Közötti hasonlóságok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szerencsi járás
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szerencsi járás 21 közös dolog (a Uniópédia): Alsódobsza, Bekecs (település), Golop, Járás, Község, Legyesbénye, Magyarország, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Zemplén vármegye, 1950-es megyerendezés.
Alsódobsza
Tájház Tájház Alsódobsza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Alsódobsza és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Alsódobsza és Szerencsi járás ·
Bekecs (település)
Bekecs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban, Szerencs várossal gyakorlatilag egybeépülve.
Bekecs (település) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Bekecs (település) és Szerencsi járás ·
Golop
Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásában, a Szerencsi-dombság keleti peremén, a Szerencs-patak völgyében, Miskolctól 45 kilométerre északkeletre.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Golop · Golop és Szerencsi járás ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Járás · Járás és Szerencsi járás ·
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Község · Község és Szerencsi járás ·
Legyesbénye
Legyesbénye község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Legyesbénye · Legyesbénye és Szerencsi járás ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország · Magyarország és Szerencsi járás ·
Mád
Mád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Mád · Mád és Szerencsi járás ·
Megyaszó
Megyaszó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Megyaszó · Megyaszó és Szerencsi járás ·
Mezőzombor
Mezőzombor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásában.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Mezőzombor · Mezőzombor és Szerencsi járás ·
Monok
Monok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei község, amely elsősorban neves szülöttjéről, Kossuth Lajosról ismeretes.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Monok · Monok és Szerencsi járás ·
Prügy
Prügy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Prügy · Prügy és Szerencsi járás ·
Rátka
Rátka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Rátka · Rátka és Szerencsi járás ·
Szerencs
Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szerencs · Szerencs és Szerencsi járás ·
Taktaharkány
Taktaharkány nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Taktaharkány · Szerencsi járás és Taktaharkány ·
Taktakenéz
Taktakenéz község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Taktakenéz · Szerencsi járás és Taktakenéz ·
Taktaszada
Taktaszada község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Taktaszada · Szerencsi járás és Taktaszada ·
Tállya
Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Tállya · Szerencsi járás és Tállya ·
Tiszalúc
Tiszalúc nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Tiszalúc · Szerencsi járás és Tiszalúc ·
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Zemplén vármegye · Szerencsi járás és Zemplén vármegye ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · 1950-es megyerendezés és Szerencsi járás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szerencsi járás
- Mi van a közös Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szerencsi járás
- Közötti hasonlóságok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szerencsi járás
Összehasonlítását Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szerencsi járás
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 555 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerencsi járás 22. Ami közös bennük 21, a Jaccard index 3.64% = 21 / (555 + 22).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szerencsi járás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: