Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Brit Királyi Haditengerészet és III. Eduárd angol király
Brit Királyi Haditengerészet és III. Eduárd angol király 6 közös dolog (a Uniópédia): János angol király, La Manche, London, Sluysi csata, Százéves háború, VIII. Henrik angol király.
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Brit Királyi Haditengerészet és János angol király · III. Eduárd angol király és János angol király ·
La Manche
A La Manche (jelentése franciául az ingujj, értelmező utótaggal: La Manche csatorna, angol nevén: English Channel, aminek jelentése Angol-csatorna) az Atlanti-óceánnak az a része, amely elválasztja egymástól Nagy-Britannia fő szigetét Franciaország északi partjaitól, illetve a Doveri-szoroson keresztül összeköti az Északi-tengert az Atlanti-óceán törzsterületével.
Brit Királyi Haditengerészet és La Manche · III. Eduárd angol király és La Manche ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Brit Királyi Haditengerészet és London · III. Eduárd angol király és London ·
Sluysi csata
A sluysi csatát 1340.
Brit Királyi Haditengerészet és Sluysi csata · III. Eduárd angol király és Sluysi csata ·
Százéves háború
A százéves háború 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között.
Brit Királyi Haditengerészet és Százéves háború · III. Eduárd angol király és Százéves háború ·
VIII. Henrik angol király
VIII.
Brit Királyi Haditengerészet és VIII. Henrik angol király · III. Eduárd angol király és VIII. Henrik angol király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Brit Királyi Haditengerészet és III. Eduárd angol király
- Mi van a közös Brit Királyi Haditengerészet és III. Eduárd angol király
- Közötti hasonlóságok Brit Királyi Haditengerészet és III. Eduárd angol király
Összehasonlítását Brit Királyi Haditengerészet és III. Eduárd angol király
Brit Királyi Haditengerészet 124 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Eduárd angol király 92. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 2.78% = 6 / (124 + 92).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Brit Királyi Haditengerészet és III. Eduárd angol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
