Közötti hasonlóságok Boross Péter és Szabad Demokraták Szövetsége
Boross Péter és Szabad Demokraták Szövetsége 17 közös dolog (a Uniópédia): Demszky Gábor, Fodor Gábor (politikus), Göncz Árpád, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Köztársaság (1989–), Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Magyarország 1957–1989 között, Magyarország köztársasági elnöke, Népszabadság, Országgyűlés, 1956-os forradalom, 1990-es magyarországi országgyűlési választás, 1994-es magyarországi országgyűlési választás, 1998-as magyarországi országgyűlési választás, 2006-os magyarországi országgyűlési választás, 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon.
Demszky Gábor
Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4. –) magyar jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt tagja, 1990–2010 között – öt hivatali cikluson át – Budapest főpolgármestere.
Boross Péter és Demszky Gábor · Demszky Gábor és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Fodor Gábor (politikus)
Fodor Gábor (Gyöngyös, 1962. szeptember 27. –) magyar jogász, liberális politikus, az Ellenzéki Kerekasztal tagja, 1990-től 1993-ig, 1994-től 2009-ig és 2014-től 2018-ig parlamenti képviselő.
Boross Péter és Fodor Gábor (politikus) · Fodor Gábor (politikus) és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Göncz Árpád
Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) magyar politikus és József Attila-díjas író, műfordító, a Magyar Köztársaság elnöke 1990-től 2000-ig.
Boross Péter és Göncz Árpád · Göncz Árpád és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Boross Péter és Magyar Demokrata Fórum · Magyar Demokrata Fórum és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyar Köztársaság (1989–)
Az Alaptörvény 2012.
Boross Péter és Magyar Köztársaság (1989–) · Magyar Köztársaság (1989–) és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Boross Péter és Magyar Szocialista Párt · Magyar Szocialista Párt és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Boross Péter és Magyarország · Magyarország és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyarország 1957–1989 között
Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.
Boross Péter és Magyarország 1957–1989 között · Magyarország 1957–1989 között és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Magyarország köztársasági elnöke
A magyar köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
Boross Péter és Magyarország köztársasági elnöke · Magyarország köztársasági elnöke és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Népszabadság
A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.
Boross Péter és Népszabadság · Népszabadság és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Boross Péter és Országgyűlés · Országgyűlés és Szabad Demokraták Szövetsége ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Boross Péter · 1956-os forradalom és Szabad Demokraták Szövetsége ·
1990-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.
1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége ·
1994-es magyarországi országgyűlési választás
Az 1994-es magyarországi országgyűlési választás a második önálló választás volt a Harmadik Magyar Köztársaság történetében.
1994-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter · 1994-es magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége ·
1998-as magyarországi országgyűlési választás
Az 1998-as magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után a harmadik.
1998-as magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter · 1998-as magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége ·
2006-os magyarországi országgyűlési választás
A 2006-os magyarországi országgyűlési választás volt a rendszerváltás után az ötödik.
2006-os magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter · 2006-os magyarországi országgyűlési választás és Szabad Demokraták Szövetsége ·
2009-es európai parlamenti választás Magyarországon
A 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon 2009.
2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Boross Péter · 2009-es európai parlamenti választás Magyarországon és Szabad Demokraták Szövetsége ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Boross Péter és Szabad Demokraták Szövetsége
- Mi van a közös Boross Péter és Szabad Demokraták Szövetsége
- Közötti hasonlóságok Boross Péter és Szabad Demokraták Szövetsége
Összehasonlítását Boross Péter és Szabad Demokraták Szövetsége
Boross Péter 121 kapcsolatokat, ugyanakkor Szabad Demokraták Szövetsége 157. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 6.12% = 17 / (121 + 157).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Boross Péter és Szabad Demokraták Szövetsége. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: