Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
227 kapcsolatok: A globális felmelegedés mérséklése, A szárazföldi növények eredete és korai evolúciója, Abszcizinsav, Acetilszalicilsav, Adenozin-trifoszfát, Afrikai ibolya, Algák, Aminosavak, Antibiotikumok, Antoine Laurent de Jussieu, Anyagcsere, Apomixis, Areola, Arisztotelész, Auxinok, Aveszta, Ökológia, Baktériumok, Banán, Barbara McClintock, Búza, Bürök (növénynemzetség), Becősmohák, Beythe András, Beythe István, Biodiverzitás, Biogeográfia, Biokémia, Biológia, Biom, Borsó, Borsmenta, Botanikus kert, Botanikusok listája rövid nevük alapján, Burgonya, Carl von Linné, Cellulóz, Cellulóz-nitrát, Celofán, Charles Darwin, Cianobaktériumok, Citokinin, Család (rendszertan), Csillárkamoszatok, Cukorrépa, Devon (időszak), Diffúzió, Domén (rendszertan), Egysejtűek, Elektroforézis, ..., Embriós növények, Endoplazmatikus retikulum, Epigenetika, Etilén, Etnobotanika, Eukarióták, Evolúció, Fa (anyag), Faj, Földieper, Fehér liliom, Fenotípus, Festő buzér, Festő csülleng, Flóra (biológia), Floém, Fodormenta, Fotoszintézis, Fruktóz, Gén, Génsebészet, Görögország, Genetika, Genom, Genotípus, GFP, Gibberellin, Giberellinsav, Glükóz, Globális felmelegedés, Gombák, Gottlieb Haberlandt, Gregor Mendel, Gumó, Gyapot, Gyarmat (terület), Gyógynövény, Gyökér, Gyökérkapcsoltság, Gyermekláncfű, Harasztok, Hüvelyesek, Hőmérséklet, Heterotrófia, Hibrid (biológia), I. e. 1100, Ibolyántúli sugárzás, Inda, Indigó (növénynemzetség), Inulin, Inváziós faj, Kaktuszfélék, Kapszaicin, Káposztafélék, Környezetvédelem, Keményítő, Kerti mák, Klorofill, Kloroplasztisz, Koffein, Kolostor, Koniin, Kontinens, Korpafüvek, Kromatográfia, Kromoszóma, Kukorica, Kutyatejfélék, Lápi hízóka, Lúdfű, Lőpor, Lignin, Lombosmohák, Magyar botanikusok listája, Magyarország, Májmohák, Méliusz Juhász Péter, Műselyem, Mezőgazdaság, Michel Adanson, Mikológia, Mikrobiológia, Mikroszkóp, Mikrotubulus, Mohák, Molekuláris biológia, Morfin, Morfológia (biológia), Németújvár, Növényélettan, Növények, Növényrendszertan, Növénytársulás, Nemzedékváltakozás, Nemzetség (rendszertan), Nikotin, Nyikolaj Ivanovics Vavilov, Nyitvatermők, Olaszország, Ordovícium, Ország (rendszertan), Orvostudomány, Osztály (rendszertan), Oxfordi Egyetem, Oxigén, Ozmózis, Padova, Parafa, Párologtatás, Pedaniosz Dioszkoridész, Pektin, Pereskia, Peszticid, Petrezselyem, Pirolízis, Plazmid, Ploidia, Polifiletikus csoport, Pteridospermatophyta, Raunkiær-féle életforma-osztályozás, Rend (rendszertan), Reneszánsz, Rezeda (növénynemzetség), Rizs, Robert Brown (botanikus), Robert Hooke, Rudolf Virchow, Sárga kürtvirág, Sejtbiológia, Sejtfal, Sejtmag, Sejtmembrán, Sejtnedvüreg, Sejtszervecske, Spektroszkópia, Spenót, Sporopollenin, Szacharóz, Szalicilsav, Szár (botanika), Szén-dioxid, Szénhidrát, Szénkörforgás, Színtest, Szójabab, Szemérmes mimóza, Szilur, Szukcesszió, Tajga, Talaj, Talajerózió, Törzs (rendszertan), Törzsfejlődés, Tetrahidrokannabinol, Textilipar, Theodor Schwann, Theophrasztosz, Transzpozon, Trópusi esőerdő, Valódi zöldmoszatok, Valerius Cordus, Vénusz légycsapója, Vírus, Vízi menta, Vízkörforgás, Virológia, Xilém, Zárvatermők, Zsírsavak, Zuzmók, 13. század, 16. század, 18. század, 19. század, 1960-as évek, 20. század, 21. század. Bővíteni index (177 több) »
A globális felmelegedés mérséklése
PV nappanelek a háztetőn A globális felmelegedés mérséklése alatt azokat az intézkedéseket értjük, amelyek célja, hogy csökkenjen a globális felmelegedés mértéke.
Új!!: Botanika és A globális felmelegedés mérséklése · Többet látni »
A szárazföldi növények eredete és korai evolúciója
A szárazföldi növények, azaz Embryophyták (mohák (Bryophyta) és edényes növények (Tracheophyta) eredete és korai evolúciója a középső-paleozoikumban (kb. 480–360 millió éve) az egyik legmeghatározóbb esemény volt a földi élet fejlődéstörténetében. Hatása mind a terresztriális (szárazföldi) szervezetek evolúciójára, mind pedig a globális környezetre igen jelentős mértékű volt. Az utóbbi években a legújabb paleobotanikai (ősnövénytani) felfedezések és a recens növények rendszertani kapcsolatainak feltárására irányuló kutatások legfrissebb eredményei újra felkeltették a kutatók érdeklődését az első szárazföldi növények iránt.Kendrick, P. and Crane, P. R. (1997): The origin and early evolution of plants on land. Nature 389, 33-39.
Új!!: Botanika és A szárazföldi növények eredete és korai evolúciója · Többet látni »
Abszcizinsav
Az abszcizinsav sejtek növekedését gátló növényi hormon.
Új!!: Botanika és Abszcizinsav · Többet látni »
Acetilszalicilsav
Az acetilszalicilsav a szalicilátok csoportjába tartozó gyógyszer, az aszpirin hatóanyaga, amely farmakológiailag a nem szteroid gyulladásgátlók (NSAID) csoportjába tartozik.
Új!!: Botanika és Acetilszalicilsav · Többet látni »
Adenozin-trifoszfát
Az adenozin-5′-trifoszfát (ATP) egy többfunkciós nukleotid, amely a sejten belüli energiaátvitel legkisebb molekuláris egysége.
Új!!: Botanika és Adenozin-trifoszfát · Többet látni »
Afrikai ibolya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Afrikaiibolya (egyértelműsítő lap).
Új!!: Botanika és Afrikai ibolya · Többet látni »
Algák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alga.
Új!!: Botanika és Algák · Többet látni »
Aminosavak
Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (−NH2) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is.
Új!!: Botanika és Aminosavak · Többet látni »
Antibiotikumok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Antibiotikum.
Új!!: Botanika és Antibiotikumok · Többet látni »
Antoine Laurent de Jussieu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Antoine-Laurent de Jussieu.
Új!!: Botanika és Antoine Laurent de Jussieu · Többet látni »
Anyagcsere
Az anyagcsere (metabolizmus) egy orvosi és biokémiai fogalom, mely az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti.
Új!!: Botanika és Anyagcsere · Többet látni »
Apomixis
Az apomixis vagy apogámia kifejezés azt a folyamatot takarja, amikor egy növény fertilis (termékeny) magvakat hoz létre a saját testi sejtjeiből.
Új!!: Botanika és Apomixis · Többet látni »
Areola
Cylindropuntia kleiniae areolája középtövissel és glochidiákkal Az areolák, vagy tövispárnák a kaktuszokra egyedileg jellemző hajtásképződmények, tehát areolájuk csak kaktuszoknak van, illetve minden kaktusz fejleszt valamely életfázisában areolákat.
Új!!: Botanika és Areola · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Botanika és Arisztotelész · Többet látni »
Auxinok
Indole-3-acetic acid, a leggyakrabban előforduló auxin szerkezete Az auxinok több növényi életfolyamatban létfontosságú szerepet játszó növényi hormonok egyik csoportja, amelyek merisztémákban (osztódó szövetekben) képződnek.
Új!!: Botanika és Auxinok · Többet látni »
Aveszta
Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke.
Új!!: Botanika és Aveszta · Többet látni »
Ökológia
255 px 125px 125px 150px 100px Az ökológia a biológiához tartozó élőlényközpontú tudományág, az élőlény populációk és élőlény-együttesek tér-időbeli eloszlásával és az azt előidéző okokkal foglalkozó tudomány Az ökológia vagy környezettan a tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja.
Új!!: Botanika és Ökológia · Többet látni »
Baktériumok
A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire néhány mikrométeres sejtes mikroorganizmusok.
Új!!: Botanika és Baktériumok · Többet látni »
Banán
Banán termése (Madeira, Câmara de Lobos) A banán a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, bár gyakran fatermetű növények nemzetsége a banánfélék (Musaceae) róluk elnevezett családjában.
Új!!: Botanika és Banán · Többet látni »
Barbara McClintock
Barbara McClintock (Hartford, Connecticut, 1902. június 16. – Huntington, New York, 1992. szeptember 2.) amerikai genetikus, aki a transzpozonok felfedezéséért 1983-ban fiziológiai Nobel-díjban részesült.
Új!!: Botanika és Barbara McClintock · Többet látni »
Búza
Búzaföld Vásárosnaményban A búza (Triticum) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt.
Új!!: Botanika és Búza · Többet látni »
Bürök (növénynemzetség)
A bürök az ernyősvirágzatúak rendjébe és a zellerfélék családjába tartozó nemzetség.
Új!!: Botanika és Bürök (növénynemzetség) · Többet látni »
Becősmohák
A becősmohák vagy szarvasmohák (Anthocerotophyta) nem edényes, azaz szállítószövettel nem rendelkező szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.
Új!!: Botanika és Becősmohák · Többet látni »
Beythe András
Kői Beythe András (Sárvár, 1564. október 18. – Németújvár, 1599) református prédikátor.
Új!!: Botanika és Beythe András · Többet látni »
Beythe István
Beythe István (kői) (Németújvár vagy Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 3.) protestáns püspök, egyházi író; „a magyar botanika legkorábbi szakszerű búvára”.
Új!!: Botanika és Beythe István · Többet látni »
Biodiverzitás
Az esőerdők élővilága rendkívül változatos A biodiverzitás, magyarul biológiai sokféleség az élőlények és együtteseik minden öröklött változatossága nemcsak az egyed feletti, de az egyed alatti szinteken is; az élő természet létezésének eredendő formája.
Új!!: Botanika és Biodiverzitás · Többet látni »
Biogeográfia
Világtérkép geozoológiai régiókkal A biogeográfia (más néven életföldrajz) a földrajztudománynak az élőlények elterjedésével, eloszlásával és a táj – élőlény kölcsönhatással foglalkozó ága.
Új!!: Botanika és Biogeográfia · Többet látni »
Biokémia
A biokémia (régiesen életvegytan vagy orvosvegytan) az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük végbemenő kémiai változásokat tanulmányozó tudományterület.
Új!!: Botanika és Biokémia · Többet látni »
Biológia
Nektárt gyűjtő méh A biológia (a görög biosz – ’élő’ és logosz – ’tudomány’ szavakból) a természettudomány egyik ága, mely az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
Új!!: Botanika és Biológia · Többet látni »
Biom
A biom vagy bioformáció klimatikusan és földrajzilag meghatározott, ökológiai szempontból hasonló jellegű életközösségek (növények, állatok, talajlakó élőlények) együttese.
Új!!: Botanika és Biom · Többet látni »
Borsó
A borsó vagy veteményborsó, kerti borsó, kultúrborsó, termesztett borsó (Pisum sativum) a pillangósvirágúak családjába tartozó növényfaj.
Új!!: Botanika és Borsó · Többet látni »
Borsmenta
A borsmenta (Mentha × piperita) fűszer- és gyógynövény, az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családján belül a Menta (Mentha) nemzetségbe tartozik.
Új!!: Botanika és Borsmenta · Többet látni »
Botanikus kert
Füvészkert - Viktória-ház amazonasi óriás-tündérrózsák a Viktória házban A botanikus kert, magyar nevén füvészkert olyan szabadtéri vagy részben üvegházi növénygyűjtemény, amelyben a növényeket oktató, tudományos és/vagy ismeretterjesztő céllal, különféle szempontok (földrajzi elterjedés, genetikai rokonság, életmód stb.) szerint csoportosítva mutatják be.
Új!!: Botanika és Botanikus kert · Többet látni »
Botanikusok listája rövid nevük alapján
Ez a lap azokat a botanikusokat sorolja fel, akiknek szerzői nevüket sokszor rövidítéssel adják meg.
Új!!: Botanika és Botanikusok listája rövid nevük alapján · Többet látni »
Burgonya
A burgonya (Solanum tuberosum), ismertebb nevén a krumpli a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény, amelyet keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.
Új!!: Botanika és Burgonya · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Botanika és Carl von Linné · Többet látni »
Cellulóz
Cellulóz A cellulóz háromdimenziós szerkezete A cellulóz (régiesen: sejtkeménye vagy sejtanyag) egy összetett szénhidrát, béta-D-glükózból származtatott poliszacharid.
Új!!: Botanika és Cellulóz · Többet látni »
Cellulóz-nitrát
A cellulóz-nitrát (más néven nitro-cellulóz) a természetben legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyület, a cellulóz salétromsav-észtere.
Új!!: Botanika és Cellulóz-nitrát · Többet látni »
Celofán
Celofánba csomagolt termékek A celofán cellulóz alapanyagú, vékony, átlátszó (műanyagfóliához hasonló kinézetű) anyag.
Új!!: Botanika és Celofán · Többet látni »
Charles Darwin
Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, a biológiai evolúció egyik felismerője, egyúttal névadója (darwinizmus), George Darwin angol természettudós apja, Charles Galton Darwin fizikus nagyapja.
Új!!: Botanika és Charles Darwin · Többet látni »
Cianobaktériumok
A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.
Új!!: Botanika és Cianobaktériumok · Többet látni »
Citokinin
A citokininek egyik fajtája, a zeatin képlete. A citokinin egy növényi hormon, amely a sejtosztódást, a sejtek differenciálódását, a sejtmegnyúlást, a gumók képződését és a színtestek érését serkenti.
Új!!: Botanika és Citokinin · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Botanika és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csillárkamoszatok
A csillárkamoszatok (Charophyta) a növények (Plantae) országának egy törzse.
Új!!: Botanika és Csillárkamoszatok · Többet látni »
Cukorrépa
Cukorrépa a földben Két cukorrépafajta gyökere: a bal oldali a hagyományosnál simább, így kevesebb föld tapad hozzá. A cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima) (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény.
Új!!: Botanika és Cukorrépa · Többet látni »
Devon (időszak)
Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget.
Új!!: Botanika és Devon (időszak) · Többet látni »
Diffúzió
Diffúzió A diffúzió a fizikában, kémiában és biológiában használatos fogalom.
Új!!: Botanika és Diffúzió · Többet látni »
Domén (rendszertan)
A biológiában a domén, más néven birodalom az élőlények tudományos osztályozásában, a rendszertanban az ország feletti rendszertani kategória (taxon).
Új!!: Botanika és Domén (rendszertan) · Többet látni »
Egysejtűek
''Escherichia coli'' baktérium Egysejtű élőlények, röviden egysejtűek olyan élőlények, amelyek egyetlen sejtből épülnek fel, szemben a többsejtű élőlényekkel, melyek egynél több sejtből állnak.
Új!!: Botanika és Egysejtűek · Többet látni »
Elektroforézis
Az elektroforézis töltött részecskék (ionok, felületi töltéssel bíró részecskék) vándorlása elektromos erőtér hatására.
Új!!: Botanika és Elektroforézis · Többet látni »
Embriós növények
Az embriós növények vagy felsőbbrendű növények (Embryophyta, Embryobionta) a növényvilág legfejlettebb rendszertani csoportja, amely a mohák három törzsét és a szövetes növényeket (Tracheophyta, Cormobionta) foglalja össze.
Új!!: Botanika és Embriós növények · Többet látni »
Endoplazmatikus retikulum
Durva felszínű endoplazmatikus retikulum transzmissziós elektronmikroszkópos felvételen membrán és hírvivő RNS feketében, az endoplazmatikus retikulum belsője szürkében Az endoplazmatikus retikulum (ER) szinte minden eukarióta sejt alkotója.
Új!!: Botanika és Endoplazmatikus retikulum · Többet látni »
Epigenetika
Az epigenetika a modern biológiában a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával.
Új!!: Botanika és Epigenetika · Többet látni »
Etilén
#ÁTIRÁNYÍTÁS Etén.
Új!!: Botanika és Etilén · Többet látni »
Etnobotanika
Az etnobotanika elsősorban a néprajz tudományos feldolgozásával foglalkozó néprajztudomány (etnológia) és a növénytan (botanika) közös érdeklődési és kutatási területe.
Új!!: Botanika és Etnobotanika · Többet látni »
Eukarióták
Az eukarióták (Eukaryota) olyan élőlények, amelyek valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből állnak (eu.
Új!!: Botanika és Eukarióták · Többet látni »
Evolúció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).
Új!!: Botanika és Evolúció · Többet látni »
Fa (anyag)
Fából faragott angyalok a kis Jézussal, 15. század Különböző fatípusok bemutatója A fa mint anyag kemény, rostos, lignifikálódott szövet, ami a fás növények – fák, cserjék – szárának farészeiből áll.
Új!!: Botanika és Fa (anyag) · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Botanika és Faj · Többet látni »
Földieper
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdei szamóca.
Új!!: Botanika és Földieper · Többet látni »
Fehér liliom
A fehér liliom (Lilium candidum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának liliomvirágúak (Liliales) rendjébe, ezen belül a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó dísznövény.
Új!!: Botanika és Fehér liliom · Többet látni »
Fenotípus
A fenotípus a genetika területén használatos kifejezés, mely az adott élőlény megfigyelhető jellemzőinek vagy adottságainak összességét jelenti.
Új!!: Botanika és Fenotípus · Többet látni »
Festő buzér
A festő buzér (Rubia tinctorum) a buzérfélék (Rubiaceae) családjában a névadó nemzetség fajai közül az egyetlen, amelyik Magyarországon is előfordul.
Új!!: Botanika és Festő buzér · Többet látni »
Festő csülleng
A festő csülleng vagy egyszerűen csak csülleng (latinul: Isatis tinctoria) a káposztafélék családjába tartozó növényfaj, melyet kékfestésre használtak.
Új!!: Botanika és Festő csülleng · Többet látni »
Flóra (biológia)
Egy sziget flórájának egyszerűsített ábrája - minden növényfaj bekeretezve szerepel A botanikában a flóra (többes számban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van.
Új!!: Botanika és Flóra (biológia) · Többet látni »
Floém
Len szárának keresztmetszete: 1. Bélszövet, 2. Protoxilém, 3. Xilém I, 4. '''Floém''' I, 5. Szklerenchima, 6. Kéreg, 7. Epidermisz Az edényes növényekben a floém (phloem) vagy háncsrész a két szállítószövet egyike – a xilém vagy farész a másik.
Új!!: Botanika és Floém · Többet látni »
Fodormenta
A fodormenta vagy zöldmenta (Mentha spicata), népies nevén köményes menta vagy kerti menta az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik.
Új!!: Botanika és Fodormenta · Többet látni »
Fotoszintézis
Növényi sejtekben látható kloroplasztisz A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre.
Új!!: Botanika és Fotoszintézis · Többet látni »
Fruktóz
A fruktóz vagy gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, a gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formájában.
Új!!: Botanika és Fruktóz · Többet látni »
Gén
DNS kettős hélix struktúrája, illetve a kromoszóma közötti összefüggést hivatott bemutatni. Láthatók intronok és exonok, melyek jelentését lásd a szövegben. Ezen a képen a gén kb. 40 bázispárból áll. A valóságban ennél a gének nagyságrendekkel nagyobbak A genetikai kód A gének olyan nukleinsav-szakaszok a DNS-ben vagy az RNS-ben, amelyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák.
Új!!: Botanika és Gén · Többet látni »
Génsebészet
Zöld fluoreszcens proteint tartalmazó (két oldalt) és normális (középen) egér UV fényben A génsebészet (vagy génmódosítás, génmanipuláció) az élőlények genomjának mesterséges módosítása.
Új!!: Botanika és Génsebészet · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Botanika és Görögország · Többet látni »
Genetika
DNS-ben van kódolva A genetika (a görög ’gennó’, ’nemzeni, életet adni’ jelentésű szóból) avagy örökléstan a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya.
Új!!: Botanika és Genetika · Többet látni »
Genom
DNS molekulába kódolt genetikai információ kinyomtatva A genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely a DNS-ben van kódolva (egyes vírusokban RNS-ben), beleértve a géneket és a nem kódoló szekvenciákat is, az aminosavak kapcsolódási sorrendjét, a fehérjék elsődleges szerkezetét.
Új!!: Botanika és Genom · Többet látni »
Genotípus
A genotípus egy egyed genetikai felépítése, általában DNS formájában, ami az egyed fenotípusát kódolja.
Új!!: Botanika és Genotípus · Többet látni »
GFP
A GFP mozaikszó jelentése Green Fluorescent Protein, vagyis zölden fluoreszkáló fehérje.
Új!!: Botanika és GFP · Többet látni »
Gibberellin
A gibberellinek növényi hormonok.
Új!!: Botanika és Gibberellin · Többet látni »
Giberellinsav
A giberellinsav (röviden: GA3), vagy gibberellin A3 egy növényi hormon.
Új!!: Botanika és Giberellinsav · Többet látni »
Glükóz
A glükóz – köznapi nevén szőlőcukor – (C6H12O6, rövidítése: Glc) egy monoszacharid, ezen belül 6 szénatomot és aldehidcsoportot tartalmazó aldohexóz.
Új!!: Botanika és Glükóz · Többet látni »
Globális felmelegedés
A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei. Ha minden ország teljesíti a Párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott jelenlegi kötelezettségvállalásait, akkor a becslések szerint az átlagos felmelegedés 2100-ig még így is jóval nagyobb mértékű lesz, mint a Párizsi Megállapodásban foglalt 2 °C alatti célkitűzés A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is.
Új!!: Botanika és Globális felmelegedés · Többet látni »
Gombák
A gombák (Fungi) eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó, kitintartalmú sejtfallal rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják, mert a gombák a növényekkel ellentétben de az állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik.
Új!!: Botanika és Gombák · Többet látni »
Gottlieb Haberlandt
Gottlieb Johann Friedrich Haberlandt (Magyaróvár, 1854. november 28. – Berlin, 1945. január 30.) osztrák botanikus.
Új!!: Botanika és Gottlieb Haberlandt · Többet látni »
Gregor Mendel
brnói Mendel Mezőgazdasági és Erdészeti Egyetemen Borsó virága Az irányított keresztezést, a véletlenszerű beporzás gátlását elősegítette a borsó pillangós virágának szerkezete és az, hogy az egyes növényeken eltávolította a virágok egyes ivarszerveit (a porzókat, illetve a bibét); Mendel így hozta létre az anyai (bibés, magtermő) és az apai (porzós) szülőket. A Punnett-táblázat ábrázolja két heterozigóta borsó keresztezését a '''domináns lila (B)''' és a '''recesszív fehér(b)''' virágok öröklődésével. Johann Gregor Mendel (Heinzendorf (csehül Hynčice, Nový Jičín-i járás), 1822. július 20. – Brünn, 1884. január 6.) szudétanémet származású Ágoston-rendi szerzetes, a brünni Ágoston-rendi monostor apátja, botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója.
Új!!: Botanika és Gregor Mendel · Többet látni »
Gumó
Édesburgonya ''(Ipomoea batatas)'' gyökérgumói A gumó (tuber) megvastagodott, gömbölyded, rövid szártagú, gyakran magas víztartalmú, tápanyag raktározására módosult növényi szerv, mely száron vagy gyökéren képződik.
Új!!: Botanika és Gumó · Többet látni »
Gyapot
A gyapot (Gossypium) a valódi kétszikűek közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) valószínűleg legismertebb, kiemelkedő gazdasági jelentőségű nemzetsége.
Új!!: Botanika és Gyapot · Többet látni »
Gyarmat (terület)
Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.
Új!!: Botanika és Gyarmat (terület) · Többet látni »
Gyógynövény
Oktatási célú gyógynövénykert Gyógynövények alatt a gyógyító hatású vegyületeket (farmakonokat) tartalmazó, a gyógyászatban tudományosan vagy néphit szerint használt növényeket értjük.
Új!!: Botanika és Gyógynövény · Többet látni »
Gyökér
vácrátóti botanikus kertben A csavarpálmák jellemző, szárról eredő, támasztó léggyökere A gyökér (latinul radix) a hajtásos növények – azaz a harasztok, nyitvatermők és zárvatermők – jellemzően a talajban kialakult levéltelen, szártagok nélküli része, amelynek feladata a növény rögzítése, valamint a víz- és ásványianyag-felvétel.
Új!!: Botanika és Gyökér · Többet látni »
Gyökérkapcsoltság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Mikorrhiza.
Új!!: Botanika és Gyökérkapcsoltság · Többet látni »
Gyermekláncfű
A gyermekláncfű vagy pongyola pitypang vagy népiesen cserbóka, csorbóka, tejesgaz, kákics(Taraxacum officinale) az őszirózsafélék (Asteraceae) családján belül a pitypang (Taraxacum) nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori évelő növényfaj.
Új!!: Botanika és Gyermekláncfű · Többet látni »
Harasztok
A harasztokat Pteridophyta, Polypodiophyta vagy Filicophyta néven korábban a növények egyik törzsének tekintették, de abban a felosztásban – a közéjük sorolt korpafüvek miatt – nem alkottak monofiletikus csoportot.
Új!!: Botanika és Harasztok · Többet látni »
Hüvelyesek
A hüvelyesek (Fabales) a valódi kétszikűek egy rendje.
Új!!: Botanika és Hüvelyesek · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Botanika és Hőmérséklet · Többet látni »
Heterotrófia
Heterotróf az olyan organizmus, amelynek a túléléséhez szükséges kémiai energia megtermeléséhez szerves anyagokra van szüksége.
Új!!: Botanika és Heterotrófia · Többet látni »
Hibrid (biológia)
Zebra és szamár hibridje Hússzínű vadgesztenye, a közönséges vadgesztenye és a vörös vadgesztenye hibridje A hibrid biológiai értelemben két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.
Új!!: Botanika és Hibrid (biológia) · Többet látni »
I. e. 1100
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 11. század Kategória:I. e. 11. század.
Új!!: Botanika és I. e. 1100 · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Botanika és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Inda
Libapimpó Az inda (stolo) egy vékony, hosszú szártagú módosult szár.
Új!!: Botanika és Inda · Többet látni »
Indigó (növénynemzetség)
Az indigó vagy indigócserje (Indigofera) a pillangósvirágúak családjába tartozó nemzetség, melybe mintegy 700 növényfaj tartozik.
Új!!: Botanika és Indigó (növénynemzetség) · Többet látni »
Inulin
Az inulinok természetben előforduló poliszacharidok, melyek számos növényfajban megtalálhatóak.
Új!!: Botanika és Inulin · Többet látni »
Inváziós faj
Az özönfajok inváziós görbéje (forrás: az Amerikai Egyesült Államok kormányának tanulmánya, 2015. nov.) Az inváziós faj (szaknyelvben és a nemzetközi használat nyomán említik invazív faj, illetve a magyar nyelvű szakirodalmakban sokszor találkozhatunk még az azonos értelmű özönfaj kifejezéssel is) olyan idegenhonos faj, amely miután sikeresen leküzdi a természetes terjedési gátakat, akadályokat (például folyók, tengerek, sivatagok) képes természetes elterjedési területén kívül megtelepedni, tömegesen elszaporodik, nagy területeken elterjed, és jelentős károkat okoz mind a természetvédelem, mind a gazdaság számára.
Új!!: Botanika és Inváziós faj · Többet látni »
Kaktuszfélék
A kaktuszfélék (Cactaceae) családja mintegy 2000 fajt foglal magába.
Új!!: Botanika és Kaktuszfélék · Többet látni »
Kapszaicin
A kapszaicin elsősorban a paprikafélékben (Capsicum nemzetség) előforduló, azok csípős ízt adó hatásáért felelős alkaloid, melynek farmakológiai hatásai a fájdalomérző idegrostok ingerléséhez, működéséhez, továbbá a gyulladási folyamatokat kiváltó mechanizmusokhoz köthetők.
Új!!: Botanika és Kapszaicin · Többet látni »
Káposztafélék
A káposztafélék (Brassicaceae) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjének egy családja.
Új!!: Botanika és Káposztafélék · Többet látni »
Környezetvédelem
A környezetvédelem az a tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul.
Új!!: Botanika és Környezetvédelem · Többet látni »
Keményítő
Búzakeményítő-szemcsék fénymikroszkópos felvételen, jóddal színezve Az amilóz molekula szerkezete Az amilopektin molekula szerkezete A keményítő növényi poliszacharid, egy szénhidrát.
Új!!: Botanika és Keményítő · Többet látni »
Kerti mák
A kerti mák (Papaver somniferum) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjében a mákfélék (Papaveraceae) családjának névadó faja, fontos kultúrnövényünk.
Új!!: Botanika és Kerti mák · Többet látni »
Klorofill
A klorofill adja a levelek zöld színét. A klorofill a zöld növények, egyes algák, és a cianobaktériumok azon anyaga, amely a napsugárzás energiáját elnyeli, és közvetíti a sejtben végbemenő szintetikus folyamatoknak.
Új!!: Botanika és Klorofill · Többet látni »
Kloroplasztisz
Növényi sejtek láthatók kloroplasztiszokkal A kloroplasztiszok a fotoszintézist végző növényi és eukarióta algasejtekben található sejtszervecskék.
Új!!: Botanika és Kloroplasztisz · Többet látni »
Koffein
A koffein metilxantin-származék (1,3,7-trimetilxantin, C8H10N4O2), fehér, keserű ízű, kristályos vegyület.
Új!!: Botanika és Koffein · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Botanika és Kolostor · Többet látni »
Koniin
A koniin színtelen, olajszerű, erősen mérgező, undorító szagú (egérhúgyszag) és maró csípős ízű folyadék (fp. 166,5 °C).
Új!!: Botanika és Koniin · Többet látni »
Kontinens
A kontinensek száma különböző felosztások szerint A kontinens, avagy földrész, világrész, a Föld szárazföldjeinek nagy egysége.
Új!!: Botanika és Kontinens · Többet látni »
Korpafüvek
A korpafüvek (Lycopodiophyta vagy Lycophyta) a növényvilág (Plantae) egyik törzse.
Új!!: Botanika és Korpafüvek · Többet látni »
Kromatográfia
A kromatográfia, amely a görög χρώμα: khróma, szín és γραφειν: graphein írni szavak összetétele, egy keverékek elválasztására használatos laboratóriumi módszercsalád neve.
Új!!: Botanika és Kromatográfia · Többet látni »
Kromoszóma
Kromoszóma. (1) Kromatida. A kromoszóma két azonos részének egyike az S fázis után. (2) Centromer. Az a pont, ahol a két kromatida kapcsolódik. (3) Rövid kar (4) Hosszú kar. A sejt genetikai információit hordozó DNS általában kromoszómának nevezett struktúrákba van csomagolva.
Új!!: Botanika és Kromoszóma · Többet látni »
Kukorica
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kukorica (növényfaj).
Új!!: Botanika és Kukorica · Többet látni »
Kutyatejfélék
A kutyatejfélék (Euphorbiaceae) a Malpighiales rendbe tartozó növénycsalád.
Új!!: Botanika és Kutyatejfélék · Többet látni »
Lápi hízóka
A lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) a rencefélék családjába tartozó, lápi húsevő növény, nitrogénigényét ragadós leveleihez tapadó apró rovarokból fedezi.
Új!!: Botanika és Lápi hízóka · Többet látni »
Lúdfű
A lúdfű (Arabidopsis thaliana) egy kis termetű virágos növény.
Új!!: Botanika és Lúdfű · Többet látni »
Lőpor
Egy adag feketelőporA lőpor legkorábbi kínai nyelvű leírása egy 1044-ből ismert katonai kéziratban A lőpor (vagy puskapor) nagy gázkibocsátással égő robbanószer.
Új!!: Botanika és Lőpor · Többet látni »
Lignin
A zeller szára sok lignint tartalmaz A lignin vagy faanyag bonyolult kémiai anyag, amit többnyire fából nyernek.
Új!!: Botanika és Lignin · Többet látni »
Lombosmohák
A lombosmohák (Bryophyta) nem szövetes szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.
Új!!: Botanika és Lombosmohák · Többet látni »
Magyar botanikusok listája
A magyar botanikusok listája a növénytan területén kiemelkedő teljesítményű magyar tudósokat tartalmazza betűrendben, alapvető életrajzi adataik, illetve szakterületük feltüntetésével.
Új!!: Botanika és Magyar botanikusok listája · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Botanika és Magyarország · Többet látni »
Májmohák
A májmohák (Marchantiophyta, Hepaticophyta vagy gyakran, tévesen Hepatophyta) nem szövetes szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.
Új!!: Botanika és Májmohák · Többet látni »
Méliusz Juhász Péter
Méliusz Juhász Péter: ''Magyar prédikációk'' (Debrecen 1563) Méliusz Juhász Péter, más néven Horhi Juhász Péter, Horhi Melius Péter vagy Melius Juhász Péter (Horhi Somogy vármegye, a törökök elpusztították, 1532. – Debrecen, 1572. december 15.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1561-től haláláig, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége.
Új!!: Botanika és Méliusz Juhász Péter · Többet látni »
Műselyem
A cellulóz monomer szerkezeti képlete (n.
Új!!: Botanika és Műselyem · Többet látni »
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Új!!: Botanika és Mezőgazdaság · Többet látni »
Michel Adanson
Michel Adanson (Aix-en-Provence, 1727. április 7. – Párizs, 1806. augusztus 3.) francia természettudós, botanikus.
Új!!: Botanika és Michel Adanson · Többet látni »
Mikológia
Az ízletes vargánya ''(Boletus edulis)'' A mikológia vagy gombatan (mycologia) a biológia egyik önálló tudományága, melynek kutatási területe a gombák (Fungi, Mycota) szervezetének felépítése, életműködései és rendszerezése.
Új!!: Botanika és Mikológia · Többet látni »
Mikrobiológia
A mikrobiológia a biológiának az a szakterülete, amely a mikroorganizmusok (más néven mikrobák) vizsgálatával foglalkozik, olyan mikroszkópikus méretű egyszerű élőlényekkel amelyek fejlődésük során nem jutottak el a szövetes differenciálódásig.
Új!!: Botanika és Mikrobiológia · Többet látni »
Mikroszkóp
Egyszerű egyokuláros ''(monokuláris)'' laboratóriumi/oktató mikroszkóp Egy Nikon alphaphot típusú binokuláris laboratóriumi/oktató mikroszkóp Egy modern kutatómikroszkóp higanygőzlámpa megvilágítással (fluoreszcenciamikroszkópiához). A készülék fel van szerelve digitális kamerával a fotózáshoz, ezen túlmenően számítógéphez is csatlakozik A mikroszkóp (görögül: mikron.
Új!!: Botanika és Mikroszkóp · Többet látni »
Mikrotubulus
A mikrotubulusok a citoszkeleton (cytosceleton) legfőbb strukturális komponensei, melyek széles spektrumú funkcionalitással rendelkeznek elsősorban a sejtalak meghatározását, az osztódást, sejt szignalizációs folyamatokat és az intracelluláris transzport mechanizmusokat tekintve.
Új!!: Botanika és Mikrotubulus · Többet látni »
Mohák
Fali csavartfogúmoha ''(Tortula muralis)'' A mohák az egész Földön elterjedt, nem edényes, embriós növények, mintegy ismert fajjal, amelyek közül Magyarországon 659 él (2 becősmoha, 146 májmoha és 511 lombosmoha).
Új!!: Botanika és Mohák · Többet látni »
Molekuláris biológia
DNS szerkezeti képe, a kettős spirál, mint egy megcsavart létra Sematikus kapcsolat a biokémia, a genetika és a molekuláris biológia között A molekuláris biológia az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű tanulmányozása.
Új!!: Botanika és Molekuláris biológia · Többet látni »
Morfin
A morfin, más néven morfium (C17H19NO3) a mák (Papaver somniferum) alkaloidja.
Új!!: Botanika és Morfin · Többet látni »
Morfológia (biológia)
A külső növénymorfológia feladatai közé tartozik többek közt a növényi szervek alakjának leírása és rendszerezése. A képen változatos alakú növényi levelek A morfológia (morphologia) vagy alaktan a biológia egyik alapvető tudományterülete.
Új!!: Botanika és Morfológia (biológia) · Többet látni »
Németújvár
Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban.
Új!!: Botanika és Németújvár · Többet látni »
Növényélettan
Az ''auxin'' nevű növényi hormon a növekedési folyamatok fontos belső tényezője A növényélettan (phytophysiologia, fitofiziológia) növények szervezetének működésével foglalkozó növénytani (botanica, botanika) tudományág.
Új!!: Botanika és Növényélettan · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Botanika és Növények · Többet látni »
Növényrendszertan
Carl von Linné ''Species Plantarum'' című művének címlapja A növényrendszertan mind az élő, mind a kihalt növényeket rang szerint csoportosított rendszerbe állítja, mégpedig oly módon, hogy abban kifejeződjenek az egyes csoportok rokonsági kapcsolatai.
Új!!: Botanika és Növényrendszertan · Többet látni »
Növénytársulás
A növénytársulás (asszociáció) a vegetáció kisebb területi egységek, tájak növényzeti típusainak részletesebb leírására használt alapegysége.
Új!!: Botanika és Növénytársulás · Többet látni »
Nemzedékváltakozás
A harasztok nemzedékváltakozásának vázlata A nemzedékváltakozás vagy újabb nevén életfázis-váltakozás, esetleg kétszakaszos egyedfejlődés (metagenezis, generatio alternans) a növények – illetőleg a gombák és egyes Chromalveolata-csoportok (pl. kovamoszatok, barnamoszatok) – egyedfejlődésében széles körben felismerhető jellemző sajátosság.
Új!!: Botanika és Nemzedékváltakozás · Többet látni »
Nemzetség (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség (latinul: genus, illetve tribus) egy taxon, azaz rendszertani kategória.
Új!!: Botanika és Nemzetség (rendszertan) · Többet látni »
Nikotin
A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület.
Új!!: Botanika és Nikotin · Többet látni »
Nyikolaj Ivanovics Vavilov
Nyikolaj Ivanovics Vavilov (oroszul Никола́й Ива́нович Вави́лов; Moszkva, 1887. november 25. – Szaratov, 1943. január 26.) orosz-szovjet genetikus és botanikus, a haszonnövények származási géncentrumainak felfedezője.
Új!!: Botanika és Nyikolaj Ivanovics Vavilov · Többet látni »
Nyitvatermők
A nyitvatermők a virágos növények vagy magvas növények (Spermaophyta) egyik nagy csoportja.
Új!!: Botanika és Nyitvatermők · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Botanika és Olaszország · Többet látni »
Ordovícium
Az ordovícium földtörténeti időszak, a paleozoikum idő hat időszaka közül időben a második, amely a kambriumot követte és a szilurt előzte meg.
Új!!: Botanika és Ordovícium · Többet látni »
Ország (rendszertan)
A biológiai rendszertanban az ország egy taxon, azaz rendszertani kategória.
Új!!: Botanika és Ország (rendszertan) · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Botanika és Orvostudomány · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Botanika és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Oxfordi Egyetem
Az Oxfordi Egyetem (angolul University of Oxford vagy csak egyszerűen Oxford) Angliában, Oxfordshire központjában, Oxfordban működő egyetem.
Új!!: Botanika és Oxfordi Egyetem · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Botanika és Oxigén · Többet látni »
Ozmózis
Hidratált ionok képződése Az ozmózis egy olyan folyamat, melyben az oldószer két, féligáteresztő membránnal elválasztott, különböző koncentrációjú oldat között áramlik.
Új!!: Botanika és Ozmózis · Többet látni »
Padova
Padova (latinul: Patavium, venetói nyelven: Padoa, németül: Padua) az észak-olaszországi Veneto régió azonos nevű Padova megyéjének székhelye.
Új!!: Botanika és Padova · Többet látni »
Parafa
Paratölgy félig lehántott kéreggel Borosüveg dugók A parafa többféle fa többéves ágain vagy törzsein keletkező vastag kéreg (más néven „para”), amely lefejthető.
Új!!: Botanika és Parafa · Többet látni »
Párologtatás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Transpiráció.
Új!!: Botanika és Párologtatás · Többet látni »
Pedaniosz Dioszkoridész
Dioszkoridész arcképe egy késői metszeten Pedaniosz Dioszkoridész (vagy, Anazarba, Kilikia, Kr. u. 40 körül – Kr. u. 90 körül) görög katonaorvos és szakíró, akit a farmakognózia atyjaként tisztelnek.
Új!!: Botanika és Pedaniosz Dioszkoridész · Többet látni »
Pektin
Pektin por formában A pektin (E440) egy heteropoliszacharid (szénhidrátokkal rokon vegyület), mely a magasabb rendű szárazföldi növények (húsos gyümölcsök például alma, körte; valamint húsos gyökerek például sárgarépa, murok) sejtfalából állítható elő.
Új!!: Botanika és Pektin · Többet látni »
Pereskia
A Pereskia a kaktuszfélék családjába tartozó nemzetség, a Pereskioideae alcsalád egyetlen nemzetsége.
Új!!: Botanika és Pereskia · Többet látni »
Peszticid
A peszticidek, más néven növényvédő szerek olyan anyagok és annak keverékei, (vegyszerek, biológiai szubsztanciák és egyéb ágensek), melyek alkalmazásának a célja a növények, termények védelme, és a károsító élőlények távol tartása, terméketlenné tétele és elpusztítása.
Új!!: Botanika és Peszticid · Többet látni »
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó nemzetség, amely kb.
Új!!: Botanika és Petrezselyem · Többet látni »
Pirolízis
A pirolízis (hőbontás) szerves hulladék kémiai lebontására szolgáló olyan technológia, melynek során erre a célra kialakított reaktorban hevítéssel, oxigénmentes, vagy oxigénszegény közegben a szerves hulladékot többféle termékre bontják.
Új!!: Botanika és Pirolízis · Többet látni »
Plazmid
Baktérumsejt felépítése A plazmidoknak nevezzük a baktériumokban, az archeákban, valamint egyes élesztőgombákban, algákban és növényfajokban található, az örökítő információk sejtek közötti átadását a kromoszómáktól függetlenül is lehetővé tevő determinánsokat.
Új!!: Botanika és Plazmid · Többet látni »
Ploidia
A ploidia egy sejt homológ kromoszómáinak számára utal.
Új!!: Botanika és Ploidia · Többet látni »
Polifiletikus csoport
A madarak és az emlősök, vagyis a "meleg vérű állatok" polifiletikus csoportot alkotnak. A biológiai rendszertanban polifilumnak vagy polifiletikus csoportnak nevezzük az olyan taxonómiai vagy az élőlények egyes hasonló jellemvonásain alapuló csoportot, amely több ősre vezethető vissza, tagjainak hasonló tulajdonságai egymástól teljesen függetlenül jöttek létre – párhuzamos evolúció vagy konvergens evolúció során.
Új!!: Botanika és Polifiletikus csoport · Többet látni »
Pteridospermatophyta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magvaspáfrányok.
Új!!: Botanika és Pteridospermatophyta · Többet látni »
Raunkiær-féle életforma-osztályozás
A növények osztályozására a leszármazási kapcsolatokat figyelembe vevő, az élőlényeket családokba, nemzetségekbe, fajokba stb.
Új!!: Botanika és Raunkiær-féle életforma-osztályozás · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Botanika és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Új!!: Botanika és Reneszánsz · Többet látni »
Rezeda (növénynemzetség)
A rezeda (Reseda) a rezedafélék (Resedaceae) családjába tartozó nemzetség, melybe illatos lágy szárú növények tartoznak.
Új!!: Botanika és Rezeda (növénynemzetség) · Többet látni »
Rizs
A rizs (Oryza sativa) a perjefélék (Poaceae) családjába tartozik.
Új!!: Botanika és Rizs · Többet látni »
Robert Brown (botanikus)
Robert Brown (Montrose, Skócia, 1773. december 21. – London, 1858. június 10.) angol botanikus.
Új!!: Botanika és Robert Brown (botanikus) · Többet látni »
Robert Hooke
Robert Hooke (Freshwater, Wight-sziget, 1635. július 18. – London, 1703. március 3.) angol tudós, polihisztor, a Royal Society tagja, fontos szerepet játszott a tudományos forradalomban mind kísérleti, mind elméleti munkásságával.
Új!!: Botanika és Robert Hooke · Többet látni »
Rudolf Virchow
Rudolf Virchow (Schivelbein, Pomeránia, 1821. október 13. – Berlin, 1902. szeptember 5.) német orvos, egyetemi tanár, politikus, az MTA kültagja.
Új!!: Botanika és Rudolf Virchow · Többet látni »
Sárga kürtvirág
A sárga kürtvirág (Sarracenia flava) a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kürtvirágfélék (Sarraceniaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Botanika és Sárga kürtvirág · Többet látni »
Sejtbiológia
A sejtbiológia, más néven celluláris biológia vagy citológia, sejttan a biológiának a sejtekkel, azok fiziológiai tulajdonságaival, szerkezetével, a bennük található sejtszervecskékkel (organellumokkal), életciklusukkal, a sejtosztódással és a sejthalállal foglalkozó részterülete.
Új!!: Botanika és Sejtbiológia · Többet látni »
Sejtfal
Átlátszó sejtfalakkal elválasztott növényi sejtek A sejtfal a sejtet körülvevő, a sejtmembránon kívül található, meglehetősen merev réteg.
Új!!: Botanika és Sejtfal · Többet látni »
Sejtmag
kromoszómái kondenzáltak A sejtmag (latinul nucleus) kettős membránnal körülvett organellum az eukarióta sejten belül.
Új!!: Botanika és Sejtmag · Többet látni »
Sejtmembrán
Eukarióta sejt membránjának képe (Singer–Nicolson modell) A sejtmembrán (más néven sejthártya, plazmamembrán vagy plazmalemma) az élő sejtek mindegyikének külső felszínén megtalálható, kb.
Új!!: Botanika és Sejtmembrán · Többet látni »
Sejtnedvüreg
A növényi sejt szerkezete Az állati sejt szerkezete A sejtnedvüreg vagy vakuólum (latin vacuolum, a vacuum kicsinyítős formája) egy sejtszervecske, a növényi sejtek jellegzetes alkotóeleme, a citoplazmában levő, membránnal határolt hólyagszerű üreg.
Új!!: Botanika és Sejtnedvüreg · Többet látni »
Sejtszervecske
Egy típusos állati sejt vázlatos képe. Sejtszervecskék: (1) magvacska v. nukleólusz; (2) sejtmag; (3) riboszóma; (4) vezikula; (5) durva felszínű endoplazmatikus retikulum (RER/DER); (6) Golgi-készülék; (7) sejtváz v. citoszkeleton; (8) sima felszínű (SER); (9) mitokondriumok; (10) sejt(nedv)üreg (vakuólum); (11) citoplazma; (12) lizoszóma; (13) centriólumok v. sejtközpont. Sejtszervecske, azaz sejtorganellum vagy citoplazmatikus organellum a sejtek citoplazmájában található, körülhatárolt, meghatározott szerkezetű és működésű képződmények neve.
Új!!: Botanika és Sejtszervecske · Többet látni »
Spektroszkópia
A spektroszkópia az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége.
Új!!: Botanika és Spektroszkópia · Többet látni »
Spenót
#ÁTIRÁNYÍTÁS Spenót (növényfaj).
Új!!: Botanika és Spenót · Többet látni »
Sporopollenin
Pollenszemek pásztázó elektronmikroszkópos képe A sporopollenin az exine (a pollenszem külső fala) egyik fő alkotója.
Új!!: Botanika és Sporopollenin · Többet látni »
Szacharóz
A szacharóz vagy étkezési cukor (nádcukor, répacukor, juharcukor) egy diszacharid, melyet egy glükóz és egy fruktóz molekularész alkot (C12H22O11).
Új!!: Botanika és Szacharóz · Többet látni »
Szalicilsav
A szalicilsav (acidum salicylicum) és származékai a világ legszélesebb körben ismert gyógyszerei, amelyeket többek között a fájdalom és a láz csökkentésére, gyulladásos betegségek kezelésére használnak.
Új!!: Botanika és Szalicilsav · Többet látni »
Szár (botanika)
Repce ''(Brassica napus)'' elmetszett szára A szár (caulis) a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye.
Új!!: Botanika és Szár (botanika) · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Botanika és Szén-dioxid · Többet látni »
Szénhidrát
A szacharóz egyik legismertebb köznapi formája: kockacukor A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén-, oxigén- és hidrogéntartalmú szerves vegyületek, melyekben a H:O arány legtöbbször 2:1 (mint a vízben), ezért régen a szén hidrátjainak gondolták őket.
Új!!: Botanika és Szénhidrát · Többet látni »
Szénkörforgás
A szénkörforgás vagy szénciklus az a biogeokémiai ciklus, amely által a szén, mint kémiai elem kicserélődik a bioszféra, az atmoszféra, a tengerek, a talaj és a litoszféra között.
Új!!: Botanika és Szénkörforgás · Többet látni »
Színtest
Különböző típusú színtestek Zöld színtestek egy növényi sejtben A színtestek (plasztiszok) igen változatos méretű sejtalkotók (sejtszervecskék).
Új!!: Botanika és Színtest · Többet látni »
Szójabab
A szójabab (Glycine max) vagy egyszerűen szója, Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény.
Új!!: Botanika és Szójabab · Többet látni »
Szemérmes mimóza
A szemérmes mimóza (Mimosa pudica) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Botanika és Szemérmes mimóza · Többet látni »
Szilur
A szilur földtörténeti időszak, a paleozoikum idő (óidő) harmadik időszaka.
Új!!: Botanika és Szilur · Többet látni »
Szukcesszió
Az ökológiában szukcessziónak a növénytársulások fokozatos, egy irányba mutató fejlődését nevezzük.
Új!!: Botanika és Szukcesszió · Többet látni »
Tajga
A tajga földrajzi elhelyezkedése a tundra és sztyepp között A tajga a nevét is viselő éghajlati öv, egyúttal az északi flórabirodalom (holarktisz) eurázsiai–boreális és észak-amerikai–boreális flóraterületének jellemző növénytársulása; döntően nagyon kis fajszámú tűlevelű erdő.
Új!!: Botanika és Tajga · Többet látni »
Talaj
Talajszelvény, a főbb talajszintek megjelölésével A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege.
Új!!: Botanika és Talaj · Többet látni »
Talajerózió
Talajerózió következményei az egykori esőerdő helyén (Manaus, Brazília) A talajerózió a talaj csapadékvíz vagy öntözés által kiváltott eróziója.
Új!!: Botanika és Talajerózió · Többet látni »
Törzs (rendszertan)
Az élőlények rendszertani besorolásában a törzs az ország (regnum) és az osztály (classis) között álló fő rendszertani kategória.
Új!!: Botanika és Törzs (rendszertan) · Többet látni »
Törzsfejlődés
Az élet fejlődése A törzsfejlődés vagy filogenezis az élőlények természetes fejlődésének a folyamata, ellentétben az egyedfejlődéssel (ontogenezis, latin: ontogenesis), amely egy szervezet fejlődésének a folyamatát jelöli.
Új!!: Botanika és Törzsfejlődés · Többet látni »
Tetrahidrokannabinol
A tetrahidrokannabinol (THC, Δ9-THC, Δ9-tetrahidrokannabinol, delta-9-tetrahidrokannabinol),, növényekben, például a kannabiszban előforduló fitokannabinoid.
Új!!: Botanika és Tetrahidrokannabinol · Többet látni »
Textilipar
A textilipar az egyik legrégebbi, legnagyobb hagyományokkal rendelkező ipari ágazat.
Új!!: Botanika és Textilipar · Többet látni »
Theodor Schwann
Theodor Ambrose Hubert Schwann (Neuss, 1810. december 7. – Köln, 1882. január 11.) német anatómus és fiziológus, a hisztológia egyik megalapítója.
Új!!: Botanika és Theodor Schwann · Többet látni »
Theophrasztosz
Az ereszoszi Theophrasztosz (Ereszosz, i. e. 371 körül – Athén, i. e. 287 körül) nagy hírű filozófus-természettudós volt, Arisztotelész utóda az athéni peripatetikus iskolában, mégpedig a kortársak beszámolói szerint méltó utóda.
Új!!: Botanika és Theophrasztosz · Többet látni »
Transzpozon
Baktérium DNS-transzpozonjának felépítése A transzpozonok olyan DNS-szakaszok, amelyek képesek megváltoztatni helyüket a genomon belül.
Új!!: Botanika és Transzpozon · Többet látni »
Trópusi esőerdő
archivedate.
Új!!: Botanika és Trópusi esőerdő · Többet látni »
Valódi zöldmoszatok
Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) a növények országának egy törzse.
Új!!: Botanika és Valódi zöldmoszatok · Többet látni »
Valerius Cordus
Valerius Cordus német orvos, botanikus és gyógyszerész, aki az Alpoktól északra az első gyógyszerkönyvnek és a történelem egyik leghíresebb füveskönyvének szerzője.
Új!!: Botanika és Valerius Cordus · Többet látni »
Vénusz légycsapója
A Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe és a harmatfűfélék (Droseraceae) családjába tartozó rovaremésztő faj.
Új!!: Botanika és Vénusz légycsapója · Többet látni »
Vírus
A vírus szubmikroszkopikus biológiai organizmus, amely nem sejtes szerveződésű és csak parazitaként az élőlények sejtjeiben képes szaporodni.
Új!!: Botanika és Vírus · Többet látni »
Vízi menta
A vízi menta (Mentha aquatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.
Új!!: Botanika és Vízi menta · Többet látni »
Vízkörforgás
A víz körforgásának ábrázolása A hidrológiai ciklus vagy ismertebb nevén a víz körforgása a Föld hidroszférájában lévő víz folytonos és természetes körforgása, amelyet a napsugárzásból származó energia tart fenn.
Új!!: Botanika és Vízkörforgás · Többet látni »
Virológia
Koronavírus elektronmikroszkópban A virológia a mikrobiológia egyik részterülete, a vírusokkal foglalkozó tudományág.
Új!!: Botanika és Virológia · Többet látni »
Xilém
Az edényes növényekben a xilém vagy farész a két szállítószövet egyike – a floém vagy háncsrész a másik.
Új!!: Botanika és Xilém · Többet látni »
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Új!!: Botanika és Zárvatermők · Többet látni »
Zsírsavak
A kémiában zsírsavaknak hívják azokat a telített vagy telítetlen, alifás szénláncot tartalmazó monokarbonsavakat, melyek a növényi és állati eredetű zsírok vagy olajok fő alkotórészét képezik.
Új!!: Botanika és Zsírsavak · Többet látni »
Zuzmók
"Zuzmók" Ernst Haeckel könyvéből (Artforms of Nature) A zuzmók (Lichenophyta) egysejtű fonalas kék- vagy zöldmoszatok és tömlősgombák együttéléséből (szimbiózis) kialakult szervezetek, melyek a zuzmók ötvenkét fajánál egy harmadik tagból, a bazídiumos élesztőgombákból állnak.
Új!!: Botanika és Zuzmók · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Botanika és 13. század · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Botanika és 16. század · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Botanika és 18. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Botanika és 19. század · Többet látni »
1960-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Botanika és 1960-as évek · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Botanika és 20. század · Többet látni »
21. század
Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek ---- A 21.
Új!!: Botanika és 21. század · Többet látni »
