Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Bosznia-Hercegovina és Kotromanić Erzsébet magyar királyné

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bosznia-Hercegovina és Kotromanić Erzsébet magyar királyné

Bosznia-Hercegovina vs. Kotromanić Erzsébet magyar királyné

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik. Kotromanić Erzsébet (hagyományosan Kotromanics Erzsébet, ismert még mint Boszniai vagy Bosnyák Erzsébet,,; 1339 körül – Novigrad, 1387 januárja), a Kotromanić-házból származó bosnyák hercegnő, II. István bosnyák bán és Kujáviai Erzsébet leánya, Nagy Lajossal kötött házassága révén magyar, horvát és lengyel királyné, majd férje 1382-es halálát követően a Magyar Királyság régense 1387 januárjában történt meggyilkolásáig.

Közötti hasonlóságok Bosznia-Hercegovina és Kotromanić Erzsébet magyar királyné

Bosznia-Hercegovina és Kotromanić Erzsébet magyar királyné 7 közös dolog (a Uniópédia): Bogumilok, Bosnyák nyelv, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Magyarország, Velencei Köztársaság.

Bogumilok

A bogumilok egy eretneknek nyilvánított, a 10. századi Bulgáriában feltűnt, keresztény, gnosztikus jellegű vallási irányzat követői.

Bogumilok és Bosznia-Hercegovina · Bogumilok és Kotromanić Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Bosnyák nyelv

A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bosnyák nyelv és Bosznia-Hercegovina · Bosnyák nyelv és Kotromanić Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bosznia-Hercegovina és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Kotromanić Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Bosznia-Hercegovina és Horvátok · Horvátok és Kotromanić Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Bosznia-Hercegovina és Horvátország · Horvátország és Kotromanić Erzsébet magyar királyné · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Bosznia-Hercegovina és Magyarország · Kotromanić Erzsébet magyar királyné és Magyarország · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Bosznia-Hercegovina és Velencei Köztársaság · Kotromanić Erzsébet magyar királyné és Velencei Köztársaság · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bosznia-Hercegovina és Kotromanić Erzsébet magyar királyné

Bosznia-Hercegovina 262 kapcsolatokat, ugyanakkor Kotromanić Erzsébet magyar királyné 134. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 1.77% = 7 / (262 + 134).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bosznia-Hercegovina és Kotromanić Erzsébet magyar királyné. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: