Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bouvines-i csata

Index Bouvines-i csata

Az 1214.

44 kapcsolatok: Aachen, Angol Királyság, Anjou (történelmi régió), Île-de-France (régió), Boulogne, Bretagne, Csatarend, Flandria, Francia Királyság, Franciaország, Horace Vernet, I. Richárd angol király, II. Fülöp Ágost francia király, II. Frigyes német-római császár, IV. Ottó német-római császár, János angol király, Július 12., Július 23., Július 27., Lándzsa, Lille, Loire, Magna Charta, Mainz, Német királyok listája, Német-római Birodalom, Németalföld, Nivelle, Normandia, Páncél, Római pápa, Suffolk, Számszeríj, Szászok, Szeptember 18., Tournai, Treuga Dei, VIII. Lajos francia király, Welf, Zsoldos, 1202, 1210, 1214, 1216.

Aachen

bélyeg Az aacheni városháza Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle, latinul: Aquisgranum, hollandul: Aken) város Németország nyugati szélén, a Maas folyótól nem messze.

Új!!: Bouvines-i csata és Aachen · Többet látni »

Angol Királyság

Az Angol Királyság egy nyugat-európai állam volt Nagy-Britannia szigetnek a déli részén.

Új!!: Bouvines-i csata és Angol Királyság · Többet látni »

Anjou (történelmi régió)

Touraine egyesítése után Anjou (ejtsd: anzsú) Nyugat-Franciaország egykori történelmi régiója, neve az ókori andecavius gallok népétől származik.

Új!!: Bouvines-i csata és Anjou (történelmi régió) · Többet látni »

Île-de-France (régió)

Île-de-France Franciaország régióinak egyike.

Új!!: Bouvines-i csata és Île-de-France (régió) · Többet látni »

Boulogne

#ÁTIRÁNYÍTÁS Boulogne (egyértelműsítő lap).

Új!!: Bouvines-i csata és Boulogne · Többet látni »

Bretagne

Bretagne (IPA: bʀəta'ɲ, kb. brötány, bretonul Breizh, IPA: bʁejs) félsziget, Franciaország egyik régiója.

Új!!: Bouvines-i csata és Bretagne · Többet látni »

Csatarend

#ÁTIRÁNYÍTÁS Harcrend.

Új!!: Bouvines-i csata és Csatarend · Többet látni »

Flandria

A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.

Új!!: Bouvines-i csata és Flandria · Többet látni »

Francia Királyság

A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.

Új!!: Bouvines-i csata és Francia Királyság · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Bouvines-i csata és Franciaország · Többet látni »

Horace Vernet

Émile Jean Horace Vernet, (Párizs, 1789. június 30. – Párizs, 1863. január 17.) francia festő.

Új!!: Bouvines-i csata és Horace Vernet · Többet látni »

I. Richárd angol király

I.

Új!!: Bouvines-i csata és I. Richárd angol király · Többet látni »

II. Fülöp Ágost francia király

Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.

Új!!: Bouvines-i csata és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »

II. Frigyes német-római császár

II.

Új!!: Bouvines-i csata és II. Frigyes német-római császár · Többet látni »

IV. Ottó német-római császár

IV.

Új!!: Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár · Többet látni »

János angol király

János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.

Új!!: Bouvines-i csata és János angol király · Többet látni »

Július 12.

Névnapok: Dalma, Izabella + Abony, Eleonóra, Erneszt, Ernő, Fedor, Félix, Fortunát, Gerzson, János, Jázmin, Leonóra, Nóra, Uzonka.

Új!!: Bouvines-i csata és Július 12. · Többet látni »

Július 23.

Névnapok: Lenke + Apollinár, Apollinária, Birgit, Brigitta, Laborc, Libor, Polina, Polla, Rázsoly, Rázsony, Romola, Ronalda.

Új!!: Bouvines-i csata és Július 23. · Többet látni »

Július 27.

Névnapok: Liliána, Olga + Ajtony, Árvácska, Aurél, Bennó, Bertold, Beten, Celesztin, Celesztina, Gajána, Györe, György, Györk, Györke, Hugó, Kamilla, Keresztély, Keresztes, Konstantin, Krisztián, Lilian, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lucilla, Natali, Natália, Natasa, Noella, Pantaleon, Pentele, Rolf, Rudolf.

Új!!: Bouvines-i csata és Július 27. · Többet látni »

Lándzsa

Habsburgokhoz került, ma a bécsi Schatzkammerben a Habsburgok volt kincstárában őrzik Pattintott kőfejjel ellátott vadászlándzsa és kés Lándzsás óegyiptomi harcosok Meszehti sírjából Agrián könnyűfegyverzetű gyalogos (peltasztész) három hajítódárdával Makedón pezetairosz a lándzsájával A lándzsa (görögül: λόγχη, lonké, latinul: hasta, lancea, angolul: lance, spear, németül: Speer, Lanze, franciául: lance, spanyolul: Lanza, portugálul: Lança, olaszul: Lancia) hosszú nyelű, általában fanyelű és fémhegyű vadász- vagy támadófegyver.

Új!!: Bouvines-i csata és Lándzsa · Többet látni »

Lille

Lille elhelyezkedése Franciaországban és a ''Nord megyé''ben Lille (ejtsd: lil) (hollandul Rijsel) Franciaország negyedik legnagyobb, – Lille-ből, Roubaix-ból, Tourcoing-ból és ezek külvárosaiból álló – agglomerációjának központja.

Új!!: Bouvines-i csata és Lille · Többet látni »

Loire

A Loire (ejtsd: loár, okcitánul Léger) Franciaország leghosszabb folyója.

Új!!: Bouvines-i csata és Loire · Többet látni »

Magna Charta

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magna Carta Libertatum.

Új!!: Bouvines-i csata és Magna Charta · Többet látni »

Mainz

Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa.

Új!!: Bouvines-i csata és Mainz · Többet látni »

Német királyok listája

Ez a lista a Frank Birodalom 843-as a Verduni szerződésben történő felosztása következtében létrejött Keleti Frank Királyság – amelyet a 10.

Új!!: Bouvines-i csata és Német királyok listája · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Bouvines-i csata és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németalföld

'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.

Új!!: Bouvines-i csata és Németalföld · Többet látni »

Nivelle

Nivelle település Franciaországban, Nord megyében.

Új!!: Bouvines-i csata és Nivelle · Többet látni »

Normandia

Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.

Új!!: Bouvines-i csata és Normandia · Többet látni »

Páncél

Sir George Cliffordnak (1558–1605), Cumberland grófjának páncélzata (Metropolitan museum) 16. század végi fekete-fehér vértezet, jellemzően a Landsknecht használta. A vért alatt viselt páncéling, a megmunkálás és a díszítés, valamint a szegecsekkel használhatatlanná tett lándzsatámasz-rögzítő lyukak alapján valószínűleg gyalogsági tiszt vagy gyalogos szolgálatot ellátó nemes felszerelésének része. A sisak késői fél-zárt burgonet, a nyak és a vállak védelméről munion ''(gallér integrált rákozott vállvérttel és rákozott nyakvérttel)'' gondoskodik, a mellvért tappelbrust típusú. A tasselek ''(comblapok)'' térdig érnek, de a térdet nem védik, ami, csakúgy, mint a szokatlanul széles ágyékkivágás, tovább valószínűsíti a gyalogsági használatot. A konzisztens díszítés miatt a vért egyértelműen nem kompozit, azaz az elemek eredetileg is egy felszerelést alkottak. Drezda, Zwinger Francia és német eredetű középkori páncélok melyeket Nagy Péter cár gyűjtött, Ermitázs A páncél jellemzően, de nem kötelezően merev anyagból készült védőfelszerelés.

Új!!: Bouvines-i csata és Páncél · Többet látni »

Római pápa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pápa (egyházfő).

Új!!: Bouvines-i csata és Római pápa · Többet látni »

Suffolk

Suffolk (kiejtése ˈsʌfək) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a Kelet-Anglia régióban.

Új!!: Bouvines-i csata és Suffolk · Többet látni »

Számszeríj

'''Számszeríjas katona''', övén lógó felhúzókampóval és hosszú állópajzzsal, pavese-zel, amelyet a töltés lassúsága miatt fedezékként használt A számszeríj egyfajta hideglőfegyver, nyélre erősített íj, melyet használója külön erőfeszítés nélkül is kifeszített állapotban tud tartani.

Új!!: Bouvines-i csata és Számszeríj · Többet látni »

Szászok

A szász a németség egyik legnagyobb létszámú etnikai csoportja, amely a mai Németország három szövetségi tartományában, Szászországban, Szász-Anhaltban és Alsó-Szászországban él.

Új!!: Bouvines-i csata és Szászok · Többet látni »

Szeptember 18.

Névnapok: Diána + Főbe, József, Metód, Richárd, Rikarda, Timur, Zara.

Új!!: Bouvines-i csata és Szeptember 18. · Többet látni »

Tournai

Tournai (hollandul Doornik) belga város Vallóniában, Hainaut tartomány fővárosa, a Tournai-i egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: Bouvines-i csata és Tournai · Többet látni »

Treuga Dei

A treuga Dei, vagyis Isteni Kegyelem, Isteni Fegyvernyugvás 11.

Új!!: Bouvines-i csata és Treuga Dei · Többet látni »

VIII. Lajos francia király

VIII.

Új!!: Bouvines-i csata és VIII. Lajos francia király · Többet látni »

Welf

#ÁTIRÁNYÍTÁS Welf-ház.

Új!!: Bouvines-i csata és Welf · Többet látni »

Zsoldos

A zsoldos az 1949.

Új!!: Bouvines-i csata és Zsoldos · Többet látni »

1202

Nincs leírás.

Új!!: Bouvines-i csata és 1202 · Többet látni »

1210

Nincs leírás.

Új!!: Bouvines-i csata és 1210 · Többet látni »

1214

Nincs leírás.

Új!!: Bouvines-i csata és 1214 · Többet látni »

1216

Nincs leírás.

Új!!: Bouvines-i csata és 1216 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »