Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

British Museum és III. Alexandrosz makedón király

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség British Museum és III. Alexandrosz makedón király

British Museum vs. III. Alexandrosz makedón király

A londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak. ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Közötti hasonlóságok British Museum és III. Alexandrosz makedón király

British Museum és III. Alexandrosz makedón király 19 közös dolog (a Uniópédia): A világ hét csodája, Anatólia, Arab-félsziget, Asszíria, Athén, Égei-tenger, Babilon, Epheszoszi Artemisz-templom, Földközi-tenger, Fönícia, I. Napóleon francia császár, India, Irán, Kária, Lükia, Mezopotámia, Római Birodalom, Szíria, Théba.

A világ hét csodája

Zeusz-szobor, halikarnasszoszi mauzóleum, rodoszi kolosszus, pharoszi világítótorony Az ókori világ hét csodáját először Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában.

A világ hét csodája és British Museum · A világ hét csodája és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Anatólia és British Museum · Anatólia és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Arab-félsziget

Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században.

Arab-félsziget és British Museum · Arab-félsziget és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Asszíria

Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.

Asszíria és British Museum · Asszíria és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Athén és British Museum · Athén és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Égei-tenger

Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.

Égei-tenger és British Museum · Égei-tenger és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Babilon

Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.

Babilon és British Museum · Babilon és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Epheszoszi Artemisz-templom

Az Artemisz templom romjai Törökországban Artemisz temploma (görögül: Artemision, latinul: Artemisium) más néven Diana temploma, egy ókori görög templom volt, amelyet Artemisz istennőnek ajánlottak fel.

British Museum és Epheszoszi Artemisz-templom · Epheszoszi Artemisz-templom és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

British Museum és Földközi-tenger · Földközi-tenger és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Fönícia

Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.

British Museum és Fönícia · Fönícia és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

British Museum és I. Napóleon francia császár · I. Napóleon francia császár és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

British Museum és India · III. Alexandrosz makedón király és India · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

British Museum és Irán · III. Alexandrosz makedón király és Irán · Többet látni »

Kária

Kária az ókorban Kis-Ázsia tizenkét tartományának egyike volt délnyugatra, Lüdia és Lükia között fekvő területeken helyezkedett el.

British Museum és Kária · III. Alexandrosz makedón király és Kária · Többet látni »

Lükia

Lükia fekvése Lükia városai Lükia (hettita nyelven Lukka, lük nyelven Trm̃mis) ókori földrajzi egység.

British Museum és Lükia · III. Alexandrosz makedón király és Lükia · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

British Museum és Mezopotámia · III. Alexandrosz makedón király és Mezopotámia · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

British Museum és Római Birodalom · III. Alexandrosz makedón király és Római Birodalom · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

British Museum és Szíria · III. Alexandrosz makedón király és Szíria · Többet látni »

Théba

A thébai nekropolisz térképe https://web.archive.org/web/20070628162917/http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/7/7c/Theban_Necropolis_Map.jpeg (teljes képernyős változat) Théba (ókori egyiptomi nevén Uaszet, görögül Θῆβα, Théba, Διὸς Πόλις Μεγάλη, Dioszpolisz Megalé,, biblikus No Amon, ma, Ṭībah) egyiptomi város, a Középbirodalom és az Újbirodalom nagy része alatt az ország fővárosa, ma világörökségi helyszín.

British Museum és Théba · III. Alexandrosz makedón király és Théba · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását British Museum és III. Alexandrosz makedón király

British Museum 218 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Alexandrosz makedón király 305. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 3.63% = 19 / (218 + 305).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja British Museum és III. Alexandrosz makedón király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: