Brassó és Brassópojána

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Brassó és Brassópojána

Brassó vs. Brassópojána

Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr. Brassópojána, köznapi nevén Pojána (Poiana) Románia egyik legjelentősebb téli üdülőközpontja.

A Székelyföld leírása

A Székelyföld leírása báró Orbán Balázs székelyföldi író, néprajzi gyűjtő ismeretterjesztő könyve, amely Székelyföld történelmét, természetrajzát és néprajzát mutatja be.

A Székelyföld leírása és Brassó · A Székelyföld leírása és Brassópojána · Többet látni »

Erdélyi szászok

Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.

Brassó és Erdélyi szászok · Brassópojána és Erdélyi szászok · Többet látni »

Johannes Honterus

Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (magyarosan: Honterus János) (Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.) erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.

Brassó és Johannes Honterus · Brassópojána és Johannes Honterus · Többet látni »

Köszörű-patak (Románia)

A Köszörű-patak (vagy Șcheiu, azaz Bolgárszegi-patak) Brassó vízfolyása, a Tömös egyik mellékfolyója.

Brassó és Köszörű-patak (Románia) · Brassópojána és Köszörű-patak (Románia) · Többet látni »

Keresztényhavas

A Keresztényhavas (németül Schuler) egy hegytömb a Keleti-Kárpátokban, Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között.

Brassó és Keresztényhavas · Brassópojána és Keresztényhavas · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Brassó és Ortodox kereszténység · Brassópojána és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Brassó és Románia · Brassópojána és Románia · Többet látni »

Szent Miklós-templom (Brassó)

A brassói Szent Miklós (románul: Sfântu Nicolae) ortodox templom a Bolgárszeg leglátványosabb építészeti emléke.

Brassó és Szent Miklós-templom (Brassó) · Brassópojána és Szent Miklós-templom (Brassó) · Többet látni »

Törcsvár

Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg) falu Romániában, Brassó megyében.

Brassó és Törcsvár · Brassópojána és Törcsvár · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Brassó és Zsigmond magyar király · Brassópojána és Zsigmond magyar király · Többet látni »