (település).

Érd

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.

Érd és Budakörnyéki járás · Érd és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Bia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Biatorbágy Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései Kategória:Biatorbágy.

Bia és Budakörnyéki járás · Bia és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Biai járás

A Biai járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Bia volt.

Biai járás és Budakörnyéki járás · Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budakörnyéki járás és Budapest · Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Diósd

Diósd város, a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak legkisebb területű települése, és Magyarország legkisebb területű városa.

Budakörnyéki járás és Diósd · Diósd és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Járás

Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.

Budakörnyéki járás és Járás · Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt.

Budakörnyéki járás és Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) · Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Budakörnyéki járás és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Nagy-Budapest

Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.

Budakörnyéki járás és Nagy-Budapest · Nagy-Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Pomázi járás

A Pomázi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Pomáz volt.

Budakörnyéki járás és Pomázi járás · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomázi járás · Többet látni »

Pusztazámor

Pusztazámor község a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban; annak legkisebb lélekszámú települése.

Budakörnyéki járás és Pusztazámor · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pusztazámor · Többet látni »

Sóskút

Sóskút község Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.

Budakörnyéki járás és Sóskút · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Sóskút · Többet látni »

Százhalombatta

Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.

Budakörnyéki járás és Százhalombatta · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Százhalombatta · Többet látni »

Szentendrei járás

A Szentendrei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szentendre.

Budakörnyéki járás és Szentendrei járás · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szentendrei járás · Többet látni »

Tárnok (település)

Tárnok nagyközség Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.

Budakörnyéki járás és Tárnok (település) · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Tárnok (település) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Budakörnyéki járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Budakörnyéki járás 45 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 8.82% = 15 / (45 + 125).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Budakörnyéki járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »