Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Brácsa és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Brácsa és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Brácsa vs. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

A brácsa, vagy más néven mélyhegedű, egy hangszer, négy, kvint távolságra hangolt húrral. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.

Közötti hasonlóságok Brácsa és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Brácsa és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 14 közös dolog (a Uniópédia): Bartók Béla (zeneszerző), Cselló, Csembaló, Dzsessz, Fuvola, Hárfa, Hegedű, Karmester, Klarinét, Magyarország, Nagybőgő, Népzene, Oboa, Zongora.

Bartók Béla (zeneszerző)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Bartók Béla (zeneszerző) és Brácsa · Bartók Béla (zeneszerző) és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Cselló

A cselló (gordonka, kisbőgő) egy nagy hangterjedelmű, basszus fekvésű vonós hangszer, és hasonlóan e hangszercsalád (hegedűcsalád) többi tagjához, vagyis a hegedűhöz, a brácsához és a nagybőgőhöz, ez a hangszer is négy húrral rendelkezik, melyek kvint távolságra vannak egymástól.

Brácsa és Cselló · Cselló és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Csembaló

Flamand csembaló a 18. századból A csembaló polifón billentyűs kordofon hangszer.

Brácsa és Csembaló · Csembaló és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Dzsessz

A dzsessz az Amerikai Egyesült Államokban kialakult zenei stílus.

Brácsa és Dzsessz · Dzsessz és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Fuvola

A fuvola aerofon hangszer, az ajaksípos hangszerek közé tartozik.

Brácsa és Fuvola · Fuvola és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Hárfa

Afrikai hárfa (Mangbetu nép) A hárfa húros, pengetős hangszer.

Brácsa és Hárfa · Hárfa és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Hegedű

A hegedű a vonós hangszerek hegedűcsaládjának legmagasabb hangolású, méretre legkisebb tagja, 4 db, kvint távolságra hangolt húrral.

Brácsa és Hegedű · Hegedű és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Karmester

Karmesteri állvány kottával és pálcával, kivilágítva A karmester előadóművész; a nagyobb zenei együttesek vezetője, mind a próbákon, mind az előadásokon.

Brácsa és Karmester · Karmester és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Klarinét

A klarinét egyszerű nádnyelves fúvókával működő fúvós hangszer.

Brácsa és Klarinét · Klarinét és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Brácsa és Magyarország · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Magyarország · Többet látni »

Nagybőgő

A nagybőgő egy hangszer, négy, a hegedűcsalád többi tagjától eltérően kvart távolságra hangolt húrral.

Brácsa és Nagybőgő · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Nagybőgő · Többet látni »

Népzene

A népzene valamely nép vagy népcsoport zenei hagyományainak összessége, amelybe beletartozik a hangszeres zene és a népdal egyaránt.

Brácsa és Népzene · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Népzene · Többet látni »

Oboa

Az oboa (francia hautbois.

Brácsa és Oboa · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Oboa · Többet látni »

Zongora

A zongora billentyűs, polifón húros hangszer.

Brácsa és Zongora · Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és Zongora · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Brácsa és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Brácsa 124 kapcsolatokat, ugyanakkor Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 284. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 3.43% = 14 / (124 + 284).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Brácsa és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »