Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bizánci Birodalom és Hérakleiosz bizánci császár

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bizánci Birodalom és Hérakleiosz bizánci császár

Bizánci Birodalom vs. Hérakleiosz bizánci császár

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt. Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig.

Közötti hasonlóságok Bizánci Birodalom és Hérakleiosz bizánci császár

Bizánci Birodalom és Hérakleiosz bizánci császár 17 közös dolog (a Uniópédia): Augustus (cím), Avarok, Örményország, Caesar (cím), Egyiptom, Görög nyelv, Georg Ostrogorsky, Iszlám, Karthágó, Középkor, Kereszténység, Konstantinápoly, Latin nyelv, Mezopotámia, Palesztina, Szíria, VII. Kónsztantinosz bizánci császár.

Augustus (cím)

Caius Octavianus Caesar Augustus császárt Diocletianus császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt.

Augustus (cím) és Bizánci Birodalom · Augustus (cím) és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Avarok és Bizánci Birodalom · Avarok és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Örményország

Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.

Örményország és Bizánci Birodalom · Örményország és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Caesar (cím)

A caesar (többes száma caesarok, latinul: Caesar, többes számban Caesares) császári uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered.

Bizánci Birodalom és Caesar (cím) · Caesar (cím) és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Bizánci Birodalom és Egyiptom · Egyiptom és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Bizánci Birodalom és Görög nyelv · Görög nyelv és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Georg Ostrogorsky

Georg Ostrogorsky (Георгий Александрович Острогорский, 1902. január 19. Szentpétervár – 1976. október 24. Belgrád) orosz származású, túlnyomórészt Jugoszláviában élő és alkotó bizantinológus, történész, az athéni és bécsi Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szerb Tudományos Akadémia rendes tagja.

Bizánci Birodalom és Georg Ostrogorsky · Georg Ostrogorsky és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Bizánci Birodalom és Iszlám · Hérakleiosz bizánci császár és Iszlám · Többet látni »

Karthágó

Karthágó (föníciai qrt ḥdšt, vagyis qart-ḥadšat, új város, görögül Καρχηδών, azaz Karkhédón, latin Carthago) ősi város Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.

Bizánci Birodalom és Karthágó · Hérakleiosz bizánci császár és Karthágó · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Bizánci Birodalom és Középkor · Hérakleiosz bizánci császár és Középkor · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Bizánci Birodalom és Kereszténység · Hérakleiosz bizánci császár és Kereszténység · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Bizánci Birodalom és Konstantinápoly · Hérakleiosz bizánci császár és Konstantinápoly · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Bizánci Birodalom és Latin nyelv · Hérakleiosz bizánci császár és Latin nyelv · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Bizánci Birodalom és Mezopotámia · Hérakleiosz bizánci császár és Mezopotámia · Többet látni »

Palesztina

Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.

Bizánci Birodalom és Palesztina · Hérakleiosz bizánci császár és Palesztina · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Bizánci Birodalom és Szíria · Hérakleiosz bizánci császár és Szíria · Többet látni »

VII. Kónsztantinosz bizánci császár

VII.

Bizánci Birodalom és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Hérakleiosz bizánci császár és VII. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bizánci Birodalom és Hérakleiosz bizánci császár

Bizánci Birodalom 177 kapcsolatokat, ugyanakkor Hérakleiosz bizánci császár 100. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 6.14% = 17 / (177 + 100).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bizánci Birodalom és Hérakleiosz bizánci császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »