Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bocskai-felkelés és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Bocskai-felkelés és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) 42 közös dolog (a Uniópédia): Álmosd, Báthory Zsigmond, Bécsi béke (1606), Bereg vármegye, Bethlen Gábor, Bihardiószeg, Debrecen, Dobó István (katonatiszt), Ellenreformáció, Erdély, Erdélyi szászok, Evangélikus kereszténység, Giorgio Basta, Hajdúk, Havasalföld, I. Ferdinánd magyar király, II. Mihály havasalföldi fejedelem, Illésházy István (nádor), Kassa, Kálvinizmus, Koncepciós per, Kozákok, Lippai Balázs, Magyarország, Miksa magyar király, Moldva (fejedelemség), Nagyvárad, Nádasdy Tamás (nádor), Német-római Birodalom, Október 14., ..., Október 15., Oszmán Birodalom, Prága, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Szatmár vármegye, Székelyek, Szerbek, Tizenöt éves háború, Tokaj, Ugocsa vármegye, Zsitvatoroki béke. Bővíteni index (12 több) »
Álmosd
Álmosd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Álmosd és Bocskai-felkelés · Álmosd és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Báthory Zsigmond és Bocskai-felkelés · Báthory Zsigmond és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Bécsi béke (1606)
Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II.
Bécsi béke (1606) és Bocskai-felkelés · Bécsi béke (1606) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Bereg vármegye
Bereg vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Bereg vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság kárpátaljai részében.
Bereg vármegye és Bocskai-felkelés · Bereg vármegye és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Bethlen Gábor és Bocskai-felkelés · Bethlen Gábor és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Bihardiószeg
Bihardiószeg (románul Diosig, régebben: Diosig in Bihor) községközpont Romániában Bihar megyében.
Bihardiószeg és Bocskai-felkelés · Bihardiószeg és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Bocskai-felkelés és Debrecen · Debrecen és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Dobó István (katonatiszt)
Báró ruszkai Dobó István (1502 körül – Szerednye, 1572 májusa) magyar katona, aki leginkább Eger várkapitányaként ismeretes.
Bocskai-felkelés és Dobó István (katonatiszt) · Dobó István (katonatiszt) és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Bocskai-felkelés és Ellenreformáció · Ellenreformáció és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Bocskai-felkelés és Erdély · Erdély és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) ·
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Bocskai-felkelés és Erdélyi szászok · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Erdélyi szászok ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Bocskai-felkelés és Evangélikus kereszténység · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Evangélikus kereszténység ·
Giorgio Basta
Giorgio Basta, Basta György (Rocca, 1550. január 30. – Bécs, 1607. augusztus 26.) német-római császári hadvezér.
Bocskai-felkelés és Giorgio Basta · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Giorgio Basta ·
Hajdúk
Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.
Bocskai-felkelés és Hajdúk · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Hajdúk ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Bocskai-felkelés és Havasalföld · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Havasalföld ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Bocskai-felkelés és I. Ferdinánd magyar király · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és I. Ferdinánd magyar király ·
II. Mihály havasalföldi fejedelem
II.
Bocskai-felkelés és II. Mihály havasalföldi fejedelem · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és II. Mihály havasalföldi fejedelem ·
Illésházy István (nádor)
Illésházai gróf (korábban báró) Illésházy István (1541 márciusa – Bécs, 1609. május 5.) protestáns főnemes, főispán, 1608 és 1609 között Magyarország nádora.
Bocskai-felkelés és Illésházy István (nádor) · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Illésházy István (nádor) ·
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Bocskai-felkelés és Kassa · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kassa ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Bocskai-felkelés és Kálvinizmus · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kálvinizmus ·
Koncepciós per
A koncepciós per (vagy kirakatper) olyan per, melyet egy előre megtervezett (általában politikai) koncepció szerint folytatnak le.
Bocskai-felkelés és Koncepciós per · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Koncepciós per ·
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Bocskai-felkelés és Kozákok · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Kozákok ·
Lippai Balázs
Lippai Balázs (? – Kassa, 1605. január 6.) hajdúkapitány, a Bocskai-felkelés egyik főtisztje.
Bocskai-felkelés és Lippai Balázs · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Lippai Balázs ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bocskai-felkelés és Magyarország · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyarország ·
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Bocskai-felkelés és Miksa magyar király · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Miksa magyar király ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Bocskai-felkelés és Moldva (fejedelemség) · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Moldva (fejedelemség) ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Bocskai-felkelés és Nagyvárad · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nagyvárad ·
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Bocskai-felkelés és Nádasdy Tamás (nádor) · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Nádasdy Tamás (nádor) ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Bocskai-felkelés és Német-római Birodalom · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Német-római Birodalom ·
Október 14.
Névnapok: Helén, Lívia + Alán, Alen, Beatrix, Bocsárd, Buzád, Buzát, Celesztina, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Hella, Ilma, Krizanta, Liviána, Livianna, Trixi.
Bocskai-felkelés és Október 14. · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Október 14. ·
Október 15.
Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.
Bocskai-felkelés és Október 15. · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Október 15. ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bocskai-felkelés és Oszmán Birodalom · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Oszmán Birodalom ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Bocskai-felkelés és Prága · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Prága ·
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond (Felsővadász, 1544 vagy 1554 vagy 1555 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.
Bocskai-felkelés és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem ·
Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem
Kisrédei gróf Rhédey Ferenc (Nagyvárad, 1610 körül – Huszt, 1667. május 13.) Erdély fejedelme 1657 és 1658 között.
Bocskai-felkelés és Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem ·
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Bocskai-felkelés és Szatmár vármegye · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szatmár vármegye ·
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Bocskai-felkelés és Székelyek · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Székelyek ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Bocskai-felkelés és Szerbek · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Szerbek ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Bocskai-felkelés és Tizenöt éves háború · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tizenöt éves háború ·
Tokaj
Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.
Bocskai-felkelés és Tokaj · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Tokaj ·
Ugocsa vármegye
Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.
Bocskai-felkelés és Ugocsa vármegye · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Ugocsa vármegye ·
Zsitvatoroki béke
A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.
Bocskai-felkelés és Zsitvatoroki béke · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Zsitvatoroki béke ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bocskai-felkelés és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
- Mi van a közös Bocskai-felkelés és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
- Közötti hasonlóságok Bocskai-felkelés és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Összehasonlítását Bocskai-felkelés és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Bocskai-felkelés 70 kapcsolatokat, ugyanakkor Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) 390. Ami közös bennük 42, a Jaccard index 9.13% = 42 / (70 + 390).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bocskai-felkelés és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
