Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Buda (történelmi település) és Budapest
Buda (történelmi település) és Budapest 69 közös dolog (a Uniópédia): Anonymus, Aquincum (történelmi település), Attila hun király, Árpád-ház, Árpád-kor, Óbuda (városrész), Bécs, Bronzkor, Buda (városrész), Buda török kézre kerülése, Buda visszafoglalása, Budai Várnegyed, Budapest I. kerülete, Budapest II. kerülete, Budapest III. kerülete, Budapest XI. kerülete, Budapest XII. kerülete, Budapest XXII. kerülete, Duna, Gellérthegy, Honfoglalás, Horvát nyelv, Hunok, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, IV. Béla magyar király, Kelták, Kereszténység, Magyar Királyság, Magyar nyelv, ..., Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország, Margit híd, Mátyás-templom, Mikoviny Sámuel, Mohácsi csata, Mongolok, Nagy-Budapest, Nápoly, Német nyelv, Németek, Osztrákok, Pannonia (provincia), Pest (történelmi település), Pesthidegkút, Pogányság, Pozsony, Római Birodalom, Szabadka, Széchenyi István, Széchenyi lánchíd, Szent Gellért, Szláv népek, Szlovák nyelv, Tabán (Budapest), Tatárjárás Magyarországon, Tatárok, Tavaszi hadjárat, Tél, Török hódoltság, V. Károly lotaringiai herceg, Vencel magyar király, Zsigmond magyar király, 1. század, 13. század, 15. század, 17. század, 19. század, 4. század. Bővíteni index (39 több) »
Anonymus
A Gesta Hungarorum kezdőlapja Anonymus, vagy Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne).
Anonymus és Buda (történelmi település) · Anonymus és Budapest ·
Aquincum (történelmi település)
Aquincum (Aquinco) a római kori úthálózatot ábrázoló Tabula Peutingeriana térképenhttp://mek.oszk.hu/03400/03410/html/724.html Aquincum Aquincum római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.
Aquincum (történelmi település) és Buda (történelmi település) · Aquincum (történelmi település) és Budapest ·
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Attila hun király és Buda (történelmi település) · Attila hun király és Budapest ·
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Árpád-ház és Buda (történelmi település) · Árpád-ház és Budapest ·
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Árpád-kor és Buda (történelmi település) · Árpád-kor és Budapest ·
Óbuda (városrész)
Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben.
Óbuda (városrész) és Buda (történelmi település) · Óbuda (városrész) és Budapest ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Buda (történelmi település) · Bécs és Budapest ·
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Bronzkor és Buda (történelmi település) · Bronzkor és Budapest ·
Buda (városrész)
Buda Budapest Dunától nyugatra eső dombos, hegyvidékes része, annak összefoglaló elnevezése, olykor ideértve Óbudát is.
Buda (történelmi település) és Buda (városrész) · Buda (városrész) és Budapest ·
Buda török kézre kerülése
Buda várának török kézre kerülésekor (török miniatúra) Buda vára I. János magyar király halálakor (Johan Siebmacher metszete Nikolaus Meldemann egykorú rajza alapján) Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541.
Buda (történelmi település) és Buda török kézre kerülése · Buda török kézre kerülése és Budapest ·
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Buda (történelmi település) és Buda visszafoglalása · Buda visszafoglalása és Budapest ·
Budai Várnegyed
A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe.
Buda (történelmi település) és Budai Várnegyed · Budai Várnegyed és Budapest ·
Budapest I. kerülete
Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik.
Buda (történelmi település) és Budapest I. kerülete · Budapest és Budapest I. kerülete ·
Budapest II. kerülete
Budapest II.
Buda (történelmi település) és Budapest II. kerülete · Budapest és Budapest II. kerülete ·
Budapest III. kerülete
Budapest III.
Buda (történelmi település) és Budapest III. kerülete · Budapest és Budapest III. kerülete ·
Budapest XI. kerülete
Budapest XI.
Buda (történelmi település) és Budapest XI. kerülete · Budapest és Budapest XI. kerülete ·
Budapest XII. kerülete
Az Úti Madonna kápolna a Farkas-völgyben A Libegő télen XII. kerületi (MOM Kulturális Központ) Moholy-Nagy Művészeti Egyetem A fogaskerekű vasút városkút Budapest XII.
Buda (történelmi település) és Budapest XII. kerülete · Budapest és Budapest XII. kerülete ·
Budapest XXII. kerülete
Budapest XXII.
Buda (történelmi település) és Budapest XXII. kerülete · Budapest és Budapest XXII. kerülete ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Buda (történelmi település) és Duna · Budapest és Duna ·
Gellérthegy
A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben.
Buda (történelmi település) és Gellérthegy · Budapest és Gellérthegy ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Buda (történelmi település) és Honfoglalás · Budapest és Honfoglalás ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Buda (történelmi település) és Horvát nyelv · Budapest és Horvát nyelv ·
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Buda (történelmi település) és Hunok · Budapest és Hunok ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Buda (történelmi település) és I. Károly magyar király · Budapest és I. Károly magyar király ·
I. Lajos magyar király
I.
Buda (történelmi település) és I. Lajos magyar király · Budapest és I. Lajos magyar király ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Buda (történelmi település) és IV. Béla magyar király · Budapest és IV. Béla magyar király ·
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Buda (történelmi település) és Kelták · Budapest és Kelták ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Buda (történelmi település) és Kereszténység · Budapest és Kereszténység ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Buda (történelmi település) és Magyar Királyság · Budapest és Magyar Királyság ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Buda (történelmi település) és Magyar nyelv · Budapest és Magyar nyelv ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Buda (történelmi település) és Magyar Tudományos Akadémia · Budapest és Magyar Tudományos Akadémia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Buda (történelmi település) és Magyarország · Budapest és Magyarország ·
Margit híd
A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével.
Buda (történelmi település) és Margit híd · Budapest és Margit híd ·
Mátyás-templom
A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület.
Buda (történelmi település) és Mátyás-templom · Budapest és Mátyás-templom ·
Mikoviny Sámuel
Mikoviny (Mikovini) Sámuel (Ábelfalva, 1698 – Trencsén mellett, 1750. március 23.), magyar matematikus, mérnök, földmérő, tanár, a magyar térképészet megalapítója.
Buda (történelmi település) és Mikoviny Sámuel · Budapest és Mikoviny Sámuel ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Buda (történelmi település) és Mohácsi csata · Budapest és Mohácsi csata ·
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Buda (történelmi település) és Mongolok · Budapest és Mongolok ·
Nagy-Budapest
Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.
Buda (történelmi település) és Nagy-Budapest · Budapest és Nagy-Budapest ·
Nápoly
Nápoly (nápolyi nyelven Napule) Dél-Olaszország legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Campania régió székhelye.
Buda (történelmi település) és Nápoly · Budapest és Nápoly ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Buda (történelmi település) és Német nyelv · Budapest és Német nyelv ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Buda (történelmi település) és Németek · Budapest és Németek ·
Osztrákok
Osztrákoknak (németül Österreicher) az Osztrák Köztársaság és történelmi elődjeinek, valamint jogelődjeinek lakóit nevezzük.
Buda (történelmi település) és Osztrákok · Budapest és Osztrákok ·
Pannonia (provincia)
Pannonia legfontosabb városai és a pannoniai limes Pannonia a Római Birodalom egyik provinciája volt.
Buda (történelmi település) és Pannonia (provincia) · Budapest és Pannonia (provincia) ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Buda (történelmi település) és Pest (történelmi település) · Budapest és Pest (történelmi település) ·
Pesthidegkút
Pesthidegkút egyike az 1950.
Buda (történelmi település) és Pesthidegkút · Budapest és Pesthidegkút ·
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Buda (történelmi település) és Pogányság · Budapest és Pogányság ·
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Buda (történelmi település) és Pozsony · Budapest és Pozsony ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Buda (történelmi település) és Római Birodalom · Budapest és Római Birodalom ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Buda (történelmi település) és Szabadka · Budapest és Szabadka ·
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Buda (történelmi település) és Széchenyi István · Budapest és Széchenyi István ·
Széchenyi lánchíd
A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben gyakran csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon.
Buda (történelmi település) és Széchenyi lánchíd · Budapest és Széchenyi lánchíd ·
Szent Gellért
Gellért-hegy oldalábanhttps://www.kozterkep.hu/~/1395/ Szent Gellért szobra, kozterkep.hu Szent Gellért legendájánakhttp://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file.
Buda (történelmi település) és Szent Gellért · Budapest és Szent Gellért ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Buda (történelmi település) és Szláv népek · Budapest és Szláv népek ·
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Buda (történelmi település) és Szlovák nyelv · Budapest és Szlovák nyelv ·
Tabán (Budapest)
Tabán térképe 1884-ben (a Budapest térkép részlete) A Tabán 1901-ben A Tabán (szerbül: Српска варош / Srpska varoš: „Szerbváros”, „Rácváros”) Budapest I. kerületének egyik városrésze.
Buda (történelmi település) és Tabán (Budapest) · Budapest és Tabán (Budapest) ·
Tatárjárás Magyarországon
A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.
Buda (történelmi település) és Tatárjárás Magyarországon · Budapest és Tatárjárás Magyarországon ·
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Buda (történelmi település) és Tatárok · Budapest és Tatárok ·
Tavaszi hadjárat
A tavaszi hadjárat a főhadszíntéren 1849.
Buda (történelmi település) és Tavaszi hadjárat · Budapest és Tavaszi hadjárat ·
Tél
A ''tél'' a világ legtöbb pontján egyet jelent a hóval A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka.
Buda (történelmi település) és Tél · Budapest és Tél ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Buda (történelmi település) és Török hódoltság · Budapest és Török hódoltság ·
V. Károly lotaringiai herceg
V.
Buda (történelmi település) és V. Károly lotaringiai herceg · Budapest és V. Károly lotaringiai herceg ·
Vencel magyar király
Miklós bíboros, a későbbi XI. Benedek pápa (Képes krónika) Vencel, gyakran Cseh Vencel, magyar uralkodói nevén: László,, (Prága, 1289. október 6. – Alamóc, 1306. augusztus 4.) Přemysl-házi cseh és lengyel királyi herceg, II. Vencel cseh király és Habsburg Juta cseh királyné fia.
Buda (történelmi település) és Vencel magyar király · Budapest és Vencel magyar király ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Buda (történelmi település) és Zsigmond magyar király · Budapest és Zsigmond magyar király ·
1. század
Az eurázsiai világ az 1. század elején: Római Birodalom (piros), Pártus Birodalom (barna), Han-dinasztia, Kína (Sárga) Az 1.
1. század és Buda (történelmi település) · 1. század és Budapest ·
13. század
A 13.
13. század és Buda (történelmi település) · 13. század és Budapest ·
15. század
A 15.
15. század és Buda (történelmi település) · 15. század és Budapest ·
17. század
A 17.
17. század és Buda (történelmi település) · 17. század és Budapest ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Buda (történelmi település) · 19. század és Budapest ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Buda (történelmi település) · 4. század és Budapest ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Buda (történelmi település) és Budapest
- Mi van a közös Buda (történelmi település) és Budapest
- Közötti hasonlóságok Buda (történelmi település) és Budapest
Összehasonlítását Buda (történelmi település) és Budapest
Buda (történelmi település) 221 kapcsolatokat, ugyanakkor Budapest 837. Ami közös bennük 69, a Jaccard index 6.52% = 69 / (221 + 837).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Buda (történelmi település) és Budapest. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
