Közötti hasonlóságok Bourbon-ház és Francia Királyság
Bourbon-ház és Francia Királyság 37 közös dolog (a Uniópédia): Abszolút monarchia, Alkotmányos monarchia, Amerikai függetlenségi háború, Anglia, Anjou, Armand Jean du Plessis de Richelieu, Capeting-ház, Első Köztársaság (Franciaország), Francia forradalom, Franciaország uralkodóinak listája, Fronde, Harmincéves háború, Hétéves háború, Henri d’Artois, Hugenották, I. Ferenc francia király, I. Lajos Fülöp francia király, I. Napóleon francia császár, II. Károly spanyol király, III. Henrik francia király, IV. Henrik francia király, IX. Károly francia király, Mária Antónia francia királyné, Medici Katalin francia királyné, Nantes-i ediktum, Német-római Birodalom, Osztrák örökösödési háború, Párizs, Spanyol örökösödési háború, Valois-ház, ..., X. Károly francia király, XIII. Lajos francia király, XIV. Lajos francia király, XIX. Lajos francia király, XV. Lajos francia király, XVI. Lajos francia király, XVIII. Lajos francia király. Bővíteni index (7 több) »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Abszolút monarchia és Bourbon-ház · Abszolút monarchia és Francia Királyság ·
Alkotmányos monarchia
Az alkotmányos monarchia olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmi jogait írott vagy íratlan alkotmány alapján gyakorolja.
Alkotmányos monarchia és Bourbon-ház · Alkotmányos monarchia és Francia Királyság ·
Amerikai függetlenségi háború
Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen.
Amerikai függetlenségi háború és Bourbon-ház · Amerikai függetlenségi háború és Francia Királyság ·
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és Bourbon-ház · Anglia és Francia Királyság ·
Anjou
#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou (egyértelműsítő lap).
Anjou és Bourbon-ház · Anjou és Francia Királyság ·
Armand Jean du Plessis de Richelieu
Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.
Armand Jean du Plessis de Richelieu és Bourbon-ház · Armand Jean du Plessis de Richelieu és Francia Királyság ·
Capeting-ház
150px A Capeting-ház vagy Capeting-dinasztia (ismert még mint a Capetingek) Európa egyik legősibb és egyik legkiterjedtebb uralkodócsaládja.
Bourbon-ház és Capeting-ház · Capeting-ház és Francia Királyság ·
Első Köztársaság (Franciaország)
A francia történelemben az Első Köztársaság (hivatalosan a Francia Köztársaság) azt a történelmi államalakulatot jelöli, amit 1792.
Bourbon-ház és Első Köztársaság (Franciaország) · Első Köztársaság (Franciaország) és Francia Királyság ·
Francia forradalom
Jacques-Louis David: A labdaházi eskü (''serment du Jeu de paume''), 1789. június 20., a harmadik rend képviselőinek csoportja Nemzetgyűlésnek nyilvánítja magát accessdate.
Bourbon-ház és Francia forradalom · Francia Királyság és Francia forradalom ·
Franciaország uralkodóinak listája
Franciaország uralkodóinak listája kezdetét a történészek több időponthoz, ezáltal több személyhez is kötik.
Bourbon-ház és Franciaország uralkodóinak listája · Francia Királyság és Franciaország uralkodóinak listája ·
Fronde
A Fronde egy több éven át tartó, 1648–1653 között zajló, több társadalmi csoportot megmozgató politikai-katonai megmozdulás, főnemesi felkelés (köznépi támogatással), hercegi lázadás és polgárháborúk összefüggő sorozata volt a 17.
Bourbon-ház és Fronde · Francia Királyság és Fronde ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Bourbon-ház és Harmincéves háború · Francia Királyság és Harmincéves háború ·
Hétéves háború
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.
Bourbon-ház és Hétéves háború · Francia Királyság és Hétéves háború ·
Henri d’Artois
Henri d’Artois (teljes nevén; Párizs, Francia Királyság, 1820. szeptember 29. – Lanzenkirchen, Ausztria–Magyarország, 1883. augusztus 24.), a Bourbon-házból származó francia királyi herceg, Bordeaux hercege, később Chambord grófja, apja halálát követően Artois grófja, akit a legitimisták V. Henrik néven Franciaország és Navarra királyának ismertek el.
Bourbon-ház és Henri d’Artois · Francia Királyság és Henri d’Artois ·
Hugenották
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.
Bourbon-ház és Hugenották · Francia Királyság és Hugenották ·
I. Ferenc francia király
I.
Bourbon-ház és I. Ferenc francia király · Francia Királyság és I. Ferenc francia király ·
I. Lajos Fülöp francia király
Orléans-i Lajos Fülöp (Louis-Philippe d’Orléans) (Párizs, 1773. október 6. – Claremont, Surrey grófság, Anglia, 1850. augusztus 26.), Chartres grófja, a Bourbon-ház orléans-i ágából származó francia királyi herceg, „Egyenlőség Fülöp” („Philippe-Égalité”) herceg (1747–1793) fia, 1773–1785-ig Valois hercege, 1785–1793-ig Chartres hercege, 1793–1830-ig III. Lajos Fülöp néven Orléans hercege.
Bourbon-ház és I. Lajos Fülöp francia király · Francia Királyság és I. Lajos Fülöp francia király ·
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Bourbon-ház és I. Napóleon francia császár · Francia Királyság és I. Napóleon francia császár ·
II. Károly spanyol király
Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II.
Bourbon-ház és II. Károly spanyol király · Francia Királyság és II. Károly spanyol király ·
III. Henrik francia király
III.
Bourbon-ház és III. Henrik francia király · Francia Királyság és III. Henrik francia király ·
IV. Henrik francia király
IV.
Bourbon-ház és IV. Henrik francia király · Francia Királyság és IV. Henrik francia király ·
IX. Károly francia király
IX.
Bourbon-ház és IX. Károly francia király · Francia Királyság és IX. Károly francia király ·
Mária Antónia francia királyné
Mária Antónia (teljes születési nevén Mária Antónia Jozefa Johanna; Bécs, Ausztria, 1755. november 2. – Párizs, Franciaország, 1793. október 16.), ismertebb francia névváltozata alapján Marie Antoinette, Franciaország utolsó királynéja 1774 és 1792 között, a francia forradalom előtt.
Bourbon-ház és Mária Antónia francia királyné · Francia Királyság és Mária Antónia francia királyné ·
Medici Katalin francia királyné
Medici Katalin (teljes születési nevén,; Firenze, Firenzei Köztársaság, 1519. április 13. – Blois, Francia Királyság, 1589. január 5.), firenzei örökösnő, II. Henrikkel kötött házassága révén Franciaország királynéja 1547-től hitvese 1559-es haláláig, majd az ország régense 1560 és 1563 között.
Bourbon-ház és Medici Katalin francia királyné · Francia Királyság és Medici Katalin francia királyné ·
Nantes-i ediktum
IV. Henrik, az ediktum kibocsátója A nantes-i ediktum IV. Henrik francia királynak az 1598.
Bourbon-ház és Nantes-i ediktum · Francia Királyság és Nantes-i ediktum ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Bourbon-ház és Német-római Birodalom · Francia Királyság és Német-római Birodalom ·
Osztrák örökösödési háború
Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) VI. Károly német-római császár halála és leánya, Mária Terézia trónra lépése után robbant ki.
Bourbon-ház és Osztrák örökösödési háború · Francia Királyság és Osztrák örökösödési háború ·
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Bourbon-ház és Párizs · Francia Királyság és Párizs ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Bourbon-ház és Spanyol örökösödési háború · Francia Királyság és Spanyol örökösödési háború ·
Valois-ház
A Valois-ház a Franciaországot 987 óta uraló Capeting-ház egyik oldalága volt, amely III. Fülöp (ur. 1270–1285) második fiától, IV. (Szép) Fülöp (ur. 1285–1314) testvérétől, Károly valois-i gróftól (1270–1325) származott.
Bourbon-ház és Valois-ház · Francia Királyság és Valois-ház ·
X. Károly francia király
Károly Fülöp francia királyi herceg (Versailles, 1757. október 9. – Görz, 1836. november 6.), a Bourbon-ház-ból való királyi herceg, Artois grófja.
Bourbon-ház és X. Károly francia király · Francia Királyság és X. Károly francia király ·
XIII. Lajos francia király
XIII.
Bourbon-ház és XIII. Lajos francia király · Francia Királyság és XIII. Lajos francia király ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Bourbon-ház és XIV. Lajos francia király · Francia Királyság és XIV. Lajos francia király ·
XIX. Lajos francia király
Louis Antoine d’Artois (magyarosan: Lajos Antal; Versailles, Francia Királyság, 1775. augusztus 6. – Görz, Osztrák Császárság, 1844. június 3.), Bourbon-házi francia királyi herceg, Angoulême hercege, aki X. Károly francia király legidősebb fiaként Franciaország utolsó dauphinje 1824 és 1830 között, majd formailag 20 percen át XIX.
Bourbon-ház és XIX. Lajos francia király · Francia Királyság és XIX. Lajos francia király ·
XV. Lajos francia király
XV.
Bourbon-ház és XV. Lajos francia király · Francia Királyság és XV. Lajos francia király ·
XVI. Lajos francia király
Lajos Ágost (Versailles, Francia Királyság, 1754. augusztus 23. – Párizs, Francia Köztársaság, 1793. január 21.), Bourbon-házi francia királyi herceg, Berry hercege, aki Franciaország dauphinje 1765 és 1774 között, majd Franciaország királya XVI.
Bourbon-ház és XVI. Lajos francia király · Francia Királyság és XVI. Lajos francia király ·
XVIII. Lajos francia király
XVIII.
Bourbon-ház és XVIII. Lajos francia király · Francia Királyság és XVIII. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bourbon-ház és Francia Királyság
- Mi van a közös Bourbon-ház és Francia Királyság
- Közötti hasonlóságok Bourbon-ház és Francia Királyság
Összehasonlítását Bourbon-ház és Francia Királyság
Bourbon-ház 317 kapcsolatokat, ugyanakkor Francia Királyság 122. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 8.43% = 37 / (317 + 122).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bourbon-ház és Francia Királyság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: