Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bizánci Birodalom és Középkor
Bizánci Birodalom és Középkor 36 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, Arabok, Avarok, Eretnekség, Európa, Európa történelme, Földközi-tenger, Frank Birodalom, Frankok, Gótok, Görögtűz, I. Constantinus római császár, Iszlám, Itália, Jézus, Kereszténység, Keresztes háborúk, Kijevi Rusz, Konstantinápoly, Népvándorláskor, Nyugatrómai Birodalom, Oszmán Birodalom, Palesztina, Pápa (egyházfő), Római Birodalom, Reneszánsz, Selyem, Vallás, 11. század, 12. század, ..., 14. század, 18. század, 6. század, 7. század, 8. század, 9. század. Bővíteni index (6 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Afrika és Bizánci Birodalom · Afrika és Középkor ·
Arabok
Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.
Arabok és Bizánci Birodalom · Arabok és Középkor ·
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
Avarok és Bizánci Birodalom · Avarok és Középkor ·
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Bizánci Birodalom és Eretnekség · Eretnekség és Középkor ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Bizánci Birodalom és Európa · Európa és Középkor ·
Európa történelme
Az Európa történelme cikk a kontinens múltjával foglalkozik, a neolitikus kortól napjainkig.
Bizánci Birodalom és Európa történelme · Európa történelme és Középkor ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Bizánci Birodalom és Földközi-tenger · Földközi-tenger és Középkor ·
Frank Birodalom
A Frank Királyság, vagy a hivatalos dokumentumokban fellelhető latin nevén: Regnum Francorum — elterjedt, de nem hivatalos közkeletű nevén: Frank Birodalom — az V. században, Gallia északi részén létrejött történelmi állam(482–843).
Bizánci Birodalom és Frank Birodalom · Frank Birodalom és Középkor ·
Frankok
A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.
Bizánci Birodalom és Frankok · Frankok és Középkor ·
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Bizánci Birodalom és Gótok · Gótok és Középkor ·
Görögtűz
A görögtűz a Bizánci Birodalom által használt égőfolyadék-fegyver volt, amelyet többnyire tengeri csatákban alkalmaztak, nagy hatékonysággal, hiszen az anyag összetétele folytán tüze vízzel nem oltható.
Bizánci Birodalom és Görögtűz · Görögtűz és Középkor ·
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Bizánci Birodalom és I. Constantinus római császár · I. Constantinus római császár és Középkor ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Bizánci Birodalom és Iszlám · Iszlám és Középkor ·
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Bizánci Birodalom és Itália · Itália és Középkor ·
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Bizánci Birodalom és Jézus · Jézus és Középkor ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Bizánci Birodalom és Kereszténység · Középkor és Kereszténység ·
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Bizánci Birodalom és Keresztes háborúk · Középkor és Keresztes háborúk ·
Kijevi Rusz
mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.
Bizánci Birodalom és Kijevi Rusz · Középkor és Kijevi Rusz ·
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Bizánci Birodalom és Konstantinápoly · Középkor és Konstantinápoly ·
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Bizánci Birodalom és Népvándorláskor · Középkor és Népvándorláskor ·
Nyugatrómai Birodalom
A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.
Bizánci Birodalom és Nyugatrómai Birodalom · Középkor és Nyugatrómai Birodalom ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bizánci Birodalom és Oszmán Birodalom · Középkor és Oszmán Birodalom ·
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Bizánci Birodalom és Palesztina · Középkor és Palesztina ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Bizánci Birodalom és Pápa (egyházfő) · Középkor és Pápa (egyházfő) ·
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Bizánci Birodalom és Római Birodalom · Középkor és Római Birodalom ·
Reneszánsz
Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.
Bizánci Birodalom és Reneszánsz · Középkor és Reneszánsz ·
Selyem
A selyemhernyó gubói Selyemlepke ''(Bombyx mori) A selyem a köznyelvben általában a hernyóselymet, a selyemlepke (Bombyx mori) hernyójának mirigyváladékát jelenti, amely fontos textilipari nyersanyag.
Bizánci Birodalom és Selyem · Középkor és Selyem ·
Vallás
A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.
Bizánci Birodalom és Vallás · Középkor és Vallás ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Bizánci Birodalom · 11. század és Középkor ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Bizánci Birodalom · 12. század és Középkor ·
14. század
A 14.
14. század és Bizánci Birodalom · 14. század és Középkor ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Bizánci Birodalom · 18. század és Középkor ·
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
6. század és Bizánci Birodalom · 6. század és Középkor ·
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
7. század és Bizánci Birodalom · 7. század és Középkor ·
8. század
Az 8.
8. század és Bizánci Birodalom · 8. század és Középkor ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bizánci Birodalom és Középkor
- Mi van a közös Bizánci Birodalom és Középkor
- Közötti hasonlóságok Bizánci Birodalom és Középkor
Összehasonlítását Bizánci Birodalom és Középkor
Bizánci Birodalom 177 kapcsolatokat, ugyanakkor Középkor 224. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 8.98% = 36 / (177 + 224).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bizánci Birodalom és Középkor. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
