Közötti hasonlóságok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye 28 közös dolog (a Uniópédia): Aba nemzetség, Abaújvár, Alföld, Árpád-kor, Észak-Magyarország, Észak-Magyarország turisztikai régió, Északi-középhegység, Bükk-vidék, Bor (ital), Borsod vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Honfoglalás, Járási jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Magyarország, Magyarország turisztikai régiói, Megyei város (polgári korszak), Nagyközségkörnyék, Nógrád vármegye, Tisza, Tisza-tó turisztikai régió, Városi jogú nagyközség, Városkörnyék, 11. század, 12. század, 14. század, 1950-es járásrendezés, 1950-es megyerendezés.
Aba nemzetség
Az Aba-nemzetség vagy Oba-nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetség volt.
Aba nemzetség és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Aba nemzetség és Heves vármegye ·
Abaújvár
Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
Abaújvár és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Abaújvár és Heves vármegye ·
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Alföld és Heves vármegye ·
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Árpád-kor és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Árpád-kor és Heves vármegye ·
Észak-Magyarország
Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Észak-Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Észak-Magyarország és Heves vármegye ·
Észak-Magyarország turisztikai régió
Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád vármegyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.
Észak-Magyarország turisztikai régió és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Észak-Magyarország turisztikai régió és Heves vármegye ·
Északi-középhegység
Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.
Északi-középhegység és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Északi-középhegység és Heves vármegye ·
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Bükk-vidék és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Bükk-vidék és Heves vármegye ·
Bor (ital)
A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.
Bor (ital) és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Bor (ital) és Heves vármegye ·
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Borsod vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Borsod vármegye és Heves vármegye ·
Hajdú-Bihar vármegye
Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Hajdú-Bihar vármegye · Hajdú-Bihar vármegye és Heves vármegye ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Honfoglalás · Heves vármegye és Honfoglalás ·
Járási jogú város
A járási jogú város a városok egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1954–1971 között.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Járási jogú város · Heves vármegye és Járási jogú város ·
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Heves vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország · Heves vármegye és Magyarország ·
Magyarország turisztikai régiói
400px Magyarország turisztikai régiói azt a kilenc területet jelenti, amelyek önálló turisztikai egységet képeznek.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Magyarország turisztikai régiói · Heves vármegye és Magyarország turisztikai régiói ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Heves vármegye és Megyei város (polgári korszak) ·
Nagyközségkörnyék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Városi jogú nagyközség Kategória:Tanácsrendszer Magyarországon.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Nagyközségkörnyék · Heves vármegye és Nagyközségkörnyék ·
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Nógrád vármegye · Heves vármegye és Nógrád vármegye ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Tisza · Heves vármegye és Tisza ·
Tisza-tó turisztikai régió
A Tisza-tó látképe A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egy-egy része alkotja.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Tisza-tó turisztikai régió · Heves vármegye és Tisza-tó turisztikai régió ·
Városi jogú nagyközség
Városi jogú nagyközség volt Magyarországon 1984.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Városi jogú nagyközség · Heves vármegye és Városi jogú nagyközség ·
Városkörnyék
A városkörnyékek községeket összefogó közigazgatási egységek voltak a tanácsrendszer időszakának második felében 1971 és 1990 között Magyarországon.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Városkörnyék · Heves vármegye és Városkörnyék ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · 11. század és Heves vármegye ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · 12. század és Heves vármegye ·
14. század
A 14.
14. század és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · 14. század és Heves vármegye ·
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
1950-es járásrendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · 1950-es járásrendezés és Heves vármegye ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · 1950-es megyerendezés és Heves vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye
- Mi van a közös Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye
- Közötti hasonlóságok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye
Összehasonlítását Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 555 kapcsolatokat, ugyanakkor Heves vármegye 290. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 3.31% = 28 / (555 + 290).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: