Közötti hasonlóságok Berlin és Európa történelme
Berlin és Európa történelme 51 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Atlantisz Könyvkiadó, Ausztria, Belgium, Berlini fal, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Euró, Európa, Európai Unió, Finnország, Franciaország, Görögország, Germánok, Harmadik Birodalom, Harmincéves háború, Hidegháború, Hollandia, Horvátország, I. Napóleon francia császár, II. Frigyes porosz király, India, Iszlám, Japán, Kelet-Berlin, Kijev, Kommunizmus, Lengyelország, ..., Magyarország, Marshall-terv, Második világháború, Napóleoni háborúk, Német Demokratikus Köztársaság, Németország, Nyugat-Berlin, Nyugat-Németország, Olaszország, Oroszország, Porosz Királyság, Római katolikus egyház, Románia, Spanyolország, Szláv népek, Törökország, Ukrajna, Vasfüggöny, 15. század, 17. század, 19. század. Bővíteni index (21 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Berlin · Amerikai Egyesült Államok és Európa történelme ·
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és Berlin · Anglia és Európa történelme ·
Atlantisz Könyvkiadó
Az Atlantisz Könyvkiadó – az Atlantisz Alapítvány ikerszervezete – egy 1990 óta működő non-profit szervezet, melynek legfontosabb célja a magyar (humán) tudományos könyvkiadás fenntartása, gyarapítása.
Atlantisz Könyvkiadó és Berlin · Atlantisz Könyvkiadó és Európa történelme ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Berlin · Ausztria és Európa történelme ·
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Belgium és Berlin · Belgium és Európa történelme ·
Berlini fal
A fal elhelyezkedése és a határátkelőhelyek (http://sharemap.org/public/West_and_East_Berlin interaktív térkép) A berlini fal (hivatalos keletnémet nevén: Antifaschistischer Schutzwall, azaz Fasisztaellenes Védőfal; eközben nyugaton pedig Die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal néven volt ismert) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén.
Berlin és Berlini fal · Berlini fal és Európa történelme ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Berlin és Bulgária · Bulgária és Európa történelme ·
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Berlin és Dánia · Dánia és Európa történelme ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Berlin és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Európa történelme ·
Euró
Az euró (devizakód: EUR, szimbólum: €) az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, valutája, amelyet a 27 tagállam közül 20 (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) és az Európai Unió intézményei közösen használnak, ők alkotják az eurózónát.
Berlin és Euró · Euró és Európa történelme ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Berlin és Európa · Európa és Európa történelme ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Berlin és Európai Unió · Európa történelme és Európai Unió ·
Finnország
Finnország (hivatalosan Finn Köztársaság) észak-európai ország.
Berlin és Finnország · Európa történelme és Finnország ·
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Berlin és Franciaország · Európa történelme és Franciaország ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Berlin és Görögország · Európa történelme és Görögország ·
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
Berlin és Germánok · Európa történelme és Germánok ·
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Berlin és Harmadik Birodalom · Európa történelme és Harmadik Birodalom ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Berlin és Harmincéves háború · Európa történelme és Harmincéves háború ·
Hidegháború
A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.
Berlin és Hidegháború · Európa történelme és Hidegháború ·
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Berlin és Hollandia · Európa történelme és Hollandia ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Berlin és Horvátország · Európa történelme és Horvátország ·
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Berlin és I. Napóleon francia császár · Európa történelme és I. Napóleon francia császár ·
II. Frigyes porosz király
II.
Berlin és II. Frigyes porosz király · Európa történelme és II. Frigyes porosz király ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Berlin és India · Európa történelme és India ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Berlin és Iszlám · Európa történelme és Iszlám ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Berlin és Japán · Európa történelme és Japán ·
Kelet-Berlin
Kelet-Berlin Kelet-Berlin (Ost-Berlin) a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) fővárosa volt 1948 és 1990 között.
Berlin és Kelet-Berlin · Európa történelme és Kelet-Berlin ·
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Berlin és Kijev · Európa történelme és Kijev ·
Kommunizmus
A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.
Berlin és Kommunizmus · Európa történelme és Kommunizmus ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Berlin és Lengyelország · Európa történelme és Lengyelország ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Berlin és Magyarország · Európa történelme és Magyarország ·
Marshall-terv
A Marshall-terv nemzetközi segélyprogram volt a második világháború után, amely George C. Marshall amerikai külügyminiszterről kapta a nevét.
Berlin és Marshall-terv · Európa történelme és Marshall-terv ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Berlin és Második világháború · Európa történelme és Második világháború ·
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Berlin és Napóleoni háborúk · Európa történelme és Napóleoni háborúk ·
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
Berlin és Német Demokratikus Köztársaság · Európa történelme és Német Demokratikus Köztársaság ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Berlin és Németország · Európa történelme és Németország ·
Nyugat-Berlin
Nyugat-Berlin Nyugat-Berlin részleges államisággal rendelkező terület volt 1949 és 1990 között, amely a nyugati hatalmak megszállási övezeteiből alakult ki.
Berlin és Nyugat-Berlin · Európa történelme és Nyugat-Berlin ·
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Berlin és Nyugat-Németország · Európa történelme és Nyugat-Németország ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Berlin és Olaszország · Európa történelme és Olaszország ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Berlin és Oroszország · Európa történelme és Oroszország ·
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Berlin és Porosz Királyság · Európa történelme és Porosz Királyság ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Berlin és Római katolikus egyház · Európa történelme és Római katolikus egyház ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Berlin és Románia · Európa történelme és Románia ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Berlin és Spanyolország · Európa történelme és Spanyolország ·
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Berlin és Szláv népek · Európa történelme és Szláv népek ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Berlin és Törökország · Európa történelme és Törökország ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Berlin és Ukrajna · Európa történelme és Ukrajna ·
Vasfüggöny
el nem kötelezett Jugoszlávia és a keleti blokkból elszigetelődött Albánia. A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között. Légifelvétel a berlini falról (1989) A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön A vasfüggöny Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a második világháború során kiterjesztett szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati határai mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.
Berlin és Vasfüggöny · Európa történelme és Vasfüggöny ·
15. század
A 15.
15. század és Berlin · 15. század és Európa történelme ·
17. század
A 17.
17. század és Berlin · 17. század és Európa történelme ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Berlin és Európa történelme
- Mi van a közös Berlin és Európa történelme
- Közötti hasonlóságok Berlin és Európa történelme
Összehasonlítását Berlin és Európa történelme
Berlin 489 kapcsolatokat, ugyanakkor Európa történelme 363. Ami közös bennük 51, a Jaccard index 5.99% = 51 / (489 + 363).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Berlin és Európa történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: