Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Berlin és Bode Múzeum
Berlin és Bode Múzeum 16 közös dolog (a Uniópédia): Altes Museum, Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem, Görögország, Gemäldegalerie (Berlin), Harmincéves háború, II. Frigyes porosz király, Isztambul, Második világháború, Múzeum-sziget, Német Demokratikus Köztársaság, Neues Museum, Olaszország, Oroszország, Pergamonmuseum, Rokokó, Spree.
Altes Museum
A berlini Altes Museum, magyarul Régi Múzeum, 1845-ig Királyi Múzeum a Múzeum-szigeten található klasszicista épület, amelyben a berlini Állami Múzeumok antik gyűjteménye található.
Altes Museum és Berlin · Altes Museum és Bode Múzeum ·
Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem
I.
Berlin és Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem · Bode Múzeum és Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Berlin és Görögország · Bode Múzeum és Görögország ·
Gemäldegalerie (Berlin)
A berlini Gemäldegalerie a német főváros egyik legnagyobb képzőművészeti gyűjteménye, a Berlini Állami Múzeumok (Staatliche Museen zu Berlin, SMB) részegysége.
Berlin és Gemäldegalerie (Berlin) · Bode Múzeum és Gemäldegalerie (Berlin) ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Berlin és Harmincéves háború · Bode Múzeum és Harmincéves háború ·
II. Frigyes porosz király
II.
Berlin és II. Frigyes porosz király · Bode Múzeum és II. Frigyes porosz király ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Berlin és Isztambul · Bode Múzeum és Isztambul ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Berlin és Második világháború · Bode Múzeum és Második világháború ·
Múzeum-sziget
A Múzeum-sziget térképe Látkép a tévétoronyból, az előtérben a Múzeum-szigettel A Múzeum-sziget a Pergamon- és Bode-múzeumokkal A Múzeum-sziget a Spree folyó szigetének északi része Berlin központjában.
Berlin és Múzeum-sziget · Bode Múzeum és Múzeum-sziget ·
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
Berlin és Német Demokratikus Köztársaság · Bode Múzeum és Német Demokratikus Köztársaság ·
Neues Museum
A berlini Neues Museum (magyarul Új Múzeum) a Múzeum-szigeten található késői klasszicista épület, a 19. századi múzeumépítészet egyik legjelentősebb alkotása, Karl Friedrich Schinkel tanítványának, Friedrich August Stülernek a fő műve.
Berlin és Neues Museum · Bode Múzeum és Neues Museum ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Berlin és Olaszország · Bode Múzeum és Olaszország ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Berlin és Oroszország · Bode Múzeum és Oroszország ·
Pergamonmuseum
A Pergamonmuseum Berlin és egyben Európa egyik leghíresebb múzeuma, amely a berlini Museumsinselen (Múzeum-szigeten) található.
Berlin és Pergamonmuseum · Bode Múzeum és Pergamonmuseum ·
Rokokó
Carszkoje Szelóban Mária Antóniáról A 18. század elején Franciaországban létrejött egy új stílus, mely a kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kialakításával is hangsúlyozni akarta.
Berlin és Rokokó · Bode Múzeum és Rokokó ·
Spree
A Spree a Havel 400 km hosszú bal oldali mellékfolyója Németország keleti részén, illetve egy rövid szakaszon Csehországban.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Berlin és Bode Múzeum
- Mi van a közös Berlin és Bode Múzeum
- Közötti hasonlóságok Berlin és Bode Múzeum
Összehasonlítását Berlin és Bode Múzeum
Berlin 489 kapcsolatokat, ugyanakkor Bode Múzeum 83. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 2.80% = 16 / (489 + 83).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Berlin és Bode Múzeum. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
