Közötti hasonlóságok Bethlen Gábor és Rudolf magyar király
Bethlen Gábor és Rudolf magyar király 12 közös dolog (a Uniópédia): Báthory István erdélyi fejedelem, Bécs, Bocskai István, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, I. Ferdinánd magyar király, II. Mátyás magyar király, Oszmán Birodalom, Protestantizmus, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, Tizenöt éves háború, 17. század.
Báthory István erdélyi fejedelem
Báthory István (Szilágysomlyó, Keleti Magyar Királyság, 1533. szeptember 27. – Grodno, Lengyel–Litván Nemzetközösség, 1586. december 12.), magyar főnemes, magyar költő, erdélyi fejedelem 1571-től, valamint választott lengyel király és litván nagyfejedelem 1575-től hitvese, Anna lengyel királynő mellett saját, 1586-os haláláig.
Báthory István erdélyi fejedelem és Bethlen Gábor · Báthory István erdélyi fejedelem és Rudolf magyar király ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Bethlen Gábor · Bécs és Rudolf magyar király ·
Bocskai István
Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.
Bethlen Gábor és Bocskai István · Bocskai István és Rudolf magyar király ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Bethlen Gábor és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Rudolf magyar király ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Bethlen Gábor és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Rudolf magyar király ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Bethlen Gábor és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Rudolf magyar király ·
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Bethlen Gábor és II. Mátyás magyar király · II. Mátyás magyar király és Rudolf magyar király ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bethlen Gábor és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Rudolf magyar király ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Bethlen Gábor és Protestantizmus · Protestantizmus és Rudolf magyar király ·
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
Báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond (Felsővadász, 1544 vagy 1554 vagy 1555 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.
Bethlen Gábor és Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem · Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Rudolf magyar király ·
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Bethlen Gábor és Tizenöt éves háború · Rudolf magyar király és Tizenöt éves háború ·
17. század
A 17.
17. század és Bethlen Gábor · 17. század és Rudolf magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bethlen Gábor és Rudolf magyar király
- Mi van a közös Bethlen Gábor és Rudolf magyar király
- Közötti hasonlóságok Bethlen Gábor és Rudolf magyar király
Összehasonlítását Bethlen Gábor és Rudolf magyar király
Bethlen Gábor 153 kapcsolatokat, ugyanakkor Rudolf magyar király 113. Ami közös bennük 12, a Jaccard index 4.51% = 12 / (153 + 113).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bethlen Gábor és Rudolf magyar király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: