Közötti hasonlóságok Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár
Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár 13 közös dolog (a Uniópédia): Aachen, Flandria, Franciaország, I. Richárd angol király, II. Fülöp Ágost francia király, II. Frigyes német-római császár, János angol király, Július 12., Július 23., Július 27., Német királyok listája, Német-római Birodalom, Normandia.
Aachen
bélyeg Az aacheni városháza Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle, latinul: Aquisgranum, hollandul: Aken) város Németország nyugati szélén, a Maas folyótól nem messze.
Aachen és Bouvines-i csata · Aachen és IV. Ottó német-római császár ·
Flandria
A flamand oroszlán – a régió hivatalos zászlója 274x274px Flandria vagyis a Flamand régió (hollandul Vlaams Gewest vagy Vlaanderen) a Belga Királyság egyik hivatalos régiója.
Bouvines-i csata és Flandria · Flandria és IV. Ottó német-római császár ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Bouvines-i csata és Franciaország · Franciaország és IV. Ottó német-római császár ·
I. Richárd angol király
I.
Bouvines-i csata és I. Richárd angol király · I. Richárd angol király és IV. Ottó német-római császár ·
II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.
Bouvines-i csata és II. Fülöp Ágost francia király · II. Fülöp Ágost francia király és IV. Ottó német-római császár ·
II. Frigyes német-római császár
II.
Bouvines-i csata és II. Frigyes német-római császár · II. Frigyes német-római császár és IV. Ottó német-római császár ·
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Bouvines-i csata és János angol király · IV. Ottó német-római császár és János angol király ·
Július 12.
Névnapok: Dalma, Izabella + Abony, Eleonóra, Erneszt, Ernő, Fedor, Félix, Fortunát, Gerzson, János, Jázmin, Leonóra, Nóra, Uzonka.
Bouvines-i csata és Július 12. · IV. Ottó német-római császár és Július 12. ·
Július 23.
Névnapok: Lenke + Apollinár, Apollinária, Birgit, Brigitta, Laborc, Libor, Polina, Polla, Rázsoly, Rázsony, Romola, Ronalda.
Bouvines-i csata és Július 23. · IV. Ottó német-római császár és Július 23. ·
Július 27.
Névnapok: Liliána, Olga + Ajtony, Árvácska, Aurél, Bennó, Bertold, Beten, Celesztin, Celesztina, Gajána, Györe, György, Györk, Györke, Hugó, Kamilla, Keresztély, Keresztes, Konstantin, Krisztián, Lilian, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lucilla, Natali, Natália, Natasa, Noella, Pantaleon, Pentele, Rolf, Rudolf.
Bouvines-i csata és Július 27. · IV. Ottó német-római császár és Július 27. ·
Német királyok listája
Ez a lista a Frank Birodalom 843-as a Verduni szerződésben történő felosztása következtében létrejött Keleti Frank Királyság – amelyet a 10.
Bouvines-i csata és Német királyok listája · IV. Ottó német-római császár és Német királyok listája ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Bouvines-i csata és Német-római Birodalom · IV. Ottó német-római császár és Német-római Birodalom ·
Normandia
Normandia Normandia (normand nyelven Normaundie) tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya, valamint 2016 eleje óta az ország egyik közigazgatási régiója.
Bouvines-i csata és Normandia · IV. Ottó német-római császár és Normandia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár
- Mi van a közös Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár
- Közötti hasonlóságok Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár
Összehasonlítását Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár
Bouvines-i csata 44 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. Ottó német-római császár 74. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 11.02% = 13 / (44 + 74).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bouvines-i csata és IV. Ottó német-római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: