Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bocskai István és Habsburg–török háború (1663–64)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bocskai István és Habsburg–török háború (1663–64)

Bocskai István vs. Habsburg–török háború (1663–64)

Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme. Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja.

Közötti hasonlóságok Bocskai István és Habsburg–török háború (1663–64)

Bocskai István és Habsburg–török háború (1663–64) 17 közös dolog (a Uniópédia): Bécs, Bethlen Gábor, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Habsburg-család, Hajdúk, Hajdúság, Havasalföld, Kassa, Magyar Királyság, Magyarország, Német nyelv, Partium, Szatmár vármegye, Török porta, Tizenöt éves háború, Zsitvatoroki béke.

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Bocskai István · Bécs és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Bethlen Gábor és Bocskai István · Bethlen Gábor és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Bocskai István és Erdély · Erdély és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Bocskai István és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Bocskai István és Habsburg-család · Habsburg–török háború (1663–64) és Habsburg-család · Többet látni »

Hajdúk

Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.

Bocskai István és Hajdúk · Habsburg–török háború (1663–64) és Hajdúk · Többet látni »

Hajdúság

A Hajdúság az Alföld északi-északkeleti részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület.

Bocskai István és Hajdúság · Habsburg–török háború (1663–64) és Hajdúság · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Bocskai István és Havasalföld · Habsburg–török háború (1663–64) és Havasalföld · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Bocskai István és Kassa · Habsburg–török háború (1663–64) és Kassa · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Bocskai István és Magyar Királyság · Habsburg–török háború (1663–64) és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Bocskai István és Magyarország · Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarország · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Bocskai István és Német nyelv · Habsburg–török háború (1663–64) és Német nyelv · Többet látni »

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Bocskai István és Partium · Habsburg–török háború (1663–64) és Partium · Többet látni »

Szatmár vármegye

Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.

Bocskai István és Szatmár vármegye · Habsburg–török háború (1663–64) és Szatmár vármegye · Többet látni »

Török porta

A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.

Bocskai István és Török porta · Habsburg–török háború (1663–64) és Török porta · Többet látni »

Tizenöt éves háború

A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

Bocskai István és Tizenöt éves háború · Habsburg–török háború (1663–64) és Tizenöt éves háború · Többet látni »

Zsitvatoroki béke

A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.

Bocskai István és Zsitvatoroki béke · Habsburg–török háború (1663–64) és Zsitvatoroki béke · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bocskai István és Habsburg–török háború (1663–64)

Bocskai István 131 kapcsolatokat, ugyanakkor Habsburg–török háború (1663–64) 318. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 3.79% = 17 / (131 + 318).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bocskai István és Habsburg–török háború (1663–64). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »