Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Buda visszafoglalása és Török hódoltság
Buda visszafoglalása és Török hódoltság 33 közös dolog (a Uniópédia): A török kiűzése Magyarországról, Alföld, Bécs, Bejler-bej, Belgrád, Buda (történelmi település), Buda török kézre kerülése, Budai vilajet, Duna, Dunántúl, Erdély, Esztergom, Fehérvári kapu (budai vár), Gellért-hegy, Habsburg-ház, Horvátország, III. János lengyel király, Janicsár, Jobbágy, Karlócai béke, Kereszténység, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Magyar Királyság, Mohácsi csata, Nándorfehérvári diadal, Olaszok, Oszmán Birodalom, Székesfehérvár, Szent Liga (1684), Szpáhi, ..., Török háborúk Magyarországon, Vezír (muszlim méltóság), 16. század. Bővíteni index (3 több) »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
A török kiűzése Magyarországról és Buda visszafoglalása · A török kiűzése Magyarországról és Török hódoltság ·
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Buda visszafoglalása · Alföld és Török hódoltság ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Buda visszafoglalása · Bécs és Török hódoltság ·
Bejler-bej
A bejler-bej (helyesebben bejler beji; régiesen beglerbég, jelentése szerint: „a bejek beje”) egyes vezíri rangon álló katonák magas hivatallal járó külön rangja volt az Oszmán Birodalomban.
Bejler-bej és Buda visszafoglalása · Bejler-bej és Török hódoltság ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Buda visszafoglalása · Belgrád és Török hódoltság ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Buda visszafoglalása · Buda (történelmi település) és Török hódoltság ·
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Buda török kézre kerülése és Buda visszafoglalása · Buda török kézre kerülése és Török hódoltság ·
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Buda visszafoglalása és Budai vilajet · Budai vilajet és Török hódoltság ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Buda visszafoglalása és Duna · Duna és Török hódoltság ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Buda visszafoglalása és Dunántúl · Dunántúl és Török hódoltság ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Buda visszafoglalása és Erdély · Erdély és Török hódoltság ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Buda visszafoglalása és Esztergom · Esztergom és Török hódoltság ·
Fehérvári kapu (budai vár)
A budavári Fehérvári kapu a vár egyik kapuja, mely a török hódoltság idején az Ova kapu nevet viselte.
Buda visszafoglalása és Fehérvári kapu (budai vár) · Fehérvári kapu (budai vár) és Török hódoltság ·
Gellért-hegy
A Gellért-hegy (korábban: Kelen-hegy, németül: Blocksberg vagy Osterberg, latinul: Mons Sancti Gerhardi, törökül: Gürz İlyas Bayırı) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy (valójában hivatalosan mindössze domb, hiszen a hegyek 300 méteres tengerszint feletti magasságnál kezdődnek).
Buda visszafoglalása és Gellért-hegy · Gellért-hegy és Török hódoltság ·
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Buda visszafoglalása és Habsburg-ház · Habsburg-ház és Török hódoltság ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Buda visszafoglalása és Horvátország · Horvátország és Török hódoltság ·
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Buda visszafoglalása és III. János lengyel király · III. János lengyel király és Török hódoltság ·
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Buda visszafoglalása és Janicsár · Janicsár és Török hódoltság ·
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Buda visszafoglalása és Jobbágy · Jobbágy és Török hódoltság ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Buda visszafoglalása és Karlócai béke · Karlócai béke és Török hódoltság ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Buda visszafoglalása és Kereszténység · Kereszténység és Török hódoltság ·
Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.
Buda visszafoglalása és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Török hódoltság ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Buda visszafoglalása és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Török hódoltság ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Buda visszafoglalása és Mohácsi csata · Mohácsi csata és Török hódoltság ·
Nándorfehérvári diadal
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.
Buda visszafoglalása és Nándorfehérvári diadal · Nándorfehérvári diadal és Török hódoltság ·
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Buda visszafoglalása és Olaszok · Olaszok és Török hódoltság ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Buda visszafoglalása és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Török hódoltság ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Buda visszafoglalása és Székesfehérvár · Székesfehérvár és Török hódoltság ·
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Buda visszafoglalása és Szent Liga (1684) · Szent Liga (1684) és Török hódoltság ·
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Buda visszafoglalása és Szpáhi · Szpáhi és Török hódoltság ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Buda visszafoglalása és Török háborúk Magyarországon · Török háborúk Magyarországon és Török hódoltság ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Buda visszafoglalása és Vezír (muszlim méltóság) · Török hódoltság és Vezír (muszlim méltóság) ·
16. század
A 16.
16. század és Buda visszafoglalása · 16. század és Török hódoltság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Buda visszafoglalása és Török hódoltság
- Mi van a közös Buda visszafoglalása és Török hódoltság
- Közötti hasonlóságok Buda visszafoglalása és Török hódoltság
Összehasonlítását Buda visszafoglalása és Török hódoltság
Buda visszafoglalása 176 kapcsolatokat, ugyanakkor Török hódoltság 222. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 8.29% = 33 / (176 + 222).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Buda visszafoglalása és Török hódoltság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
