Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Berlin és Németország
Berlin és Németország 74 közös dolog (a Uniópédia): Adolf Hitler, Amerikai Egyesült Államok, Augsburg, Augusztus 13., Ausztria, Şehitlik-mecset, Baloldali Párt (Németország), Berlini fal, Bonn, Brandenburg, Bruttó hazai termék, Bundesrat, Bundestag, Csehország, Dánia, Drezda, Elba (folyó), Euró, Európa, Európai Unió, Franciaország, Frankfurt am Main, Germánok, Hamburg, Hannover, Hanza-szövetség, Harmadik Birodalom, Harmincéves háború, Havel (folyó), Hollandia, ..., India, Iszlám, Jégkorong, Kézilabda, Kína, Kereszténydemokrata Unió, Kommunizmus, Kosárlabda, Labdarúgás, Lengyelország, Lipcse (Németország), Második világháború, Múzeum-sziget, München, Michael Müller (politikus), Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Napóleoni háborúk, Német Birodalom, Német Demokratikus Köztársaság, Német labdarúgó-bajnokság (első osztály), Német nyelv, Németország nagyvárosai, Németország Szociáldemokrata Pártja, Nyugat-Németország, Porosz Királyság, Protestantizmus, Római katolikus egyház, Röplabda, Rokokó, Románia, Rostock, Siemens (vállalat), Spree, Stuttgart, Szász-Anhalt, Szövetség ’90/Zöldek, Törökország, UNESCO, Weimari köztársaság, Zsidó vallás, 15. század, 19. század, 1936. évi nyári olimpiai játékok, 20. század. Bővíteni index (44 több) »
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Adolf Hitler és Berlin · Adolf Hitler és Németország ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Berlin · Amerikai Egyesült Államok és Németország ·
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Augsburg és Berlin · Augsburg és Németország ·
Augusztus 13.
Névnapok: Ipoly + Áldáska, Barakon, Barakony, Belinda, Benedetta, Benedikta, Beneditta, Benita, Elen, Elena, Eleni, Elin, Emőd, Enid, Gerda, Gertrúd, Hannó, Hippia, Hippolit, Hippolita, Ibolya, Ince, Ippolita, János, Jerta, Kamélia, Kászon, Kasszián, Maxim, Relinda, Rodelinda, Trudi, Via, Víta, Vitália.
Augusztus 13. és Berlin · Augusztus 13. és Németország ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Berlin · Ausztria és Németország ·
Şehitlik-mecset
Şehitlik-mecset (magyarul: Mártírtemető mecsetje) Berlin legnagyobb iszlám imaháza.
Berlin és Şehitlik-mecset · Németország és Şehitlik-mecset ·
Baloldali Párt (Németország)
A Baloldali Párt (németül Die Linke) politikai párt Németországban.
Baloldali Párt (Németország) és Berlin · Baloldali Párt (Németország) és Németország ·
Berlini fal
A fal elhelyezkedése és a határátkelőhelyek (http://sharemap.org/public/West_and_East_Berlin interaktív térkép) A berlini fal (hivatalos keletnémet nevén: Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal; eközben nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén.
Berlin és Berlini fal · Berlini fal és Németország ·
Bonn
Bonn Németország 19., Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 9.
Berlin és Bonn · Bonn és Németország ·
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Berlin és Brandenburg · Brandenburg és Németország ·
Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma.
Berlin és Bruttó hazai termék · Bruttó hazai termék és Németország ·
Bundesrat
A Bundesrat (Szövetségi Tanács) a német törvényhozásnak az az intézménye, amely a 16 szövetségi állam (Länder) megjelenítésére hivatott.
Berlin és Bundesrat · Bundesrat és Németország ·
Bundestag
A Bundestag plenáris ülésterme A Bundestag a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza.
Berlin és Bundestag · Bundestag és Németország ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Berlin és Csehország · Csehország és Németország ·
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Berlin és Dánia · Dánia és Németország ·
Drezda
A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.
Berlin és Drezda · Drezda és Németország ·
Elba (folyó)
Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója.
Berlin és Elba (folyó) · Elba (folyó) és Németország ·
Euró
Az euró (devizakód: EUR, szimbólum: €) az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, valutája, amelyet a 27 tagállam közül 20 (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) és az Európai Unió intézményei közösen használnak, ők alkotják az eurózónát.
Berlin és Euró · Euró és Németország ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Berlin és Európa · Európa és Németország ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Berlin és Európai Unió · Európai Unió és Németország ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Berlin és Franciaország · Franciaország és Németország ·
Frankfurt am Main
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.
Berlin és Frankfurt am Main · Frankfurt am Main és Németország ·
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
Berlin és Germánok · Germánok és Németország ·
Hamburg
Hamburg ((.
Berlin és Hamburg · Hamburg és Németország ·
Hannover
Hannover (IPA), régi magyar neve: Hannovera, város Németországban, Alsó-Szászország szövetségi tartomány fővárosa.
Berlin és Hannover · Hannover és Németország ·
Hanza-szövetség
A Hanza-szövetség kiterjedése 1400 körül A Hanza-szövetség kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.
Berlin és Hanza-szövetség · Hanza-szövetség és Németország ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Berlin és Harmadik Birodalom · Harmadik Birodalom és Németország ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Berlin és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Németország ·
Havel (folyó)
A Havel az Elba egyik mellékfolyója Németország területén, hossza 325 km.
Berlin és Havel (folyó) · Havel (folyó) és Németország ·
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Berlin és Hollandia · Hollandia és Németország ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Berlin és India · India és Németország ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Berlin és Iszlám · Iszlám és Németország ·
Jégkorong
A jégkorong (köznyelvben: jéghoki, hoki) két csapat által, jégpályán, ütővel és koronggal játszott csapatjáték.
Berlin és Jégkorong · Jégkorong és Németország ·
Kézilabda
A kézilabda egy labdajáték.
Berlin és Kézilabda · Kézilabda és Németország ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Berlin és Kína · Kína és Németország ·
Kereszténydemokrata Unió
A Kereszténydemokrata Unió (németül Christlich Demokratische Union Deutschlands, röviden CDU) Németország (1990-ig Nyugat-Németország) egyik nagy konzervatív néppártja, az Európai Néppárt tagja.
Berlin és Kereszténydemokrata Unió · Kereszténydemokrata Unió és Németország ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Berlin és Kommunizmus · Kommunizmus és Németország ·
Kosárlabda
A kosárlabda egy olyan labdajáték, amelyet két ötfős csapat játszik.
Berlin és Kosárlabda · Kosárlabda és Németország ·
Labdarúgás
Labdarúgó mérkőzés 1871 körül az Old Etonians és a Blackburn Rovers csapatai között Sunderland–Aston Villa labdarúgó-mérkőzés 1895-ben kapus megpróbál kivédeni A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen.
Berlin és Labdarúgás · Labdarúgás és Németország ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Berlin és Lengyelország · Lengyelország és Németország ·
Lipcse (Németország)
Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig, Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.
Berlin és Lipcse (Németország) · Lipcse (Németország) és Németország ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Berlin és Második világháború · Második világháború és Németország ·
Múzeum-sziget
A Múzeum-sziget térképe Látkép a tévétoronyból, az előtérben a Múzeum-szigettel A Múzeum-sziget a Pergamon- és Bode-múzeumokkal A Múzeum-sziget a Spree folyó szigetének északi része Berlin központjában.
Berlin és Múzeum-sziget · Múzeum-sziget és Németország ·
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Berlin és München · München és Németország ·
Michael Müller (politikus)
Michael Müller (Nyugat-Berlin, 1964. december 9.) német szociáldemokrata politikus, 2014 és 2020 között Berlin polgármestere, 2017.
Berlin és Michael Müller (politikus) · Michael Müller (politikus) és Németország ·
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Berlin és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Munkás-paraszt Vörös Hadsereg és Németország ·
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Berlin és Napóleoni háborúk · Németország és Napóleoni háborúk ·
Német Birodalom
A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.
Berlin és Német Birodalom · Német Birodalom és Németország ·
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
Berlin és Német Demokratikus Köztársaság · Német Demokratikus Köztársaság és Németország ·
Német labdarúgó-bajnokság (első osztály)
A Bundesliga a német labdarúgó-bajnokság első osztálya, amelyben az 1992/1993-as idény óta 18 csapat vesz részt.
Berlin és Német labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Német labdarúgó-bajnokság (első osztály) és Németország ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Berlin és Német nyelv · Német nyelv és Németország ·
Németország nagyvárosai
A főbb városok elhelyezkedése az országban Ez a lista Németország nagyvárosainak adatait tartalmazza, amelyek valamikor átlépték a 100 000 fős népességet.
Berlin és Németország nagyvárosai · Németország és Németország nagyvárosai ·
Németország Szociáldemokrata Pártja
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) a legrégebbi ma is létező párt Németországban és a világ egyik legrégebbi pártja, 1863-ban jött létre.
Berlin és Németország Szociáldemokrata Pártja · Németország és Németország Szociáldemokrata Pártja ·
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Berlin és Nyugat-Németország · Németország és Nyugat-Németország ·
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Berlin és Porosz Királyság · Németország és Porosz Királyság ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Berlin és Protestantizmus · Németország és Protestantizmus ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Berlin és Római katolikus egyház · Németország és Római katolikus egyház ·
Röplabda
Női röplabda mérkőzés A röplabda csapatsport, amelyet két, hat-hat főből álló, egymástól egy magas hálóval elválasztott csapat játszik egy labdával, amit főleg kézzel és karral (ritkábban más testrészekkel) érintve tartanak mozgásban a pálya légterében.
Berlin és Röplabda · Németország és Röplabda ·
Rokokó
Carszkoje Szelóban Mária Antóniáról A 18. század elején Franciaországban létrejött egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta.
Berlin és Rokokó · Németország és Rokokó ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Berlin és Románia · Németország és Románia ·
Rostock
Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.
Berlin és Rostock · Németország és Rostock ·
Siemens (vállalat)
A Siemens Zrt. Gizella úti székháza A Siemens AG egy német multinacionális technológiai konglomerátum.
Berlin és Siemens (vállalat) · Németország és Siemens (vállalat) ·
Spree
A Spree a Havel 400 km hosszú bal oldali mellékfolyója Németország keleti részén, illetve egy rövid szakaszon Csehországban.
Berlin és Spree · Németország és Spree ·
Stuttgart
Stuttgart (svábul: Schduagert) a németországi Baden-Württemberg tartomány fővárosa és legnagyobb városa az ország délnyugati részén.
Berlin és Stuttgart · Németország és Stuttgart ·
Szász-Anhalt
Szász-Anhalt (németül: Sachsen-Anhalt) Németország egyik tartománya.
Berlin és Szász-Anhalt · Németország és Szász-Anhalt ·
Szövetség ’90/Zöldek
A Szövetség ’90/Zöldek (németül: Bündnis 90/Die Grünen) párt Németországban, a világ legrégibb és 2007-ig legsikeresebb zöld pártja.
Berlin és Szövetség ’90/Zöldek · Németország és Szövetség ’90/Zöldek ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Berlin és Törökország · Németország és Törökország ·
UNESCO
Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
Berlin és UNESCO · Németország és UNESCO ·
Weimari köztársaság
A weimari köztársaság a németországi monarchia államrendszerét 1919-ben felváltó polgári demokratikus, parlamenti képviseletű, szövetségi köztársaság történészek által adott neve, melyet Weimar városa után kapott, ahol az alkotmányozó nemzetgyűlés összeült.
Berlin és Weimari köztársaság · Németország és Weimari köztársaság ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Berlin és Zsidó vallás · Németország és Zsidó vallás ·
15. század
A 15.
15. század és Berlin · 15. század és Németország ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Berlin · 19. század és Németország ·
1936. évi nyári olimpiai játékok
Az 1936.
1936. évi nyári olimpiai játékok és Berlin · 1936. évi nyári olimpiai játékok és Németország ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Berlin és Németország
- Mi van a közös Berlin és Németország
- Közötti hasonlóságok Berlin és Németország
Összehasonlítását Berlin és Németország
Berlin 489 kapcsolatokat, ugyanakkor Németország 539. Ami közös bennük 74, a Jaccard index 7.20% = 74 / (489 + 539).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Berlin és Németország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
