Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 11 közös dolog (a Uniópédia): Bia, Budafok, Budakörnyéki járás, Budapest, Gyömrői járás, Járás, Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye), Kispesti járás, Magyarország, Nagy-Budapest, Pomázi járás.
Bia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Biatorbágy Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései Kategória:Biatorbágy.
Bia és Biai járás · Bia és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Budafok
Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.
Biai járás és Budafok · Budafok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Budakörnyéki járás
A Budakörnyéki járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Budapest volt.
Biai járás és Budakörnyéki járás · Budakörnyéki járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Biai járás és Budapest · Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Gyömrői járás
A Gyömrői járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon.
Biai járás és Gyömrői járás · Gyömrői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Biai járás és Járás · Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt.
Biai járás és Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) · Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kispesti járás
A Kispesti járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon.
Biai járás és Kispesti járás · Kispesti járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Biai járás és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nagy-Budapest
Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.
Biai járás és Nagy-Budapest · Nagy-Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pomázi járás
A Pomázi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Pomáz volt.
Biai járás és Pomázi járás · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Pomázi járás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Biai járás 32 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 7.01% = 11 / (32 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Biai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
