Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bohdan Hmelnickij és Petro Dorosenko
Bohdan Hmelnickij és Petro Dorosenko 15 közös dolog (a Uniópédia): Havasalföld, Henryk Sienkiewicz, Hetman, III. Fjodor orosz cár, III. János lengyel király, Jobb parti Ukrajna, Kozák–lengyel háború (1648–54), Krími Tatár Kánság, Krími tatárok, Moldva (fejedelemség), Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Ukrajna, Ukránok, Zaporizzsjai kozákok.
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Bohdan Hmelnickij és Havasalföld · Havasalföld és Petro Dorosenko ·
Henryk Sienkiewicz
Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz (Wola Okrzejska, Kongresszusi Lengyelország, 1846. május 5. – Vevey, 1916. november 15.) irodalmi Nobel-díjas lengyel író.
Bohdan Hmelnickij és Henryk Sienkiewicz · Henryk Sienkiewicz és Petro Dorosenko ·
Hetman
A Lengyel Köztársaság hetmanjának címere A hetman a 16–18. századi Lengyel–Litván Unióban használt katonai cím; a hetman wielki (nagyhetman) volt a fegyveres erők parancsnoka, a király távollétében a hadvezér is.
Bohdan Hmelnickij és Hetman · Hetman és Petro Dorosenko ·
III. Fjodor orosz cár
III.
Bohdan Hmelnickij és III. Fjodor orosz cár · III. Fjodor orosz cár és Petro Dorosenko ·
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Bohdan Hmelnickij és III. János lengyel király · III. János lengyel király és Petro Dorosenko ·
Jobb parti Ukrajna
A Jobb parti Ukrajna a mai Ukrajnán belül A Jobb parti Ukrajna (a magyar történetírásban esetenként Lengyel-Ukrajna) ukrán történelmi régió, mely a mai Ukrajna Volinyi, Rivnei, Vinnicjai, Zsitomiri, Kirovohradi területét, valamint a Kijevi terület Dnyepertől nyugatra eső részét foglalja magában. A területet a Bal parti Ukrajnától a Dnyeper választja el. Az elkülönülésre a Hmelnickij-féle felkelést követő zűrzavar során került sor, amikor a Bal parti Ukrajna az 1667-es andruszovói békét követően a cári Oroszországhoz került, míg a Jobb parti Ukrajna a Lengyel–Litván Államszövetség része maradt. Öt évvel később, 1672-ben Podóliát elfoglalták az ottomán törökök, míg Kijev és Braclav Petro Dorosenko hetman uralma alá került, de 1681-ben ezeket a városokat is elfoglalták a törökök. Az 1683-as kahlenbergi csatát követően az 1699-ben megkötött karlócai béke a török uralom alatt lévő területeket a Lengyel–Litván Államszövetségnek juttatta vissza. A 18. század folyamán két kozák felkelésre is sor került a régióban. 1793-ban, Lengyelország második felosztásával az Orosz Birodalom annektálta a Jobb parti Ukrajnát, mely a Kisoroszországi kormányzóság része lett. A 19. században a lakosság többsége etnikailag ukrán volt, de a földbirtokosokat és a nemességet lengyelek, vagy ellengyelesedett ukránok alkották. A paraszti réteg görögkatolikus volt, de a 18. században, Lengyelország felosztása után, de még az 1839-es unió előtt visszatérítették őket az ortodox hitre. A 19. században a Jobb parti Ukrajna három kormányzósághoz, a Kijevi, a Volhíniai és a Podóliai kormányzósághoz tartozott az Orosz Birodalmon belül. Az első világháborút követően, a lengyel–szovjet háborút lezáró 1921-es rigai békeszerződésben a Jobb parti Ukrajna egyes részeit, így Volhíniát (a mai Volinyi területet), a Rivnei területet, valamint a Ternopili terület északi részét Lengyelország kapta meg. Lengyelország 1939-es megszállását követően a teljes Jobb parti Ukrajnát a Szovjetunió foglalta el és kebelezte be. A terület az Ukrán SZSZK része lett.
Bohdan Hmelnickij és Jobb parti Ukrajna · Jobb parti Ukrajna és Petro Dorosenko ·
Kozák–lengyel háború (1648–54)
A kozák–lengyel háború a Rzeczpospolita és a kozákság, valamint a krími tatárok között zajlott 1648–1654 között.
Bohdan Hmelnickij és Kozák–lengyel háború (1648–54) · Kozák–lengyel háború (1648–54) és Petro Dorosenko ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Bohdan Hmelnickij és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Petro Dorosenko ·
Krími tatárok
A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.
Bohdan Hmelnickij és Krími tatárok · Krími tatárok és Petro Dorosenko ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Bohdan Hmelnickij és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Petro Dorosenko ·
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Bohdan Hmelnickij és Orosz Birodalom · Orosz Birodalom és Petro Dorosenko ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bohdan Hmelnickij és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Petro Dorosenko ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Bohdan Hmelnickij és Ukrajna · Petro Dorosenko és Ukrajna ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Bohdan Hmelnickij és Ukránok · Petro Dorosenko és Ukránok ·
Zaporizzsjai kozákok
Kozák zászló (1762) Zaporizzsjai kozákok (orosz változatban zaporozsjei kozákok) a mai Ukrajnában található Zaporizzsjai területen élt kozákok neve.
Bohdan Hmelnickij és Zaporizzsjai kozákok · Petro Dorosenko és Zaporizzsjai kozákok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bohdan Hmelnickij és Petro Dorosenko
- Mi van a közös Bohdan Hmelnickij és Petro Dorosenko
- Közötti hasonlóságok Bohdan Hmelnickij és Petro Dorosenko
Összehasonlítását Bohdan Hmelnickij és Petro Dorosenko
Bohdan Hmelnickij 88 kapcsolatokat, ugyanakkor Petro Dorosenko 37. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 12.00% = 15 / (88 + 37).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bohdan Hmelnickij és Petro Dorosenko. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
