Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Brassó és I. Mátyás magyar király
Brassó és I. Mátyás magyar király 32 közös dolog (a Uniópédia): Aragóniai Beatrix magyar királyné, Augusztus 22., Bécs, Budapest, Csehek, Erdély, Győr, Havasalföld, Hunyadi János, Január 10., Július 21., Június 15., Kolozsvár, Latin nyelv, Lengyelország, Magyar nyelv, Május 28., Május 3., Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Nagyszeben, Nagyvárad, Német nyelv, Németek, Román nyelv, Szászhermány, Szeged, Temesvár, Zsidók, Zsigmond magyar király, ..., 16. század, 19. század. Bővíteni index (2 több) »
Aragóniai Beatrix magyar királyné
Aragóniai Beatrix (Nápoly, 1457. november 14. – Nápoly, 1508. szeptember 23.) nápolyi királyi hercegnő, Hunyadi Mátyás magyar király második feleségeként (1476–1490) és II. Ulászló második feleségeként (1490–1500) kétszeres magyar királyné.
Aragóniai Beatrix magyar királyné és Brassó · Aragóniai Beatrix magyar királyné és I. Mátyás magyar király ·
Augusztus 22.
Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.
Augusztus 22. és Brassó · Augusztus 22. és I. Mátyás magyar király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Brassó · Bécs és I. Mátyás magyar király ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Brassó és Budapest · Budapest és I. Mátyás magyar király ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Brassó és Csehek · Csehek és I. Mátyás magyar király ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Brassó és Erdély · Erdély és I. Mátyás magyar király ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Brassó és Győr · Győr és I. Mátyás magyar király ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Brassó és Havasalföld · Havasalföld és I. Mátyás magyar király ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Brassó és Hunyadi János · Hunyadi János és I. Mátyás magyar király ·
Január 10.
Névnapok: Melánia + Agád, Agapion, Agaton, Aldó, Bács, Bacsó, Melani, Viliam, Vilma, Vilmos.
Brassó és Január 10. · I. Mátyás magyar király és Január 10. ·
Július 21.
Névnapok: Dániel, Daniella + Léna, Angéla, Angelina, Dalida, Dana, Daniéla, Danila, Daniló, Dános, Danuta, Darrell, Deniel, Elina, Enzó, Helén, Ilma, Ilona, Júlia, Julietta, Julilla, Julitta, Lőrinc, Zsüliett, Dzsulietta.
Brassó és Július 21. · I. Mátyás magyar király és Július 21. ·
Június 15.
Névnapok: Jolán, Vid + Ábrahám, Ábrán, Bernárd, Bernát, Bod, Estella, Gibárt, Ibrahim, Ividő, Ivola, Izolda, Jolanda, Jolánta, Jonka, Kreola, Kreszcencia, Lotár, Modesztusz, Szenta, Szkilla, Sztella, Via, Vida, Vidos, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Víta, Vitus, Zoé, Zója.
Brassó és Június 15. · I. Mátyás magyar király és Június 15. ·
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Brassó és Kolozsvár · I. Mátyás magyar király és Kolozsvár ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Brassó és Latin nyelv · I. Mátyás magyar király és Latin nyelv ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Brassó és Lengyelország · I. Mátyás magyar király és Lengyelország ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Brassó és Magyar nyelv · I. Mátyás magyar király és Magyar nyelv ·
Május 28.
Névnapok: Csanád, Emil + Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.
Brassó és Május 28. · I. Mátyás magyar király és Május 28. ·
Május 3.
Névnapok: Irma, Tímea + Alexander, Antonella, Antónia, Eutímia, Fülöp, Horác, Ivola, Jakab, Juvenál, Letta, Maura, Sándor, Seherezádé, Ténia, Timon, Timót, Timóteus, Timóteusz, Ugor, Viola, Violenta, Violett, Violetta, Viorika, Zsaklin.
Brassó és Május 3. · I. Mátyás magyar király és Május 3. ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Brassó és Mohácsi csata · I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Brassó és Moldva (fejedelemség) · I. Mátyás magyar király és Moldva (fejedelemség) ·
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Brassó és Nagyszeben · I. Mátyás magyar király és Nagyszeben ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Brassó és Nagyvárad · I. Mátyás magyar király és Nagyvárad ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Brassó és Német nyelv · I. Mátyás magyar király és Német nyelv ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Brassó és Németek · I. Mátyás magyar király és Németek ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Brassó és Román nyelv · I. Mátyás magyar király és Román nyelv ·
Szászhermány
Szászhermány (szászul: Huntschprich) falu Romániában, Brassó megyében.
Brassó és Szászhermány · I. Mátyás magyar király és Szászhermány ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Brassó és Szeged · I. Mátyás magyar király és Szeged ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Brassó és Temesvár · I. Mátyás magyar király és Temesvár ·
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Brassó és Zsidók · I. Mátyás magyar király és Zsidók ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Brassó és Zsigmond magyar király · I. Mátyás magyar király és Zsigmond magyar király ·
16. század
A 16.
16. század és Brassó · 16. század és I. Mátyás magyar király ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Brassó · 19. század és I. Mátyás magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Brassó és I. Mátyás magyar király
- Mi van a közös Brassó és I. Mátyás magyar király
- Közötti hasonlóságok Brassó és I. Mátyás magyar király
Összehasonlítását Brassó és I. Mátyás magyar király
Brassó 520 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Mátyás magyar király 405. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 3.46% = 32 / (520 + 405).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Brassó és I. Mátyás magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
