Közötti hasonlóságok Bhagavad-gíta és Etika (vallás)
Bhagavad-gíta és Etika (vallás) 8 közös dolog (a Uniópédia): Ísvara, Filozófia, Hinduizmus, Karma, Kereszténység, Móksa, Szent könyv, Szolgálat (vallás).
Ísvara
Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág a hinduizmuson belül.
Ísvara és Bhagavad-gíta · Ísvara és Etika (vallás) ·
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Bhagavad-gíta és Filozófia · Etika (vallás) és Filozófia ·
Hinduizmus
India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.
Bhagavad-gíta és Hinduizmus · Etika (vallás) és Hinduizmus ·
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Bhagavad-gíta és Karma · Etika (vallás) és Karma ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Bhagavad-gíta és Kereszténység · Etika (vallás) és Kereszténység ·
Móksa
Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: megszabadulás, (fel)szabadulás, eleresztés.
Bhagavad-gíta és Móksa · Etika (vallás) és Móksa ·
Szent könyv
A szent könyv vagy szent írás olyan szövegeket foglal magába, amelyek az adott kultúra vallási irodalmán belül központi jelentőségűek és amelyeket normatívnak tekintenek az elfogadott tanok, a vallási tanítás, az imádság és a mindennapi élet szabályaival kapcsolatban.
Bhagavad-gíta és Szent könyv · Etika (vallás) és Szent könyv ·
Szolgálat (vallás)
A szolgálat a vallásos élet egyik fő eleme.
Bhagavad-gíta és Szolgálat (vallás) · Etika (vallás) és Szolgálat (vallás) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bhagavad-gíta és Etika (vallás)
- Mi van a közös Bhagavad-gíta és Etika (vallás)
- Közötti hasonlóságok Bhagavad-gíta és Etika (vallás)
Összehasonlítását Bhagavad-gíta és Etika (vallás)
Bhagavad-gíta 57 kapcsolatokat, ugyanakkor Etika (vallás) 86. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 5.59% = 8 / (57 + 86).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bhagavad-gíta és Etika (vallás). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: