Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Boross Péter és Kiss Elemér (jogász)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Boross Péter és Kiss Elemér (jogász)

Boross Péter vs. Kiss Elemér (jogász)

Boross Péter (Nagybajom, 1928. augusztus 27. –) magyar jogász, politikus. Kiss Elemér (Somlószőlős, 1944. április 21. –) magyar jogász, ügyvéd.

Közötti hasonlóságok Boross Péter és Kiss Elemér (jogász)

Boross Péter és Kiss Elemér (jogász) 15 közös dolog (a Uniópédia): Antall-kormány, Demszky Gábor, Deutsch Tamás (politikus), Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fodor Gábor (politikus), Gál Zoltán (politikus), Gálszécsy András, Horváth Balázs (politikus), Július 15., Magyarok, Magyarország, Miniszterelnöki Hivatal, Toller László, Torgyán József, 1990-es magyarországi országgyűlési választás.

Antall-kormány

Az Antall-kormány a rendszerváltás utáni első magyar szabadon választott kormány, ami teljes ciklusát a rendszerváltás utáni Magyarországon töltötte ki (az első rendszerváltáshoz köthető kormány a Németh-kormány volt, amelynek ciklusa során történtek a rendszerváltás legfontosabb lépései, előkészületei).

Antall-kormány és Boross Péter · Antall-kormány és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

Demszky Gábor

Demszky Gábor (Budapest, 1952. augusztus 4. –) magyar jogász, szociológus, politikus, a demokratikus ellenzék, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt tagja, 1990–2010 között – öt hivatali cikluson át – Budapest főpolgármestere.

Boross Péter és Demszky Gábor · Demszky Gábor és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

Deutsch Tamás (politikus)

Deutsch Tamás (korábban rövid ideig Deutsch-Für Tamás, Budapest, 1966. július 27. –) magyar politikus, a Fidesz alapító tagja.

Boross Péter és Deutsch Tamás (politikus) · Deutsch Tamás (politikus) és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.

Boross Péter és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Eötvös Loránd Tudományegyetem és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

Fodor Gábor (politikus)

Fodor Gábor (Gyöngyös, 1962. szeptember 27. –) magyar jogász, liberális politikus, az Ellenzéki Kerekasztal tagja, 1990-től 1993-ig, 1994-től 2009-ig és 2014-től 2018-ig parlamenti képviselő.

Boross Péter és Fodor Gábor (politikus) · Fodor Gábor (politikus) és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

Gál Zoltán (politikus)

Gál Zoltán (Budapest, 1940. december 10. –) magyar politikus, a rendszerváltás előtti utolsó (megbízott) belügyminiszter, az Országgyűlés volt elnöke.

Boross Péter és Gál Zoltán (politikus) · Gál Zoltán (politikus) és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

Gálszécsy András

Gálszécsy András (Szekszárd, 1933. december 7. – magyar jogász, politikus.

Boross Péter és Gálszécsy András · Gálszécsy András és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

Horváth Balázs (politikus)

Horváth Balázs (Budapest, 1942. augusztus 13. – Veszprém, 2006. július 2.) magyar ügyvéd, politikus, az Antall-kormány első belügyminisztere.

Boross Péter és Horváth Balázs (politikus) · Horváth Balázs (politikus) és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

Július 15.

Névnapok: Henrik, Roland + Aurél, Baldvin, Barót, Benvenútó, Bonaventúra, Bozsóka, Csege, Csegő, Egon, Estilla, Esztellia, Eszténa, Hendrik, Kardos, Ladomér, Leonóra, Manuéla, Manuella, Opika, Orlandó, Örkény, Örkönd, Pompília, Stella, Talamér, Vladimír, Vladiszláv, Zomilla.

Boross Péter és Július 15. · Július 15. és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Boross Péter és Magyarok · Kiss Elemér (jogász) és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Boross Péter és Magyarország · Kiss Elemér (jogász) és Magyarország · Többet látni »

Miniszterelnöki Hivatal

Az egykori Miniszterelnöki Hivatal illetve a mai Miniszterelnökség épülete, V. kerület, Kossuth Lajos tér 2-4. - 2015 A Miniszterelnöki Hivatal (röviden MeH) – az Antall-kormány megalakulásától a második Orbán-kormány megalakulásáig – a kormány legfőbb hivatali szerve volt.

Boross Péter és Miniszterelnöki Hivatal · Kiss Elemér (jogász) és Miniszterelnöki Hivatal · Többet látni »

Toller László

Toller László (Budapest, 1950. október 21. – Szigetvár, 2010. május 10.) magyar jogász, politikus.

Boross Péter és Toller László · Kiss Elemér (jogász) és Toller László · Többet látni »

Torgyán József

Torgyán József (Mátészalka, 1932. november 16. – Budapest, 2017. január 22.) magyar politikus és ügyvéd.

Boross Péter és Torgyán József · Kiss Elemér (jogász) és Torgyán József · Többet látni »

1990-es magyarországi országgyűlési választás

Az 1990-es volt a rendszerváltás utáni első országgyűlési választás Magyarországon.

1990-es magyarországi országgyűlési választás és Boross Péter · 1990-es magyarországi országgyűlési választás és Kiss Elemér (jogász) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Boross Péter és Kiss Elemér (jogász)

Boross Péter 121 kapcsolatokat, ugyanakkor Kiss Elemér (jogász) 40. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 9.32% = 15 / (121 + 40).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Boross Péter és Kiss Elemér (jogász). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: