Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bizánci Birodalom és Ravenna

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bizánci Birodalom és Ravenna

Bizánci Birodalom vs. Ravenna

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt. Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.

Közötti hasonlóságok Bizánci Birodalom és Ravenna

Bizánci Birodalom és Ravenna 15 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Augustus római császár, Flavius Honorius római császár, I. Iusztinianosz bizánci császár, I. Theodosius római császár, Jézus, Kereszténység, Longobárdok, Mozaik, Nyugatrómai Birodalom, Ravennai Exarchátus, Római polgárjog, Velencei Köztársaság, 5. század, 6. század.

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Adriai-tenger és Bizánci Birodalom · Adriai-tenger és Ravenna · Többet látni »

Augustus római császár

gemmája, ékköve Imperator Caesar Augustus divi filius, általánosan elterjedt néven Augustus császár, születési nevén Caius Octavius, később Caius Iulius Caesar (Róma, i. e. 63. szeptember 23. – Nola, i. sz. 14. augusztus 19.) a Római Birodalom első császára (uralkodott i. e. 27-től haláláig, i. sz. 14-ig), a római történelem egyik legfontosabb alakja volt.

Augustus római császár és Bizánci Birodalom · Augustus római császár és Ravenna · Többet látni »

Flavius Honorius római császár

Probus Anicius, Honorius consulja. 406-ban készült Labarum ábrázolás, csúcsán a Krisztus-monogrammal Honorius Jean-Paul Laurens festményén Honoriust ábrázoló pénzérme Flavius Honorius, gyakran csak Honorius (Konstantinápoly, 384. szeptember 9. – Ravenna, 423. augusztus 15.) a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének első császára volt 395-től haláláig.

Bizánci Birodalom és Flavius Honorius római császár · Flavius Honorius római császár és Ravenna · Többet látni »

I. Iusztinianosz bizánci császár

A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.

Bizánci Birodalom és I. Iusztinianosz bizánci császár · I. Iusztinianosz bizánci császár és Ravenna · Többet látni »

I. Theodosius római császár

I.

Bizánci Birodalom és I. Theodosius római császár · I. Theodosius római császár és Ravenna · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Bizánci Birodalom és Jézus · Jézus és Ravenna · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Bizánci Birodalom és Kereszténység · Kereszténység és Ravenna · Többet látni »

Longobárdok

A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.

Bizánci Birodalom és Longobárdok · Longobárdok és Ravenna · Többet látni »

Mozaik

Krisztus, San Apollinare Nuovo-templom, Ravenna Theodóra császárné arcmása San Vitale-székesegyház, Ravenna KT)'' A mozaik olyan művészeti technika és annak eredménye, amelynél kicsiny méretű színes üveg-, kő- vagy kavicsdarabokból állítják össze a képet vagy mintázatot (néha más anyagokat is használnak).

Bizánci Birodalom és Mozaik · Mozaik és Ravenna · Többet látni »

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.

Bizánci Birodalom és Nyugatrómai Birodalom · Nyugatrómai Birodalom és Ravenna · Többet látni »

Ravennai Exarchátus

A Ravennai Exarchátus a Bizánci Birodalom itáliai területeket magában foglaló közigazgatási egysége volt a korai középkorban.

Bizánci Birodalom és Ravennai Exarchátus · Ravenna és Ravennai Exarchátus · Többet látni »

Római polgárjog

A tóga, viselet, amely csak a római polgárokat illette meg. Római polgárjog, latinul: civitas Romana.

Bizánci Birodalom és Római polgárjog · Római polgárjog és Ravenna · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Bizánci Birodalom és Velencei Köztársaság · Ravenna és Velencei Köztársaság · Többet látni »

5. század

Az 5.

5. század és Bizánci Birodalom · 5. század és Ravenna · Többet látni »

6. század

Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.

6. század és Bizánci Birodalom · 6. század és Ravenna · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bizánci Birodalom és Ravenna

Bizánci Birodalom 177 kapcsolatokat, ugyanakkor Ravenna 96. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 5.49% = 15 / (177 + 96).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bizánci Birodalom és Ravenna. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »