Közötti hasonlóságok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajó (folyó)
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajó (folyó) 39 közös dolog (a Uniópédia): Aggtelek, Alsózsolca, Ónod, Ózd, Bánréve, Bódva, Bodrog (folyó), Boldva, Edelény, Felsőzsolca, Hejő, Hernád (folyó), Jósvafő, Kazincbarcika, Köröm (település), Kesznyéten, Magyarország, Múcsony, Miskolc, Nehézipar, Nyékládháza, Putnok, Sajóecseg, Sajógalgóc, Sajókaza, Sajólád, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajópetri, Sajószentpéter, ..., Sajóvelezd, Serényfalva, Szirmabesenyő, Szlovákia, Szuhakálló, Takta, Tisza, Tiszaújváros, Vadna. Bővíteni index (9 több) »
Aggtelek
A Baradla-barlang bejárata Aggtelek község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Aggtelek és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Aggtelek és Sajó (folyó) ·
Alsózsolca
Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Alsózsolca és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Alsózsolca és Sajó (folyó) ·
Ónod
Ónod község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Ónod és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Ónod és Sajó (folyó) ·
Ózd
Ózd légi felvételen A 300 m³-es nagyolvasztó makettje a Kohászati Múzeumban Ózd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, az Ózdi járás központja, a vármegyeszékhely után a megye legnépesebb települése.
Ózd és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Ózd és Sajó (folyó) ·
Bánréve
Bánréve község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Bánréve és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Bánréve és Sajó (folyó) ·
Bódva
A Bódva (szlovákul Bodva) folyó Szlovákiában, a Gömör–Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, a Kassa-környéki járás területén egy nagy kanyart ír le, majd Hidvégardónál (a 2614-es út hídjánál) lépi át a magyar határt; Szendrő és Edelény érintésével Boldva község után ömlik a Sajóba.
Bódva és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Bódva és Sajó (folyó) ·
Bodrog (folyó)
A Bodrog a Tisza jobb oldali mellékfolyója.
Bodrog (folyó) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Bodrog (folyó) és Sajó (folyó) ·
Boldva
Boldva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Boldva és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Boldva és Sajó (folyó) ·
Edelény
Edelény kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járás központja.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Edelény · Edelény és Sajó (folyó) ·
Felsőzsolca
Felsőzsolca kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Felsőzsolca · Felsőzsolca és Sajó (folyó) ·
Hejő
A Hejő patak a Bükk-vidék keleti részén, Miskolctapolca területén ered, és a Sajóval majdnem párhuzamosan folyik délkeleti irányban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Hejő · Hejő és Sajó (folyó) ·
Hernád (folyó)
A Hernád (szlovákul Hornád) a Sajó legnagyobb, bal parti mellékfolyója.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Hernád (folyó) · Hernád (folyó) és Sajó (folyó) ·
Jósvafő
Jósvafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Jósvafő · Jósvafő és Sajó (folyó) ·
Kazincbarcika
Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Kazincbarcika · Kazincbarcika és Sajó (folyó) ·
Köröm (település)
Köröm község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Köröm (település) · Köröm (település) és Sajó (folyó) ·
Kesznyéten
Kesznyéten község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Kesznyéten · Kesznyéten és Sajó (folyó) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország · Magyarország és Sajó (folyó) ·
Múcsony
Múcsony nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Múcsony · Múcsony és Sajó (folyó) ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Miskolc · Miskolc és Sajó (folyó) ·
Nehézipar
A nehézipar az ipar egy területe.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Nehézipar · Nehézipar és Sajó (folyó) ·
Nyékládháza
Nyékládháza város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Nyékládháza · Nyékládháza és Sajó (folyó) ·
Putnok
A római katolikus templom Putnok kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Putnok · Putnok és Sajó (folyó) ·
Sajóecseg
Sajóecseg község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajóecseg · Sajó (folyó) és Sajóecseg ·
Sajógalgóc
Sajógalgóc egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajógalgóc · Sajó (folyó) és Sajógalgóc ·
Sajókaza
Sajókaza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajókaza · Sajó (folyó) és Sajókaza ·
Sajólád
Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajólád · Sajó (folyó) és Sajólád ·
Sajónémeti
Sajónémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajónémeti · Sajó (folyó) és Sajónémeti ·
Sajópüspöki
Sajópüspöki község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajópüspöki · Sajó (folyó) és Sajópüspöki ·
Sajópetri
Sajópetri község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajópetri · Sajó (folyó) és Sajópetri ·
Sajószentpéter
Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajószentpéter · Sajó (folyó) és Sajószentpéter ·
Sajóvelezd
Sajóvelezd község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajóvelezd · Sajó (folyó) és Sajóvelezd ·
Serényfalva
Serényfalva (korábban Málé, Serényimál majd Serényifalva) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Putnoki járásában.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Serényfalva · Sajó (folyó) és Serényfalva ·
Szirmabesenyő
Szirmabesenyő nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szirmabesenyő · Sajó (folyó) és Szirmabesenyő ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szlovákia · Sajó (folyó) és Szlovákia ·
Szuhakálló
Szuhakálló község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Szuhakálló · Sajó (folyó) és Szuhakálló ·
Takta
A Takta egy patak/csatorna az Alföld északi peremén Miskolctól keletre.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Takta · Sajó (folyó) és Takta ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Tisza · Sajó (folyó) és Tisza ·
Tiszaújváros
Tiszaújváros (1970. április 22-ig Tiszaszederkény, 1991. február 1-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Tiszaújváros · Sajó (folyó) és Tiszaújváros ·
Vadna
Vadna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Vadna · Sajó (folyó) és Vadna ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajó (folyó)
- Mi van a közös Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajó (folyó)
- Közötti hasonlóságok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajó (folyó)
Összehasonlítását Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajó (folyó)
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 555 kapcsolatokat, ugyanakkor Sajó (folyó) 113. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 5.84% = 39 / (555 + 113).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Sajó (folyó). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: