Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Boleyn Anna angol királyné és III. Eduárd angol király
Boleyn Anna angol királyné és III. Eduárd angol király 5 közös dolog (a Uniópédia): Calais, I. Eduárd angol király, London, VIII. Henrik angol király, Westminsteri apátság.
Calais
Színház Calais város Franciaország északi részén, Nord-Pas-de-Calais régióban, Pas-de-Calais megyében.
Boleyn Anna angol királyné és Calais · Calais és III. Eduárd angol király ·
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Boleyn Anna angol királyné és I. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és III. Eduárd angol király ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Boleyn Anna angol királyné és London · III. Eduárd angol király és London ·
VIII. Henrik angol király
VIII.
Boleyn Anna angol királyné és VIII. Henrik angol király · III. Eduárd angol király és VIII. Henrik angol király ·
Westminsteri apátság
A westminsteri apátság (Westminster Abbey, hivatalos nevén: westminsteri Szent Péter társaskáptalani templom) London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke, az angol gótikus építészet remekműve.
Boleyn Anna angol királyné és Westminsteri apátság · III. Eduárd angol király és Westminsteri apátság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Boleyn Anna angol királyné és III. Eduárd angol király
- Mi van a közös Boleyn Anna angol királyné és III. Eduárd angol király
- Közötti hasonlóságok Boleyn Anna angol királyné és III. Eduárd angol király
Összehasonlítását Boleyn Anna angol királyné és III. Eduárd angol király
Boleyn Anna angol királyné 72 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Eduárd angol király 92. Ami közös bennük 5, a Jaccard index 3.05% = 5 / (72 + 92).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Boleyn Anna angol királyné és III. Eduárd angol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
