Közötti hasonlóságok Bizánci művészet és Szent Péter-bazilika
Bizánci művészet és Szent Péter-bazilika 37 közös dolog (a Uniópédia): Apszis, Ókeresztény művészet, Baldachin, Csegely (építészet), Dombormű, Elefántcsont, Európa, Görög kereszt, Hajó (építészet), Héliopolisz, I. Constantinus római császár, I. Károly frank császár, II. Ottó német-római császár, III. Leó pápa, Jézus, Jeruzsálem, Kappadókia, Kereszténység, Kupola, Mihály arkangyal, Mozaik, Ortodox kereszténység, Róma, Szarkofág, Szűz Mária, Szent Cirill, Szent Márk-székesegyház (Velence), Szent Metód, Szicília, Templom, ..., Velence (Olaszország), 11. század, 12. század, 15. század, 18. század, 4. század, 6. század. Bővíteni index (7 több) »
Apszis
Bazilika apszisa pisai dóm apszisa Az apszis (görög-latin: kiöblösödés, boltozat) eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt.
Apszis és Bizánci művészet · Apszis és Szent Péter-bazilika ·
Ókeresztény művészet
Az ókeresztény művészet az első évszázadokban fejlődött ki a Római Birodalom egész területén.
Ókeresztény művészet és Bizánci művészet · Ókeresztény művészet és Szent Péter-bazilika ·
Baldachin
A baldachin (francia: baldaquin) gazdagon díszített mennyezet királyi trón, szószék, oltár vagy ágy stb.
Baldachin és Bizánci művészet · Baldachin és Szent Péter-bazilika ·
Csegely (építészet)
Az isztambuli Şehzade-mecset kupolarészleteA piros-fehér csíkozású homlokívek és az ablaksoros kupoladob koronázta kupolatalpkör között láthatóak a gazdagon díszített, gömbháromszög csegelyek A csegely (pendentif) az építészetben gömbháromszög alakú boltozati elem, amely négy- vagy sokszög alaprajzú tér fölé épített kupola kör vagy ellipszis alaprajzából szerkezetileg átvezet a sokszögbe.
Bizánci művészet és Csegely (építészet) · Csegely (építészet) és Szent Péter-bazilika ·
Dombormű
Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz. A dombormű vagy idegen (francia) szóval relief (IPA:, kb. /rölijef/) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, amely alacsony plasztikával emelkedik ki az alapsíkból a térbe.
Bizánci művészet és Dombormű · Dombormű és Szent Péter-bazilika ·
Elefántcsont
Az elefántcsont-faragvány VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár megkeresztelését ábrázolja Az elefántcsont (vagy ivor) az indiai vagy afrikai elefántfélék agyaraiból, azaz specializált, fogzománcot nem, csak dentint tartalmazó metszőfogaiból nyert sárgásfehér színű, csekély átlátszóságú anyag.
Bizánci művészet és Elefántcsont · Elefántcsont és Szent Péter-bazilika ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Bizánci művészet és Európa · Európa és Szent Péter-bazilika ·
Görög kereszt
A görög kereszt legegyszerűbb változata, egyenes szárakkal Névváltozatok: égtáj kereszt, egyenlő szárú kereszt, közönséges kereszt (Bárczay 115.), évszak kereszt fr: croix grecque, en: Greek cross, St.
Bizánci művészet és Görög kereszt · Görög kereszt és Szent Péter-bazilika ·
Hajó (építészet)
bélyegkép A hajó főként hosszanti elrendezésű templomoknak a hívek befogadására szánt tere.
Bizánci művészet és Hajó (építészet) · Hajó (építészet) és Szent Péter-bazilika ·
Héliopolisz
Héliopolisz (egyiptomi nyelven Junu, a Bibliában On néven szerepel) az ókori Egyiptom egyik legősibb városa, a 13.
Bizánci művészet és Héliopolisz · Héliopolisz és Szent Péter-bazilika ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Bizánci művészet és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika ·
I. Károly frank császár
I.
Bizánci művészet és I. Károly frank császár · I. Károly frank császár és Szent Péter-bazilika ·
II. Ottó német-római császár
II. Ottó és Theophanu Krisztus áldó keze alatt II.
Bizánci művészet és II. Ottó német-római császár · II. Ottó német-római császár és Szent Péter-bazilika ·
III. Leó pápa
III.
Bizánci művészet és III. Leó pápa · III. Leó pápa és Szent Péter-bazilika ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Bizánci művészet és Jézus · Jézus és Szent Péter-bazilika ·
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Bizánci művészet és Jeruzsálem · Jeruzsálem és Szent Péter-bazilika ·
Kappadókia
Kappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Torosz-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt.
Bizánci művészet és Kappadókia · Kappadókia és Szent Péter-bazilika ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Bizánci művészet és Kereszténység · Kereszténység és Szent Péter-bazilika ·
Kupola
Szent István-bazilika kupolája A kupola az építészetben kör vagy ellipszis alaprajzú, jellemzően félgömbszerű, csúcspontján záródó boltozat.
Bizánci művészet és Kupola · Kupola és Szent Péter-bazilika ·
Mihály arkangyal
Mihály arkangyal (héber: מִיכָאֵל) a judaizmus, a kereszténység és az iszlám arkangyala.
Bizánci művészet és Mihály arkangyal · Mihály arkangyal és Szent Péter-bazilika ·
Mozaik
Krisztus, San Apollinare Nuovo-templom, Ravenna Theodóra császárné arcmása San Vitale-székesegyház, Ravenna KT)'' A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot (néha más anyagokat is használnak).
Bizánci művészet és Mozaik · Mozaik és Szent Péter-bazilika ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Bizánci művészet és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Szent Péter-bazilika ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Bizánci művészet és Róma · Róma és Szent Péter-bazilika ·
Szarkofág
Merenptah fáraó kőszarkofágja A szarkofág görög eredetű összetett szó, melynek első fele (sarks) húst (v.ö. sarcoma, szarkóma) második része a fág (fagia) az emésztést jelenti, így a kifejezés értelmező fordítása a testemésztő.
Bizánci művészet és Szarkofág · Szarkofág és Szent Péter-bazilika ·
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Bizánci művészet és Szűz Mária · Szent Péter-bazilika és Szűz Mária ·
Szent Cirill
Szent Cirill és Szent Metód Szent Metód és Szent Cirill Mária mennybevétele és Szent Cirill- és Szent Metód-bazilika, Velehrad, Csehország Szent Cirill (Thesszaloniké, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvéröccse.
Bizánci művészet és Szent Cirill · Szent Cirill és Szent Péter-bazilika ·
Szent Márk-székesegyház (Velence)
A bazilika alaprajza A Szent Márk-székesegyház vagy Szent Márk-bazilika (olaszul Basilica di San Marco) az olaszországi Velencében, a város központjában, a Szent Márk téren áll.
Bizánci művészet és Szent Márk-székesegyház (Velence) · Szent Márk-székesegyház (Velence) és Szent Péter-bazilika ·
Szent Metód
Szent Metód, névváltozatok: Method, Methodiosz, Methodius, Metodij, Mefogyij (Thesszaloniké, 815 körül – Velehrad, 885. április 6.) görög szerzetes, hittérítő.
Bizánci művészet és Szent Metód · Szent Metód és Szent Péter-bazilika ·
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Bizánci művészet és Szicília · Szent Péter-bazilika és Szicília ·
Templom
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Bizánci művészet és Templom · Szent Péter-bazilika és Templom ·
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Bizánci művészet és Velence (Olaszország) · Szent Péter-bazilika és Velence (Olaszország) ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Bizánci művészet · 11. század és Szent Péter-bazilika ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Bizánci művészet · 12. század és Szent Péter-bazilika ·
15. század
A 15.
15. század és Bizánci művészet · 15. század és Szent Péter-bazilika ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Bizánci művészet · 18. század és Szent Péter-bazilika ·
4. század
A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.
4. század és Bizánci művészet · 4. század és Szent Péter-bazilika ·
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
6. század és Bizánci művészet · 6. század és Szent Péter-bazilika ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bizánci művészet és Szent Péter-bazilika
- Mi van a közös Bizánci művészet és Szent Péter-bazilika
- Közötti hasonlóságok Bizánci művészet és Szent Péter-bazilika
Összehasonlítását Bizánci művészet és Szent Péter-bazilika
Bizánci művészet 200 kapcsolatokat, ugyanakkor Szent Péter-bazilika 369. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 6.50% = 37 / (200 + 369).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bizánci művészet és Szent Péter-bazilika. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: