Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Az Uránusz holdjai, Óriásbolygó, Bolygópálya tisztára söprése, Budapest, Ceres (törpebolygó), Csillag, Csillagászati egység, Csillagászok listája, Csillagköd, Csillagközi por, Csillagrendszer, Eris (törpebolygó), Exobolygó, Föld, Földön kívüli élet, Freya, Görögök, Gravitáció, Guman István, Halley-üstökös, Haumea (törpebolygó), Hélium, Hő, Heliocentrikus világkép, Hidrogén, Hold, Inklináció, Isten, Jupiter, Kőzetbolygó, Keringési idő, Kisbolygó, Légkör, Magfúzió, Makemake (törpebolygó), Mars (bolygó), Merkúr, Nap, Naprendszer, Neptunusz (bolygó), Nitrogén, Oxigén, Planetológia, Pluto (törpebolygó), Protocsillag, Protoplanetáris korong, Római mitológia, Spanyol nyelv, Szaturnusz, Szén-dioxid, ..., Tömeg, Törpebolygó, Tengelyforgás, Uránusz, Vénusz, Világegyetem, 1 Ceres, 1853, 19. század, 1988, 2 Pallas, 2006, 3 Juno, 4 Vesta. Bővíteni index (14 több) »
Az Uránusz holdjai
Oberon Az Uránusz bolygónak, amely a Naprendszer hetedik bolygója, 27 ismert holdja van, melyek mindegyikét William Shakespeare és Alexander Pope híres munkáinak szereplőiről nevezték el.
Új!!: Bolygó és Az Uránusz holdjai · Többet látni »
Óriásbolygó
A Naprendszer négy óriásbolygója összehasonlítva a Nappal Neptunusz Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik típusa.
Új!!: Bolygó és Óriásbolygó · Többet látni »
Bolygópálya tisztára söprése
A bolygópálya tisztára söprése a Nap körül keringő égitestek egyetlen olyan tulajdonsága, amivel a legújabb definíció szerint elkülöníthetők a bolygók a törpebolygóktól.
Új!!: Bolygó és Bolygópálya tisztára söprése · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Bolygó és Budapest · Többet látni »
Ceres (törpebolygó)
A Ceres (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres; szimbólum) a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygóövben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén, részben Zách János Ferenc hozzájárulásával; nevét Ceres római istennő után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.Pitjeva, E. V.;, in Kurtz, D. W. (Ed.), Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy, 2004 A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú. Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat. Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik. Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel. Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a Vesta és a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát. A Dawn űrszonda VIR nevű műszere infravörös fényben képes volt nagy területen szerves anyagot kimutatni a Ceres felszínén. A szerves anyagok főleg egy nagyjából 1000 km²-es területen találhatók, például az Ernutet kráter belsejében, annak a déli peremén, továbbá a kráteren kívüli területen onnan délnyugat felé. Egy másik nagy terület, ahol szerves anyagok találhatók, a kráter északnyugati pereme és a kráterből kidobódott anyaggal borított rész. Több más, néhány négyzetkilométer kiterjedésű területen van még ilyen anyag, a krátertől nyugatra és keletre is. Szerves anyag található még az Inamahari kráter egy kisebb részén, ami az Ernutettől 400 km-re van.
Új!!: Bolygó és Ceres (törpebolygó) · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Bolygó és Csillag · Többet látni »
Csillagászati egység
A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.
Új!!: Bolygó és Csillagászati egység · Többet látni »
Csillagászok listája
A csillagász a csillagászattal foglalkozó szakember, vagy annak amatőr művelője.
Új!!: Bolygó és Csillagászok listája · Többet látni »
Csillagköd
Az NGC 604 a Triangulum-galaxis egyik spirálkarjában található, 2.7 millió fényévre a Földtől. A köd belsejében csillagképződés zajlik. Az MyCn18 egy fiatal planetáris köd 8000 fényév távolságra. Ezt a hamisszínes felvételt a Hubble-űrtávcső készítette. A csillagköd vagy nebula csillagközi porból, gázból és plazmából álló csillagközi felhő.
Új!!: Bolygó és Csillagköd · Többet látni »
Csillagközi por
Sas-köd és a ''Teremtés Oszlopai'', ahol a csillagok mögött lévő gáz- és csillagközi porfelhő veri vissza a fényt A világűr – bár a Földön előállítható legnagyobb vákuumnál is ritkább –, mégis gáz és por anyagot tartalmaz.
Új!!: Bolygó és Csillagközi por · Többet látni »
Csillagrendszer
Csillagrendszernek nevezzük a csillagászatban az olyan csoportosulást, amiben több csillag található.
Új!!: Bolygó és Csillagrendszer · Többet látni »
Eris (törpebolygó)
A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris A Hubble űrtávcső képe az Erisről, balra lefelé látható a Dysnomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Obszervatórium felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris (ideiglenesen, korábbi ragadványnevén Xéna; szimbólum) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben.
Új!!: Bolygó és Eris (törpebolygó) · Többet látni »
Exobolygó
A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.
Új!!: Bolygó és Exobolygó · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Bolygó és Föld · Többet látni »
Földön kívüli élet
A Földön kívüli élet az élet olyan formája, mely nem a Földön keletkezett.
Új!!: Bolygó és Földön kívüli élet · Többet látni »
Freya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Freyja.
Új!!: Bolygó és Freya · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Bolygó és Görögök · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Bolygó és Gravitáció · Többet látni »
Guman István
Guman István (Kolozsvár, 1919. október 22. – Budapest, 2019. december 10.) magyar csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia Budapest-svábhegyi Csillagvizsgálójának, majd a debreceni Napfizikai Obszervatóriumnak munkatársa.
Új!!: Bolygó és Guman István · Többet látni »
Halley-üstökös
A Halley-üstökös legkorábbi ábrázolása a bayeux-i kárpiton található (1066) A Halley-üstökös (kiejtése /ˈhælɪ/ (IPA)) (hivatalos nevén 1P/Halley) (Edmond Halley (1656–1742) angol csillagászról kapta nevét) a Kuiper-övből származó, rövid keringési idejű üstökös, amelyet minden 75-76.
Új!!: Bolygó és Halley-üstökös · Többet látni »
Haumea (törpebolygó)
Neptunusz (szürke) pályája A Haumea (szimbólum) a Kuiper-övben keringő törpebolygó, kisbolygó-jelöléssel: (136108) Haumea.
Új!!: Bolygó és Haumea (törpebolygó) · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Bolygó és Hélium · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Bolygó és Hő · Többet látni »
Heliocentrikus világkép
Heliocentrikus világkép Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica c. művében, 1708 A heliocentrikus világkép (görög Ηλιος vagyis Helios, Nap) szerint a Nap a Világmindenség közepe.
Új!!: Bolygó és Heliocentrikus világkép · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Bolygó és Hidrogén · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Bolygó és Hold · Többet látni »
Inklináció
Ábra az égitest pályaelemeihez. A P1 és P2 síkok által bezárt szög (''i'') az inklináció Az inklináció vagy pályahajlás egy égitest vagy mesterséges égitest (űrhajó, műhold stb.) pályájának a koordináta-rendszer alapsíkjával bezárt szöge.
Új!!: Bolygó és Inklináció · Többet látni »
Isten
Isten fogalma a monoteista hívők szerint azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.
Új!!: Bolygó és Isten · Többet látni »
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Bolygó és Jupiter · Többet látni »
Kőzetbolygó
kőzetbolygó illusztráció A csillag- és bolygókutatásban a Föld-szerű (vagy földi és tellúr) égitest vagy (ha bolygóról vagy exobolygóról van szó) kőzetbolygó olyan objektum, amely szilárd felszínnel rendelkezik, saját gravitációja által megközelítőleg gömb alakúvá formálódik és alapvetően kőzetből áll (gyakran fémes maggal).
Új!!: Bolygó és Kőzetbolygó · Többet látni »
Keringési idő
A keringési idő az az intervallum, amely alatt egy adott égitest - műhold, űrállomás, űrszonda esetleg űrhajó - megkerüli azt a bolygót, amelynek vonzáskörében tartózkodik.
Új!!: Bolygó és Keringési idő · Többet látni »
Kisbolygó
A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.
Új!!: Bolygó és Kisbolygó · Többet látni »
Légkör
A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.
Új!!: Bolygó és Légkör · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Bolygó és Magfúzió · Többet látni »
Makemake (törpebolygó)
A Makemake (kiejtése: írás szerint; szimbólum) a Kuiper-övben található törpebolygó.
Új!!: Bolygó és Makemake (törpebolygó) · Többet látni »
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Bolygó és Mars (bolygó) · Többet látni »
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Új!!: Bolygó és Merkúr · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Bolygó és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Bolygó és Naprendszer · Többet látni »
Neptunusz (bolygó)
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.
Új!!: Bolygó és Neptunusz (bolygó) · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Bolygó és Nitrogén · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Bolygó és Oxigén · Többet látni »
Planetológia
''Az Apollo–15 Hold körül keringő egységének felvétele az Arisztarkhosz-krátertől északra található „folyóvölgyekről”, melyek valószínűleg beroppant lávacsatornák. Két völgy alakja a Magyar Alföldön áthaladó Duna és Tisza vonalához nagyon hasonló lefutású, csak harmad akkora méretben található a Holdon.'' A planetológia új interdiszciplináris tudományág, amely a csillagászatból és a földtudományokból fejlődött ki.
Új!!: Bolygó és Planetológia · Többet látni »
Pluto (törpebolygó)
Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.
Új!!: Bolygó és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »
Protocsillag
Egy születőben lévő csillag (művészi koncepció) A protocsillag születőben lévő csillag kialakulási fázisa.
Új!!: Bolygó és Protocsillag · Többet látni »
Protoplanetáris korong
Protoplanetáris korongok az Orion-köd fiatal csillagai körül, a Hubble űrtávcső felvétele Éléről látszó protoplanetáris korong az AU Microscopii csillag körül. A csillag képe ki van takarva Lapjáról látszó protoplanetáris korong a HD 107146 csillag körül. A csillag képe ki van takarva A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek.
Új!!: Bolygó és Protoplanetáris korong · Többet látni »
Római mitológia
A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.
Új!!: Bolygó és Római mitológia · Többet látni »
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Új!!: Bolygó és Spanyol nyelv · Többet látni »
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Új!!: Bolygó és Szaturnusz · Többet látni »
Szén-dioxid
A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.
Új!!: Bolygó és Szén-dioxid · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Bolygó és Tömeg · Többet látni »
Törpebolygó
Ceres törpebolygó a ''Dawn'' űrszonda fényképén A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere Pluto az ''New Horizons'' fényképén Haumea és két holdja, a Hiʻiaka és Namaka (művészi ábrázolás) Makemake elképzelt látképe (művészi ábrázolás) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.
Új!!: Bolygó és Törpebolygó · Többet látni »
Tengelyforgás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Forgómozgás#Csillagászat.
Új!!: Bolygó és Tengelyforgás · Többet látni »
Uránusz
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.
Új!!: Bolygó és Uránusz · Többet látni »
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Új!!: Bolygó és Vénusz · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Bolygó és Világegyetem · Többet látni »
1 Ceres
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ceres (törpebolygó).
Új!!: Bolygó és 1 Ceres · Többet látni »
1853
Nincs leírás.
Új!!: Bolygó és 1853 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Bolygó és 19. század · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Bolygó és 1988 · Többet látni »
2 Pallas
A 2 Pallas egy, a kisbolygóövben található kisbolygó.
Új!!: Bolygó és 2 Pallas · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Bolygó és 2006 · Többet látni »
3 Juno
A 3 Juno (a latin Iūno szóból), a harmadjára felfedezett kisbolygó, amely egyike a legnagyobbaknak a kisbolygóövben, és a második legnehezebb az S-típusúak között.
Új!!: Bolygó és 3 Juno · Többet látni »
4 Vesta
A 4 Vesta (a latin Vesta szóból) a második legnehezebb objektum a kisbolygóövben, 530 km-es átlagos átmérővel.
Új!!: Bolygó és 4 Vesta · Többet látni »
