Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
133 kapcsolatok: Aktinoidák, Amerikai Egyesült Államok, Antimon, Antoine Jérôme Balard, Arkansas, Aromás vegyületek, Arzén (elem), Atomsugár, Azeotrópos elegy, Ógörög nyelv, Bad Kreuznach, Baktériumok, Bárium, Béta-bomlás, Bíbor (heraldika), Bór, Biológiai felezési idő, Bróm-klórmetán, Bróm-monofluorid, Bróm-monoklorid, Bróm-pentafluorid, Bróm-trifluorid, Brómmetán, Brómossav, Brómsav, Brómvegyületek összegképletének listája, Bromoform, Cézium, Dagerrotípia, Desztilláció, Diamágnesesség, Dielektromos állandó, Dietil-éter, Elektrofil, Elektromos vezetés, Elektronaffinitás, Elektronegativitás, Elimináció (kémia), Első világháború, Epilepszia, Etanol, Ezüst-bromid, Fényképezés, Földkéreg, Felezési idő, Fenol, Fluor, Fonálférgek, Grignard-reagens, Halogének, ..., Hidrogén, Hidrogén-bromid, Hidrogén-fluorid, Hidrogén-peroxid, Hidrogénkötés, Higany(II)-oxid, Hipobrómossav, Holt-tenger, Idegsejt, Interhalogének, Ionizációs energia, Izrael, Jód, Jód-monobromid, Jód-monoklorid, Johann Wolfgang Döbereiner, Justus von Liebig, Katalizátor, Kálium-bromid, Kémiai elem, Kémiai elemek periódusos rendszere, Kén, Kína, Központi idegrendszer, Klór, Klór-trifluorid, Kollagén, Kripton, Kriterion Könyvkiadó, Kvaterner ammóniumvegyület, Lantanoidák, Makkay Ferenc, Metil-bromid, Mexikó, Montpellier, Montréali jegyzőkönyv, Mycobacterium tuberculosis, N-brómszukcinimid, Nátrium-bromid, Nemesgázok, Nemfémek, Nitrozil-klorid, NMR-spektroszkópia, Nukleofil szubsztitúció, Olvadáshő, Oxigén, Párolgáshő, Perbrómsav, Platina, Poli(vinil-klorid), Polietilén, Polimerizáció, Polipropilén, Rácsenergia, Rendszám (kémia), Sav, Sűrűség, Staßfurt, Standardpotenciál, Stroncium, Szabványos nyomás és hőmérséklet, Szén, Szén-tetraklorid, Szénhidrogének, Szelén, Szerves kémia, Szilícium, Szilikát, Tűzoltó berendezés, Tüskés bíborcsiga, Triád (kémia), Urán, Urán-hexafluorid, Van der Waals-erők, Vörösfoszfor, Vegyértékelektron, Vegyi fegyver, Vegyjel, Wurtz-szintézis, Xenon, Xenon-difluorid, 1,2-dibrómetán, 1,4-benzokinon. Bővíteni index (83 több) »
Aktinoidák
Az aktinoidák (vagy régebbi, az IUPAC által nem támogatott néven aktinidák) sorozata tizennégy, 90 és 103 közti rendszámú – kémiai elemet foglal magában, a tóriumtól a laurenciumig.
Új!!: Bróm és Aktinoidák · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Bróm és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Antimon
Az antimon egy kémiai elem a periódusos rendszer Va csoportjából, vegyjele Sb, rendszáma 51, atomi tömegegysége 121,75.
Új!!: Bróm és Antimon · Többet látni »
Antoine Jérôme Balard
Antoine Jérôme Balard (Montpellier, 1802. szeptember 30. – Párizs, 1876. március 31.) francia vegyész, a bróm felfedezője.
Új!!: Bróm és Antoine Jérôme Balard · Többet látni »
Arkansas
Arkansas (IPA:, kb. /arkönszó/) az Amerikai Egyesült Államok 25.
Új!!: Bróm és Arkansas · Többet látni »
Aromás vegyületek
Az aromás vegyületek olyan telítetlen, gyűrűs vegyületek, melyekben váltakoznak a gyűrűt alkotó atomok közötti egyes és kettős kötések, és a molekula stabilitása nagyobb, mint ami e kötésekből következne.
Új!!: Bróm és Aromás vegyületek · Többet látni »
Arzén (elem)
Arzén: (légykő, egérkő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.
Új!!: Bróm és Arzén (elem) · Többet látni »
Atomsugár
Az atomsugár az atommag és a legkülső stabil atompálya távolsága az egyensúlyi helyzetben levő atomban.
Új!!: Bróm és Atomsugár · Többet látni »
Azeotrópos elegy
Az azeotrópos elegy kettő vagy több folyadék (vagy vegyület) olyan elegye, amely desztillációval nem választható szét alkotórészeire.
Új!!: Bróm és Azeotrópos elegy · Többet látni »
Ógörög nyelv
Az ógörög nyelv dialektusai Az ógörög nyelv (hé helléniké glótta, újgörög olvasatban í Elinikí glóta) különböző nyelvjárásait az ókori Görögországban i. e. 800 – i. e. 300 között beszélték.
Új!!: Bróm és Ógörög nyelv · Többet látni »
Bad Kreuznach
Bad Kreuznach egy fürdőváros és a megye székhelye Németországban, a Rajna-vidék-Pfalz azonos nevű kerületében.
Új!!: Bróm és Bad Kreuznach · Többet látni »
Baktériumok
A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok.
Új!!: Bróm és Baktériumok · Többet látni »
Bárium
A bárium (nyelvújításkori magyar nevén sulyany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Bróm és Bárium · Többet látni »
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Új!!: Bróm és Béta-bomlás · Többet látni »
Bíbor (heraldika)
Névváltozatok: bíborszín, bíborvörös, bíborpiros, tyrosi/türoszi bíbor, római bíbor, antikbíbor, görögbíbor, bizánci bíbor, császárbíbor, királybíbor, királyszín, bársonyszín, bársony festék, császárvörös, csigavérszín, újveres bíborszínű (Nagy Iván X. 456.), bíborpiros (Biblia, Mózes II. 26:31.), ciklámenszínű, bissus: bíbor (1395 k. Beszt. szój. 694., TESz I. 295.), kirali bíbor: sicut purpura regis (Döbrentey kódex 1508. 481., kiadása: Nyelvemléktár XII. 481.; NySz I. 228.), barson (1395 k. Beszt. szój., TESz I. 254.), bársony (Fényes I. 175.), bársony festék: purpurissum, purpursfarbe, purpurisso (NySz I. 835.), violaszín festő: violarius (C.; NySz I. 836), violaszínű (Bertényi új m. 46.; Apor Péter 103.), ibolyaszín (Nagy Iván IX. 507.), halvány rózsaszín (Nagy Iván X. 181.), lila színű, ibolyaszín (Mika, 1893.), lila, violaszínű (Új Idők lexikona X. 2556.), királyszénő (Esterházy P. Harm. cael. 1. könyv, 47.), király színű (Podhradczky József: Szent László királynak és viselt dolgainak históriája. Buda, 1836. II. 66.), hu la: purpur (TESz I. 254.) fr: pourpre, r. fr: porprin, en: purpure, r. en: plumby, porprin, de: Purpur, cs: purpur, šarlat, la: purpureus A bíbor a kiegészítő színek közé tartozó heraldikai színezék.
Új!!: Bróm és Bíbor (heraldika) · Többet látni »
Bór
A bór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Bróm és Bór · Többet látni »
Biológiai felezési idő
A radioaktív anyagok belélegzés vagy lenyelés útján képesek beépülni a szervekbe, szervcsoportokba.
Új!!: Bróm és Biológiai felezési idő · Többet látni »
Bróm-klórmetán
A bróm-klórmetán a metán vegyesen halogénezett származéka.
Új!!: Bróm és Bróm-klórmetán · Többet látni »
Bróm-monofluorid
A bróm-monofluorid egy elég instabil interhalogén vegyület, képlete BrF.
Új!!: Bróm és Bróm-monofluorid · Többet látni »
Bróm-monoklorid
A bróm-monoklorid, más néven bróm(I)-klorid vagy bróm-klorid interhalogén vegyület, képlete BrCl.
Új!!: Bróm és Bróm-monoklorid · Többet látni »
Bróm-pentafluorid
A bróm-pentafluorid interhalogén vegyület, képlete BrF5.
Új!!: Bróm és Bróm-pentafluorid · Többet látni »
Bróm-trifluorid
A bróm-trifluorid az interhalogének közé tartozó szervetlen vegyület, képlete BrF3.
Új!!: Bróm és Bróm-trifluorid · Többet látni »
Brómmetán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Metil-bromid.
Új!!: Bróm és Brómmetán · Többet látni »
Brómossav
A brómossav a bróm egyik oxosava, képlete HBrO2.
Új!!: Bróm és Brómossav · Többet látni »
Brómsav
A brómsav halogén oxosav, képlete HBrO3.
Új!!: Bróm és Brómsav · Többet látni »
Brómvegyületek összegképletének listája
A lap egyes brómvegyületek összegképletét sorolja fel.
Új!!: Bróm és Brómvegyületek összegképletének listája · Többet látni »
Bromoform
A bromoform (szisztematikus nevén metil-tribromid) érzéstelenítő hatású vegyület, vegyipari alapanyag triviális neve.
Új!!: Bróm és Bromoform · Többet látni »
Cézium
A cézium (latinul: Caesium) a periódusos rendszer 55.
Új!!: Bróm és Cézium · Többet látni »
Dagerrotípia
Az első ismert dagerrotípia: Louis Daguerre:''Egy ritkasággyűjtemény darabjai'' (1837) A dagerrotípia a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt, melyet Louis Daguerre és Joseph Nicéphore Niépce fejlesztettek ki.
Új!!: Bróm és Dagerrotípia · Többet látni »
Desztilláció
A desztilláció vagy lepárlás egyrészt egy régóta használt laboratóriumi technika, másrészt a vegyipar folyadékelegyeinek leggyakrabban használt elválasztási művelete.
Új!!: Bróm és Desztilláció · Többet látni »
Diamágnesesség
Pirolitikus grafit lebegése A diamágnesesség a mágnesesség egy formája, amely csak külső mágneses tér hatására jelentkezik.
Új!!: Bróm és Diamágnesesség · Többet látni »
Dielektromos állandó
A dielektromos állandó az anyagok elektromos mezővel való kölcsönhatását jellemző mennyiség.
Új!!: Bróm és Dielektromos állandó · Többet látni »
Dietil-éter
A dietil-éter (régi nevén égény) a legismertebb éter, a köznyelv egyszerűen éternek nevezi.
Új!!: Bróm és Dietil-éter · Többet látni »
Elektrofil
Az elektrofilek általában pozitívan töltött részecskék, melyek az elektronban gazdag centrumokhoz vonzódnak.
Új!!: Bróm és Elektrofil · Többet látni »
Elektromos vezetés
A fizikában az elektromos vezető olyan anyag, amely képes elektromos áramot vezetni.
Új!!: Bróm és Elektromos vezetés · Többet látni »
Elektronaffinitás
Az elektronaffinitás, Eea fogalmát különbözőképpen értelmezik.
Új!!: Bróm és Elektronaffinitás · Többet látni »
Elektronegativitás
Az elektronegativitás (EN) a kovalens kötésben részt vevő atomoknak az a képessége, hogy a molekulán belül vonzzák a kovalens kötést létrehozó elektronpárt (elektronvonzó képesség).
Új!!: Bróm és Elektronegativitás · Többet látni »
Elimináció (kémia)
Eliminációnak (kilépéses reakció) nevezzük azt az átalakulást, melynek során egy vegyület kisebb molekula kilépése közben alakul új vegyületté.
Új!!: Bróm és Elimináció (kémia) · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Bróm és Első világháború · Többet látni »
Epilepszia
Az epilepszia (régiesen frász, nyavalya) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek epilepsziás rohamokkal járnak.
Új!!: Bróm és Epilepszia · Többet látni »
Etanol
Az etanol (etil-alkohol, borszesz vagy régiesen borlang: C2H5OH) egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után.
Új!!: Bróm és Etanol · Többet látni »
Ezüst-bromid
Az ezüst-bromid egy halványsárga színű, szervetlen só, képlete: AgBr.
Új!!: Bróm és Ezüst-bromid · Többet látni »
Fényképezés
Nagy formátumú kamera és optikai lencséje A fotográfia vagy fényképészet a fény által közvetített képi információk rögzítése technikai eszközök (fényképezőgép, fényérzékeny anyag, fotovoltaikus eszközök stb.) segítségével.
Új!!: Bróm és Fényképezés · Többet látni »
Földkéreg
A Föld öves felépítése A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka.
Új!!: Bróm és Földkéreg · Többet látni »
Felezési idő
A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.
Új!!: Bróm és Felezési idő · Többet látni »
Fenol
A fenol (régi nevén karbolsav, INN: phenol) jellegzetes illatú, színtelen, kristályos szilárd anyag, amelyben egy benzolgyűrűhöz egy hidroxilcsoport kapcsolódik.
Új!!: Bróm és Fenol · Többet látni »
Fluor
A fluor a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Bróm és Fluor · Többet látni »
Fonálférgek
A fonálférgek (Nematoda) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) főtörzsében a Nematoida klád két törzsének egyike.
Új!!: Bróm és Fonálférgek · Többet látni »
Grignard-reagens
Victor Grignard A Grignard-reagens vagy Grignard-vegyület az R−Mg−X általános képlettel leírható fémorganikus vegyületek gyűjtőneve, ahol az R alkil vagy arilcsoport, X pedig egy halogént jelöl (legtöbbször brómot).
Új!!: Bróm és Grignard-reagens · Többet látni »
Halogének
A négy stabil (nem radioaktív) halogénelem Klór, bróm és jód színes gőzei A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek.
Új!!: Bróm és Halogének · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Bróm és Hidrogén · Többet látni »
Hidrogén-bromid
A hidrogén-bromid (HBr), régies nevén bróm-hidrogén szobahőmérsékleten színtelen, szúrós szagú, levegőn füstölgő, vízben oldódó, mérgező gáz.
Új!!: Bróm és Hidrogén-bromid · Többet látni »
Hidrogén-fluorid
A hidrogén-fluorid (HF, régiesen fluor-hidrogén) szúrós szagú, színtelen, maró hatású gáz vagy folyadék.
Új!!: Bróm és Hidrogén-fluorid · Többet látni »
Hidrogén-peroxid
A hidrogén-peroxid halványkék színű, folyékony halmazállapotú szervetlen vegyület.
Új!!: Bróm és Hidrogén-peroxid · Többet látni »
Hidrogénkötés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kémiai kötés#Hidrogénkötés.
Új!!: Bróm és Hidrogénkötés · Többet látni »
Higany(II)-oxid
A higany(II)-oxid a higany oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja.
Új!!: Bróm és Higany(II)-oxid · Többet látni »
Hipobrómossav
A hipobrómossav egy instabil sav.
Új!!: Bróm és Hipobrómossav · Többet látni »
Holt-tenger
A Holt-tenger (héberül ים המלח, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت) lefolyástalan tó Izrael, Palesztina és Jordánia határán.
Új!!: Bróm és Holt-tenger · Többet látni »
Idegsejt
Egy sematikus rajz az idegsejt felépítéséről Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron.
Új!!: Bróm és Idegsejt · Többet látni »
Interhalogének
Az interhalogének olyan vegyületek, melyek molekulája legalább két különböző halogénatomból (fluor, klór, bróm, jód vagy asztácium) épül fel, és ezeken kívül más elemet nem tartalmaz.
Új!!: Bróm és Interhalogének · Többet látni »
Ionizációs energia
rendszám függvényében. Látható, hogy az egyes periódusokon ''belül'' az elemek ''E''i értéke (színes kör) a periódusos rendszer első oszlopában (az alkálifémeknél) a legkisebb, és az utolsó oszlophoz (a nemesgázokhoz) eljutva éri el maximumát. Az egyes periódusok határát függőleges vonal, valamint a periódust lezáró nemesgáz vegyjele jelöli. Az ionizációs energia ''maximuma'' a periódus számának növelésével csökken, mivel az újabb és újabb elektronhéjak hozzáadásával a legkülső elektronok egyre távolabb kerülnek az atommagtól Az ionizációs energia – jele Ei – a fizikában és kémiában az a legkisebb energiamennyiség, amely a leggyengébben kötött elektron – a vegyértékelektron – egyedülálló, semleges atomból vagy molekulából történő eltávolításához szükséges.
Új!!: Bróm és Ionizációs energia · Többet látni »
Izrael
Izrael (Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, a Közel-Kelet egyik legfejlettebb országa, atomhatalom.
Új!!: Bróm és Izrael · Többet látni »
Jód
A jód (INN: iodine) a halogének csoportjába tartozó kémiai elem, a vegyjele I és a rendszáma 53.
Új!!: Bróm és Jód · Többet látni »
Jód-monobromid
A jód-monobromid interhalogén vegyület.
Új!!: Bróm és Jód-monobromid · Többet látni »
Jód-monoklorid
A jód-monoklorid interhalogén vegyület, képlete ICl.
Új!!: Bróm és Jód-monoklorid · Többet látni »
Johann Wolfgang Döbereiner
Johann Wolfgang Döbereiner (Hof, 1780. december 13. – Jéna, 1849. március 24.) német kémikus.
Új!!: Bróm és Johann Wolfgang Döbereiner · Többet látni »
Justus von Liebig
Justus von Liebig Justus von Liebig, báró (Darmstadt, Hesseni Nagyhercegség, Németország, 1803. május 12. – München, 1873. április 18.) német vegyész.
Új!!: Bróm és Justus von Liebig · Többet látni »
Katalizátor
A katalizátor a kémiában olyan anyag, ami úgy gyorsít fel egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem változik meg maradandóan.
Új!!: Bróm és Katalizátor · Többet látni »
Kálium-bromid
A kálium-bromid egy szervetlen só, amelynek a képlete KBr.
Új!!: Bróm és Kálium-bromid · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Bróm és Kémiai elem · Többet látni »
Kémiai elemek periódusos rendszere
Modern, 18 oszlopos elrendezésű periódusos rendszer A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve.
Új!!: Bróm és Kémiai elemek periódusos rendszere · Többet látni »
Kén
A kén a periódusos rendszer VI.A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem.
Új!!: Bróm és Kén · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Bróm és Kína · Többet látni »
Központi idegrendszer
Az ember központi idegrendszere (2) az agyból (1) és a gerincvelőből (3) áll. A központi idegrendszer (rövidítve: KIR) az idegrendszer azon része, ami a kétoldalian részarányos állatok (csaknem az összes többsejtű állat a csalánozók, szivacsok kivételével) életműködését szabályozza.
Új!!: Bróm és Központi idegrendszer · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Bróm és Klór · Többet látni »
Klór-trifluorid
A klór-trifluorid szervetlen vegyület, két halogén (a fluor és a klór) egymással alkotott vegyülete (interhalogén).
Új!!: Bróm és Klór-trifluorid · Többet látni »
Kollagén
A kollagén az állatvilág egyik legelterjedtebb fehérjéje, mely fontos szerepet játszik a sejtek közötti tér, extracelluláris mátrix felépítésében, a csontok rugalmasságában, a porcszövet felépítésében.
Új!!: Bróm és Kollagén · Többet látni »
Kripton
A kripton egy nemesgáz, a periódusos rendszer 36. eleme.
Új!!: Bróm és Kripton · Többet látni »
Kriterion Könyvkiadó
A romániai Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni.
Új!!: Bróm és Kriterion Könyvkiadó · Többet látni »
Kvaterner ammóniumvegyület
Kvaterner ammóniumvegyület. Bármely vagy minden R csoport lehet azonos vagy eltérő alkilcsoport, valamint bármelyik között lehet kapcsolat A kvaterner ammóniumvegyületek pozitív töltéssel rendelkező összetett ionok, melyeknek általános képlete (ahol R lehet alkil- vagy arilcsoport is).
Új!!: Bróm és Kvaterner ammóniumvegyület · Többet látni »
Lantanoidák
A periódusos rendszer 57–71.
Új!!: Bróm és Lantanoidák · Többet látni »
Makkay Ferenc
Makkay Ferenc-Ferdinánd (Máramarossziget, 1930. szeptember 16. – Erdőfelek, 2023. július 8.) erdélyi magyar vegyész, a kémiai tudományok doktora, egyetemi docens, kémiai szakíró.
Új!!: Bróm és Makkay Ferenc · Többet látni »
Metil-bromid
A metil-bromid vagy bróm-metán egy kémiai anyag, mely különösen káros az ózonrétegre.
Új!!: Bróm és Metil-bromid · Többet látni »
Mexikó
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.
Új!!: Bróm és Mexikó · Többet látni »
Montpellier
Montpellier (kiejtés:, magyarosan: „monpöljé”) (okcitánul: Montpelhièr) nagyváros Franciaországban, Languedoc-Roussillon régió központja, Hérault megyében.
Új!!: Bróm és Montpellier · Többet látni »
Montréali jegyzőkönyv
A legnagyobb antarktiszi ózonlyukat 2006 szeptemberében mérték A montréali jegyzőkönyv az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény, amely az ózont bontó halogénezett szénhidrogén-származékok (CFC-k) kibocsátásának korlátozására jött létre.
Új!!: Bróm és Montréali jegyzőkönyv · Többet látni »
Mycobacterium tuberculosis
A Mycobacterium tuberculosis baktérium a tuberkulózis megbetegedés kórokozója.
Új!!: Bróm és Mycobacterium tuberculosis · Többet látni »
N-brómszukcinimid
Az N-brómszukcinimid vagy NBS gyökös szubsztitúciós, elektrofil addíciós és elektrofil szubsztitúciós reakciókban használatos szerves kémiai reagens.
Új!!: Bróm és N-brómszukcinimid · Többet látni »
Nátrium-bromid
A nátrium-bromid színtelen, apró kristály vagy fehér, szemcsés por (só) formájában ismeretes.
Új!!: Bróm és Nátrium-bromid · Többet látni »
Nemesgázok
Különböző nemesgázokkal töltött gázkisülés-csövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenon A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.
Új!!: Bróm és Nemesgázok · Többet látni »
Nemfémek
A fémek és a félfémek mellett a nemfémek képezik a kémiai elemek három nagy csoportjának egyikét, amely csoportok meghatározó tulajdonságai az ionizáció és a kémiai kötés.
Új!!: Bróm és Nemfémek · Többet látni »
Nitrozil-klorid
A nitrozil-klorid szervetlen vegyület, képlete NOCl.
Új!!: Bróm és Nitrozil-klorid · Többet látni »
NMR-spektroszkópia
Egy 700 MHz-es NMR-spektrométer Az NMR-spektroszkópia, vagy más néven mágneses magrezonancia spektroszkópia (az angol Nuclear Magnetic Resonance kifejezésből) napjaink talán legelterjedtebb és leginkább széles körben alkalmazott kémiai szerkezetvizsgálati módszere, mely egyaránt képes molekuláris szintű szerkezeti információt nyújtani szilárd és oldatfázisú mintákról.
Új!!: Bróm és NMR-spektroszkópia · Többet látni »
Nukleofil szubsztitúció
A szerves és szervetlen kémiában a nukleofil szubsztitúció a reakciók azon fő csoportja, melynek során egy nukleofil szelektíven kötést létesít egy (részlegesen) pozitívan töltött atommal vagy atomcsoporttal vagy megtámadja azt, miközben az úgynevezett távozó csoport helyébe lép.
Új!!: Bróm és Nukleofil szubsztitúció · Többet látni »
Olvadáshő
A moláris olvadáshő változása a harmadik periódusban (kJ/mol)A moláris olvadáshő változása a második periódusban (kJ/mol) Az olvadáshő – az olvadási entalpia (ΔmH) –, az egységnyi mennyiségű anyagnak állandó hőmérsékleten – az olvadásponton – és állandó nyomáson történő megolvadásához szükséges hőenergia.
Új!!: Bróm és Olvadáshő · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Bróm és Oxigén · Többet látni »
Párolgáshő
A párolgáshő egységnyi mennyiségű anyag állandó hőmérsékleten történő elpárologtatásához szükséges energia.
Új!!: Bróm és Párolgáshő · Többet látni »
Perbrómsav
A perbrómsav a halogén oxosavak közé tartozó szervetlen sav, képlete HBrO4.
Új!!: Bróm és Perbrómsav · Többet látni »
Platina
Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.
Új!!: Bróm és Platina · Többet látni »
Poli(vinil-klorid)
#ÁTIRÁNYÍTÁS PVC.
Új!!: Bróm és Poli(vinil-klorid) · Többet látni »
Polietilén
A polietilén (IUPAC név: polietilén vagy poli(metilén)) (rövidítése: PE) a legszélesebb körben használt műanyag.
Új!!: Bróm és Polietilén · Többet látni »
Polimerizáció
Polimerizációnak azt a kémiai szintézist nevezzük, amely során több monomer láncreakcióba lépve egymással, melléktermék keletkezése nélkül, polimerré kapcsolódik össze.
Új!!: Bróm és Polimerizáció · Többet látni »
Polipropilén
A polipropilén (rövidítése PP, összegképlete (C3H6)x) hőre lágyuló polimer, a vegyipar állítja elő és széles körben használják.
Új!!: Bróm és Polipropilén · Többet látni »
Rácsenergia
A rácsenergia az az energia, mely ahhoz kell, hogy 1 mol kristályos anyagot szabad ionokra bontsunk.
Új!!: Bróm és Rácsenergia · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: Bróm és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Sav
Sósav Hangyasav Hétköznapi értelemben azokat a vegyületeket nevezzük savnak, melyek a vízmolekuláknak protont adnak át, ezáltal a vizes oldat kémhatását savasabbá teszik, a pH-t csökkentik.
Új!!: Bróm és Sav · Többet látni »
Sűrűség
Irídiumminta egy kémcsőben. Ez az egyik legnagyobb sűrűségű anyag A sűrűség (jele: ρ – görög: ró) az adott térfogategység tömegének mértéke.
Új!!: Bróm és Sűrűség · Többet látni »
Staßfurt
Staßfurt település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban.
Új!!: Bróm és Staßfurt · Többet látni »
Standardpotenciál
A standardpotenciál a fémek ionjainak egységnyi koncentrációjú oldatában mért potenciálértéke a hidrogénionokéhoz viszonyítva.
Új!!: Bróm és Standardpotenciál · Többet látni »
Stroncium
A stroncium (nyelvújításkori magyar nevén pirany) az alkáliföldfémek csoportjába tartozik.
Új!!: Bróm és Stroncium · Többet látni »
Szabványos nyomás és hőmérséklet
A kémiában és a fizikai kémiában használjuk a hőmérséklet és a nyomás szabványos értékének fogalmát (angol eredetiben: STP, azaz Standard Temperature and Pressure), amely ahhoz szükséges, hogy lehetővé váljék az eltérő eredetű kísérleti eredmények összehasonlítása.
Új!!: Bróm és Szabványos nyomás és hőmérséklet · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Bróm és Szén · Többet látni »
Szén-tetraklorid
A szén-tetraklorid (vagy tetraklórmetán) (CCl4) a szerves szintetikus kémiában elterjedt anyag, amit korábban tűzoltásra és hűtőanyagnak is használták.
Új!!: Bróm és Szén-tetraklorid · Többet látni »
Szénhidrogének
A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületekDr.
Új!!: Bróm és Szénhidrogének · Többet látni »
Szelén
A szelén egy nemfémes elem, amelynek a rendszáma 34 és a vegyjele Se, nyelvújításkori neve reteny.
Új!!: Bróm és Szelén · Többet látni »
Szerves kémia
A szerves kémia a kémia azon ága, mely a szerves vegyületeket tanulmányozza.
Új!!: Bróm és Szerves kémia · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Bróm és Szilícium · Többet látni »
Szilikát
Ortoszilikát pálcikamodellje Kettős láncú szilikát polimer pálcikamodellje A szilikátok szilikátiont tartalmazó vegyületek.
Új!!: Bróm és Szilikát · Többet látni »
Tűzoltó berendezés
Kézi tűzoltó készülék A tűzoltó berendezés a tűzvédelem eszköze, a tűz oltására szolgál.
Új!!: Bróm és Tűzoltó berendezés · Többet látni »
Tüskés bíborcsiga
A tüskés bíborcsiga (Bolinus brandaris korábban, Murex brandaris) a csigák (Gastropoda) osztályának Hypsogastropoda alrendjébe, ezen belül a tüskéscsigák (Muricidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Bróm és Tüskés bíborcsiga · Többet látni »
Triád (kémia)
A triád (Döbereiner triádjai) kifejezést a kémiában a periódusos rendszerrel összefüggésben használják.
Új!!: Bróm és Triád (kémia) · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Bróm és Urán · Többet látni »
Urán-hexafluorid
Az urán-hexafluorid (UF6) az urán és fluor egyik vegyülete.
Új!!: Bróm és Urán-hexafluorid · Többet látni »
Van der Waals-erők
Az egymástól a kémiai kötés távolságánál távolabb lévő molekulák kölcsönhatásait összefoglalóan van der Waals-erőknek, más megfogalmazásban van der Waals-kölcsönhatásoknak nevezik.
Új!!: Bróm és Van der Waals-erők · Többet látni »
Vörösfoszfor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Foszfor.
Új!!: Bróm és Vörösfoszfor · Többet látni »
Vegyértékelektron
A kémia szaknyelve a reakcióban részt vevő elektronokat vegyértékelektronoknak vagy külső elektronoknak nevezi.
Új!!: Bróm és Vegyértékelektron · Többet látni »
Vegyi fegyver
Vegyi fegyver jelzés A vegyi fegyver az ellenséges katonák egészségére ártalmas, maradandó sérülést vagy halált okozó, katonai felhasználásra előkészített vegyi anyagok gyűjtőneve.
Új!!: Bróm és Vegyi fegyver · Többet látni »
Vegyjel
A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele.
Új!!: Bróm és Vegyjel · Többet látni »
Wurtz-szintézis
Charles Adolphe Wurtz (1817-1884) A Wurtz-szintézist, vagy más néven Wurtz-reakciót Charles-Adolphe Wurtz fedezte fel 1855-ben, majd R. Fittig az aromás vegyületekre is kiterjesztette 1862-ben.
Új!!: Bróm és Wurtz-szintézis · Többet látni »
Xenon
A xenon (INN) egy kémiai elem, vegyjele Xe, rendszáma 54.
Új!!: Bróm és Xenon · Többet látni »
Xenon-difluorid
A xenon-difluorid egy erőteljes fluorozószer, melynek képlete, és az egyik legstabilabb xenonvegyület.
Új!!: Bróm és Xenon-difluorid · Többet látni »
1,2-dibrómetán
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1,2-Dibrómetán.
Új!!: Bróm és 1,2-dibrómetán · Többet látni »
1,4-benzokinon
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1,4-Benzokinon.
Új!!: Bróm és 1,4-benzokinon · Többet látni »
