Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Buda török kézre kerülése és I. Szulejmán oszmán szultán

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Buda török kézre kerülése és I. Szulejmán oszmán szultán

Buda török kézre kerülése vs. I. Szulejmán oszmán szultán

Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541. A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Közötti hasonlóságok Buda török kézre kerülése és I. Szulejmán oszmán szultán

Buda török kézre kerülése és I. Szulejmán oszmán szultán 20 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 29., Bécs, Buda (történelmi település), Eger ostroma (1552), Fráter György, Gyalui egyezmény, Habsburg-ház, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, II. János magyar király, Isztambul, Jagelló Izabella magyar királyné, Kereszténység, Magyar Királyság, Mohácsi csata, Oszmán Birodalom, Szent Korona, Török Bálint (hadvezér), Wilhelm von Roggendorf, Zrínyi Miklós (hadvezér).

Augusztus 29.

Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.

Augusztus 29. és Buda török kézre kerülése · Augusztus 29. és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Buda török kézre kerülése · Bécs és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Buda török kézre kerülése · Buda (történelmi település) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Eger ostroma (1552)

Eger ostroma 1552-ben, az Oszmán Birodalomnak abban az évben a Magyar Királyság területén folytatott hadjárata utolsó hadi eseménye volt, amelyet az egri diadal elnevezéssel illet a magyar történelemtudomány és a nemzet emlékezete.

Buda török kézre kerülése és Eger ostroma (1552) · Eger ostroma (1552) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Fráter György

Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.

Buda török kézre kerülése és Fráter György · Fráter György és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Gyalui egyezmény

A gyalui egyezményt 1541.

Buda török kézre kerülése és Gyalui egyezmény · Gyalui egyezmény és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Buda török kézre kerülése és Habsburg-ház · Habsburg-ház és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Buda török kézre kerülése és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

I. János magyar király

Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.

Buda török kézre kerülése és I. János magyar király · I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

II. János magyar király

Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.

Buda török kézre kerülése és II. János magyar király · I. Szulejmán oszmán szultán és II. János magyar király · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Buda török kézre kerülése és Isztambul · I. Szulejmán oszmán szultán és Isztambul · Többet látni »

Jagelló Izabella magyar királyné

Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.

Buda török kézre kerülése és Jagelló Izabella magyar királyné · I. Szulejmán oszmán szultán és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Buda török kézre kerülése és Kereszténység · I. Szulejmán oszmán szultán és Kereszténység · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Buda török kézre kerülése és Magyar Királyság · I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar Királyság · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Buda török kézre kerülése és Mohácsi csata · I. Szulejmán oszmán szultán és Mohácsi csata · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Buda török kézre kerülése és Oszmán Birodalom · I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Szent Korona

date.

Buda török kézre kerülése és Szent Korona · I. Szulejmán oszmán szultán és Szent Korona · Többet látni »

Török Bálint (hadvezér)

Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.

Buda török kézre kerülése és Török Bálint (hadvezér) · I. Szulejmán oszmán szultán és Török Bálint (hadvezér) · Többet látni »

Wilhelm von Roggendorf

1541-ben Ferdinánd egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével a Magyar Királyság fővárosa ellen Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.

Buda török kézre kerülése és Wilhelm von Roggendorf · I. Szulejmán oszmán szultán és Wilhelm von Roggendorf · Többet látni »

Zrínyi Miklós (hadvezér)

Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) Zrínyi IV.

Buda török kézre kerülése és Zrínyi Miklós (hadvezér) · I. Szulejmán oszmán szultán és Zrínyi Miklós (hadvezér) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Buda török kézre kerülése és I. Szulejmán oszmán szultán

Buda török kézre kerülése 61 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Szulejmán oszmán szultán 180. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 8.30% = 20 / (61 + 180).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Buda török kézre kerülése és I. Szulejmán oszmán szultán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: