Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bencések és Pannonhalmi Bencés Főapátság

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bencések és Pannonhalmi Bencés Főapátság

Bencések vs. Pannonhalmi Bencés Főapátság

A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje. Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.

Közötti hasonlóságok Bencések és Pannonhalmi Bencés Főapátság

Bencések és Pannonhalmi Bencés Főapátság 18 közös dolog (a Uniópédia): Bakonybél, Barokk, Esztergom, Győr, Hiteleshely, IV. Béla magyar király, Kolostor, Magyar Bencés Kongregáció, Magyarország, Monte Cassino, Nursiai Szent Benedek, Pannonhalma, Sopron, Szent Mór (11. század), Tatárjárás, Tihany, Tolnai Máté, 19. század.

Bakonybél

Bakonybél község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Bakonybél és Bencések · Bakonybél és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Barokk és Bencések · Barokk és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Bencések és Esztergom · Esztergom és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Bencések és Győr · Győr és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Hiteleshely

A hiteleshely régies nevén bizonyságtevő hely (latinul loca credibilia/testimonialia) a feudalizmus kori Magyarországon azt a szerepet töltötte be, mint ma egy közjegyző.

Bencések és Hiteleshely · Hiteleshely és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Bencések és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Kolostor

Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.

Bencések és Kolostor · Kolostor és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Magyar Bencés Kongregáció

A Magyar Bencés Kongregációt 1514-ben hívta életre Tolnai Máté pannonhalmi főapát, aki a királyi alapítású monostorokat szövetségbe tömörítette.

Bencések és Magyar Bencés Kongregáció · Magyar Bencés Kongregáció és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Bencések és Magyarország · Magyarország és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Monte Cassino

A kolostor A Monte Cassino egy 520 méter magas sziklás hegy Rómától 130 kilométerre délre és Cassino városától két kilométerre nyugatra, amely a rajta épült apátságról nevezetes (Monte Cassinó-i apátság).

Bencések és Monte Cassino · Monte Cassino és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Nursiai Szent Benedek

San Marco, Firenze (kb. 1400-1455). Nursiai Benedek (latin: Benedictus Nursiae) vagy katolikus és ortodox nevén Nursiai Szent Benedek (Nursia, 480 körül – Monte Cassino, 543/547. március 21.) a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója.

Bencések és Nursiai Szent Benedek · Nursiai Szent Benedek és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Pannonhalma

A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.

Bencések és Pannonhalma · Pannonhalma és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Bencések és Sopron · Pannonhalmi Bencés Főapátság és Sopron · Többet látni »

Szent Mór (11. század)

Pécsi Szent Mór, illetve pannonhalmi Szent Mór (1000 körül – 1070 körül) bencés szerzetes, később pécsi püspök.

Bencések és Szent Mór (11. század) · Pannonhalmi Bencés Főapátság és Szent Mór (11. század) · Többet látni »

Tatárjárás

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).

Bencések és Tatárjárás · Pannonhalmi Bencés Főapátság és Tatárjárás · Többet látni »

Tihany

Tihany község a Balaton-felvidéken, Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.

Bencések és Tihany · Pannonhalmi Bencés Főapátság és Tihany · Többet látni »

Tolnai Máté

Tolnai Máté, (Szekszárd, 1460. körül – Pannonhalma, 1535.) pannonhalmi főapát.

Bencések és Tolnai Máté · Pannonhalmi Bencés Főapátság és Tolnai Máté · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Bencések · 19. század és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bencések és Pannonhalmi Bencés Főapátság

Bencések 163 kapcsolatokat, ugyanakkor Pannonhalmi Bencés Főapátság 192. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 5.07% = 18 / (163 + 192).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bencések és Pannonhalmi Bencés Főapátság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »