Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bocskai-felkelés és Oszmán Birodalom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bocskai-felkelés és Oszmán Birodalom

Bocskai-felkelés vs. Oszmán Birodalom

A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott. Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Közötti hasonlóságok Bocskai-felkelés és Oszmán Birodalom

Bocskai-felkelés és Oszmán Birodalom 11 közös dolog (a Uniópédia): Erdély, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Habsburg-család, Havasalföld, Kozákok, Krími Tatár Kánság, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Szerbek, Tizenöt éves háború, Zsitvatoroki béke.

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Bocskai-felkelés és Erdély · Erdély és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)

Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.

Bocskai-felkelés és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Bocskai-felkelés és Habsburg-család · Habsburg-család és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Bocskai-felkelés és Havasalföld · Havasalföld és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Bocskai-felkelés és Kozákok · Kozákok és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

Bocskai-felkelés és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Bocskai-felkelés és Magyarország · Magyarország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Bocskai-felkelés és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Bocskai-felkelés és Szerbek · Oszmán Birodalom és Szerbek · Többet látni »

Tizenöt éves háború

A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

Bocskai-felkelés és Tizenöt éves háború · Oszmán Birodalom és Tizenöt éves háború · Többet látni »

Zsitvatoroki béke

A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.

Bocskai-felkelés és Zsitvatoroki béke · Oszmán Birodalom és Zsitvatoroki béke · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bocskai-felkelés és Oszmán Birodalom

Bocskai-felkelés 70 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 2.50% = 11 / (70 + 370).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bocskai-felkelés és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »