Bruce-ház és Skócia történelme

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bruce-ház és Skócia történelme

Bruce-ház vs. Skócia történelme

A Bruce-ház vagy más írásmóddal Braose, Breaux, Bruys vagy Brus angol-normann eredetű skót uralkodódinasztia, mely két királyt adott Skóciának. jobbra Skócia írott történelme a rómaiak 1.

I. Dávid skót király

Szent I. Dávid vagy Dabíd mac Maíl Choluim (1082 vagy 1084 – Carlisle, 1153. május 24.) Skócia királya 1124 és 1153 között.

Bruce-ház és I. Dávid skót király · I. Dávid skót király és Skócia történelme · Többet látni »

I. Eduárd angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.

Bruce-ház és I. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és Skócia történelme · Többet látni »

I. Róbert skót király

I.

Bruce-ház és I. Róbert skót király · I. Róbert skót király és Skócia történelme · Többet látni »

I. Vilmos angol király

I.

Bruce-ház és I. Vilmos angol király · I. Vilmos angol király és Skócia történelme · Többet látni »

II. Dávid skót király

I. (Bruce) Dávid (Dunfermline, 1324. március 5. – Edinburgh, 1371. február 22.) Skócia királya. Az országot három ízben uralta: 1329-1332, majd 1342-1346, végül 1357-től haláláig.

Bruce-ház és II. Dávid skót király · II. Dávid skót király és Skócia történelme · Többet látni »

III. Sándor skót király

III. Sándor (Roxburgh, 1241. szeptember 4. – Kinghorn, 1286. március 19.) 1249-től haláláig Skócia királya, a Dunkeld-ház utolsó tagja. A gyermekeit túlélve egyetlen kiskorú unokája, Margit, a norvég hajadon maradt az egyedüli közvetlen örököse, akit viszont nem ismerhetett meg személyesen, hiszen Norvégiában született, és aki követte a nagyapját a trónon. A trónöröklést viszont csak rövid időre oldotta meg a lányunokája, mert a Skóciába tartó útján, ugyan már skót felségvizeken, de a hajó fedélzetén elhunyt, ezért nem léphetett skót földre. A kis királynő halála viszont hosszan tartó trónutódlási válságot idézett elő, ami azonban csak 1306-ban oldódott meg véglegesen a Bruce-ház trónra léptével.

Bruce-ház és III. Sándor skót király · III. Sándor skót király és Skócia történelme · Többet látni »

Skócia

Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.

Bruce-ház és Skócia · Skócia és Skócia történelme · Többet látni »

Skócia uralkodóinak listája

A skót királyi címer az 1603-ig használt formában A mindenkori skót uralkodó a Skót Királyság feje volt.

Bruce-ház és Skócia uralkodóinak listája · Skócia történelme és Skócia uralkodóinak listája · Többet látni »

Stuart-ház

I. Jakabnak, a Stuart-ház első angol-skót uralkodójának címere A Stuart- avagy Stewart-ház a Skót Királyság, később az Angol Királyság, végül Nagy-Britannia Egyesült Királyságának uralkodóháza volt.

Bruce-ház és Stuart-ház · Skócia történelme és Stuart-ház · Többet látni »