Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1663–64)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1663–64)

Buda (történelmi település) vs. Habsburg–török háború (1663–64)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven. Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja.

Közötti hasonlóságok Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1663–64)

Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1663–64) 31 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 29., Bécs, Bécs ostroma (1683), Duna, Erdélyi Fejedelemség, Esztergom, Ferences rend, Habsburg Birodalom, I. Szulejmán oszmán szultán, Kara Musztafa, Magyar Királyság, Magyarország, Mohácsi csata, Mongolok, Német nyelv, Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom, Pécs, Pozsony, Regensburg, Tatárok, Török hódoltság, Temesvár, Tizenöt éves háború, Zsigmond magyar király, Zsitvatoroki béke, 14. század, 16. század, 1650-es évek, 1660-as évek, ..., 17. század. Bővíteni index (1 több) »

Augusztus 29.

Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.

Augusztus 29. és Buda (történelmi település) · Augusztus 29. és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Buda (történelmi település) · Bécs és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Bécs ostroma (1683)

Bécs második török ostroma (Zweite Wiener Türkenbelagerung) 1683.

Bécs ostroma (1683) és Buda (történelmi település) · Bécs ostroma (1683) és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Buda (történelmi település) és Duna · Duna és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Buda (történelmi település) és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Buda (történelmi település) és Esztergom · Esztergom és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Ferences rend

A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.

Buda (történelmi település) és Ferences rend · Ferences rend és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Buda (történelmi település) és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Buda (történelmi település) és I. Szulejmán oszmán szultán · Habsburg–török háború (1663–64) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Kara Musztafa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.

Buda (történelmi település) és Kara Musztafa · Habsburg–török háború (1663–64) és Kara Musztafa · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Buda (történelmi település) és Magyar Királyság · Habsburg–török háború (1663–64) és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Buda (történelmi település) és Magyarország · Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarország · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Buda (történelmi település) és Mohácsi csata · Habsburg–török háború (1663–64) és Mohácsi csata · Többet látni »

Mongolok

A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.

Buda (történelmi település) és Mongolok · Habsburg–török háború (1663–64) és Mongolok · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Buda (történelmi település) és Német nyelv · Habsburg–török háború (1663–64) és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Buda (történelmi település) és Német-római Birodalom · Habsburg–török háború (1663–64) és Német-római Birodalom · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Buda (történelmi település) és Oszmán Birodalom · Habsburg–török háború (1663–64) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Buda (történelmi település) és Pécs · Habsburg–török háború (1663–64) és Pécs · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Buda (történelmi település) és Pozsony · Habsburg–török háború (1663–64) és Pozsony · Többet látni »

Regensburg

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.

Buda (történelmi település) és Regensburg · Habsburg–török háború (1663–64) és Regensburg · Többet látni »

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Buda (történelmi település) és Tatárok · Habsburg–török háború (1663–64) és Tatárok · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Buda (történelmi település) és Török hódoltság · Habsburg–török háború (1663–64) és Török hódoltság · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Buda (történelmi település) és Temesvár · Habsburg–török háború (1663–64) és Temesvár · Többet látni »

Tizenöt éves háború

A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

Buda (történelmi település) és Tizenöt éves háború · Habsburg–török háború (1663–64) és Tizenöt éves háború · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Buda (történelmi település) és Zsigmond magyar király · Habsburg–török háború (1663–64) és Zsigmond magyar király · Többet látni »

Zsitvatoroki béke

A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.

Buda (történelmi település) és Zsitvatoroki béke · Habsburg–török háború (1663–64) és Zsitvatoroki béke · Többet látni »

14. század

A 14.

14. század és Buda (történelmi település) · 14. század és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

16. század

A 16.

16. század és Buda (történelmi település) · 16. század és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

1650-es évek

*165 165.

1650-es évek és Buda (történelmi település) · 1650-es évek és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

1660-as évek

*166 166.

1660-as évek és Buda (történelmi település) · 1660-as évek és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

17. század

A 17.

17. század és Buda (történelmi település) · 17. század és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1663–64)

Buda (történelmi település) 221 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg–török háború (1663–64) 318. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 5.75% = 31 / (221 + 318).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1663–64). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »