Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Bolygó és Kőzetbolygó

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bolygó és Kőzetbolygó

Bolygó vs. Kőzetbolygó

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget. kőzetbolygó illusztráció A csillag- és bolygókutatásban a Föld-szerű (vagy földi és tellúr) égitest vagy (ha bolygóról vagy exobolygóról van szó) kőzetbolygó olyan objektum, amely szilárd felszínnel rendelkezik, saját gravitációja által megközelítőleg gömb alakúvá formálódik és alapvetően kőzetből áll (gyakran fémes maggal).

Közötti hasonlóságok Bolygó és Kőzetbolygó

Bolygó és Kőzetbolygó 19 közös dolog (a Uniópédia): Ceres (törpebolygó), Csillag, Eris (törpebolygó), Exobolygó, Föld, Gravitáció, Hold, Jupiter, Kisbolygó, Légkör, Mars (bolygó), Merkúr, Naprendszer, Pluto (törpebolygó), Protoplanetáris korong, Törpebolygó, Vénusz, 2 Pallas, 4 Vesta.

Ceres (törpebolygó)

A Ceres (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres; szimbólum) a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygóövben helyezkedik el, így típusának egyedüli képviselője. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén, részben Zách János Ferenc hozzájárulásával; nevét Ceres római istennő után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában. Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben; olyannyira, hogy az aszteroidaöv össztömegének körülbelül egyharmadát a Ceres adja.Pitjeva, E. V.;, in Kurtz, D. W. (Ed.), Proceedings of IAU Colloquium No. 196: Transits of Venus: New Views of the Solar System and Galaxy, 2004 A legújabb megfigyelések felfedték, hogy a kisebb, szabálytalan alakú, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben a Ceres gömb alakú. Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat. Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik. Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem észlelhető szabad szemmel. Felszíne alatt folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a Vesta és a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát. A Dawn űrszonda VIR nevű műszere infravörös fényben képes volt nagy területen szerves anyagot kimutatni a Ceres felszínén. A szerves anyagok főleg egy nagyjából 1000 km²-es területen találhatók, például az Ernutet kráter belsejében, annak a déli peremén, továbbá a kráteren kívüli területen onnan délnyugat felé. Egy másik nagy terület, ahol szerves anyagok találhatók, a kráter északnyugati pereme és a kráterből kidobódott anyaggal borított rész. Több más, néhány négyzetkilométer kiterjedésű területen van még ilyen anyag, a krátertől nyugatra és keletre is. Szerves anyag található még az Inamahari kráter egy kisebb részén, ami az Ernutettől 400 km-re van.

Bolygó és Ceres (törpebolygó) · Ceres (törpebolygó) és Kőzetbolygó · Többet látni »

Csillag

date.

Bolygó és Csillag · Csillag és Kőzetbolygó · Többet látni »

Eris (törpebolygó)

A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris A Hubble űrtávcső képe az Erisről, balra lefelé látható a Dysnomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Obszervatórium felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris (ideiglenesen, korábbi ragadványnevén Xéna; szimbólum) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben.

Bolygó és Eris (törpebolygó) · Eris (törpebolygó) és Kőzetbolygó · Többet látni »

Exobolygó

A 2M1207 barna törpe (kék) és bolygója (2M1207 b, vörös) a VLT 2006. szeptemberi felvételén. Ez volt az első exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült megörökíteni Az évente felfedezett exobolygók számának alakulását mutató grafikon 2014-ig Kék: radiálissebesség-módszer Zöld: fedési módszer Lila: timing-módszer Vörös: közvetlen képalkotás Narancssárga: gravitációs mikrolencse-módszer Sárga: asztrometria Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek.

Bolygó és Exobolygó · Exobolygó és Kőzetbolygó · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Bolygó és Föld · Föld és Kőzetbolygó · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Bolygó és Gravitáció · Gravitáció és Kőzetbolygó · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Bolygó és Hold · Hold és Kőzetbolygó · Többet látni »

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.

Bolygó és Jupiter · Jupiter és Kőzetbolygó · Többet látni »

Kisbolygó

A 243 Ida kisbolygó és holdja, a Dactyl földsúroló kisbolygó elmozdulása a háttércsillagok előtt, földközelben. A képen jobbról átszáguldó fehér csík egy műhold nyoma. Fantáziakép egy a Földhöz hasonló kőzetbolygóba csapódó kisbolygóról A 951 Gaspra A 253 Mathilde Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, 1 méterestől akár 1000 kilométeres átmérőig terjedő, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely nem rendelkezik atmoszférával, és csillag körül kering.

Bolygó és Kisbolygó · Kisbolygó és Kőzetbolygó · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Bolygó és Légkör · Kőzetbolygó és Légkör · Többet látni »

Mars (bolygó)

Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.

Bolygó és Mars (bolygó) · Kőzetbolygó és Mars (bolygó) · Többet látni »

Merkúr

A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.

Bolygó és Merkúr · Kőzetbolygó és Merkúr · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Bolygó és Naprendszer · Kőzetbolygó és Naprendszer · Többet látni »

Pluto (törpebolygó)

Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.

Bolygó és Pluto (törpebolygó) · Kőzetbolygó és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »

Protoplanetáris korong

Protoplanetáris korongok az Orion-köd fiatal csillagai körül, a Hubble űrtávcső felvétele Éléről látszó protoplanetáris korong az AU Microscopii csillag körül. A csillag képe ki van takarva Lapjáról látszó protoplanetáris korong a HD 107146 csillag körül. A csillag képe ki van takarva A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek.

Bolygó és Protoplanetáris korong · Kőzetbolygó és Protoplanetáris korong · Többet látni »

Törpebolygó

Ceres törpebolygó a ''Dawn'' űrszonda fényképén A bolygók csillagászati kategóriájának definíciós rendszere Pluto az ''New Horizons'' fényképén Haumea és két holdja, a Hiʻiaka és Namaka (művészi ábrázolás) Makemake elképzelt látképe (művészi ábrázolás) Eris, ahogyan a Hubble űrtávcső felvételén látszik A törpebolygó a Naprendszerben keringő égitestek egyik típusa, átmenetet képez a bolygók és a kisbolygók között.

Bolygó és Törpebolygó · Kőzetbolygó és Törpebolygó · Többet látni »

Vénusz

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.

Bolygó és Vénusz · Kőzetbolygó és Vénusz · Többet látni »

2 Pallas

A 2 Pallas egy, a kisbolygóövben található kisbolygó.

2 Pallas és Bolygó · 2 Pallas és Kőzetbolygó · Többet látni »

4 Vesta

A 4 Vesta (a latin Vesta szóból) a második legnehezebb objektum a kisbolygóövben, 530 km-es átlagos átmérővel.

4 Vesta és Bolygó · 4 Vesta és Kőzetbolygó · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bolygó és Kőzetbolygó

Bolygó 64 kapcsolatokat, ugyanakkor Kőzetbolygó 45. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 17.43% = 19 / (64 + 45).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bolygó és Kőzetbolygó. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: