Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Brassó és Ojtozi-szoros

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Brassó és Ojtozi-szoros

Brassó vs. Ojtozi-szoros

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr. Az Ojtozi-szoros (románul pasul Oituz) hegyszoros a Keleti-Kárpátokban, Romániában.

Közötti hasonlóságok Brassó és Ojtozi-szoros

Brassó és Ojtozi-szoros 10 közös dolog (a Uniópédia): Ónfalva, Bem József, Erdély, I. Mátyás magyar király, Moldva (fejedelemség), Román nyelv, Románia, Tatárok, 16. század, 19. század.

Ónfalva

Ónfalva (avagy Onyest,,, Onestyi) város Bákó megyében, Moldvában, Romániában.

Ónfalva és Brassó · Ónfalva és Ojtozi-szoros · Többet látni »

Bem József

Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.

Bem József és Brassó · Bem József és Ojtozi-szoros · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Brassó és Erdély · Erdély és Ojtozi-szoros · Többet látni »

I. Mátyás magyar király

I.

Brassó és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Ojtozi-szoros · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Brassó és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Ojtozi-szoros · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Brassó és Román nyelv · Ojtozi-szoros és Román nyelv · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Brassó és Románia · Ojtozi-szoros és Románia · Többet látni »

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Brassó és Tatárok · Ojtozi-szoros és Tatárok · Többet látni »

16. század

A 16.

16. század és Brassó · 16. század és Ojtozi-szoros · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Brassó · 19. század és Ojtozi-szoros · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Brassó és Ojtozi-szoros

Brassó 520 kapcsolatokat, ugyanakkor Ojtozi-szoros 33. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 1.81% = 10 / (520 + 33).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Brassó és Ojtozi-szoros. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »