Közötti hasonlóságok Belgrád és Szerb nyelv
Belgrád és Szerb nyelv 38 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Újvidék, Belgrád, Bizánci Birodalom, Bolgár nyelv, Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Első világháború, Görög nyelv, Habsburg Birodalom, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Jugoszlávia, Lazarevics István szerb despota, Macedón nyelv, Magyar nyelv, Magyarország, Miroslav-evangélium, Montenegró, Montenegróiak, Német nyelv, Németország, Niš, Olaszország, Orosz nyelv, Ortodox kereszténység, Romantika, Szandzsák, ..., Szent Száva, Szerbek, Szerbia, Szlavónia, Szláv nyelvek, Szlovénia, Török nyelv, Vuk Stefanović Karadžić. Bővíteni index (8 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Belgrád · Amerikai Egyesült Államok és Szerb nyelv ·
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Újvidék és Belgrád · Újvidék és Szerb nyelv ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Belgrád · Belgrád és Szerb nyelv ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Belgrád és Bizánci Birodalom · Bizánci Birodalom és Szerb nyelv ·
Bolgár nyelv
A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.
Belgrád és Bolgár nyelv · Bolgár nyelv és Szerb nyelv ·
Bosnyákok
A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.
Belgrád és Bosnyákok · Bosnyákok és Szerb nyelv ·
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Belgrád és Bosznia-Hercegovina · Bosznia-Hercegovina és Szerb nyelv ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Belgrád és Bulgária · Bulgária és Szerb nyelv ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Belgrád és Első világháború · Első világháború és Szerb nyelv ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Belgrád és Görög nyelv · Görög nyelv és Szerb nyelv ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Belgrád és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Szerb nyelv ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Belgrád és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Szerb nyelv ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Belgrád és Horvátok · Horvátok és Szerb nyelv ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Belgrád és Horvátország · Horvátország és Szerb nyelv ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Belgrád és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Szerb nyelv ·
Lazarevics István szerb despota
VI.
Belgrád és Lazarevics István szerb despota · Lazarevics István szerb despota és Szerb nyelv ·
Macedón nyelv
A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához.
Belgrád és Macedón nyelv · Macedón nyelv és Szerb nyelv ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Belgrád és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Szerb nyelv ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Belgrád és Magyarország · Magyarország és Szerb nyelv ·
Miroslav-evangélium
A 12. századi kézirat felkerült az UNESCO A világ emlékezete program listájára 2005-ben A Miroslav-evangélium a Szent Száva-templomban 2007-ben.
Belgrád és Miroslav-evangélium · Miroslav-evangélium és Szerb nyelv ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Belgrád és Montenegró · Montenegró és Szerb nyelv ·
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Belgrád és Montenegróiak · Montenegróiak és Szerb nyelv ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Belgrád és Német nyelv · Német nyelv és Szerb nyelv ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Belgrád és Németország · Németország és Szerb nyelv ·
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Belgrád és Niš · Niš és Szerb nyelv ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Belgrád és Olaszország · Olaszország és Szerb nyelv ·
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Belgrád és Orosz nyelv · Orosz nyelv és Szerb nyelv ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Belgrád és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Szerb nyelv ·
Romantika
Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött''A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.
Belgrád és Romantika · Romantika és Szerb nyelv ·
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Belgrád és Szandzsák · Szandzsák és Szerb nyelv ·
Szent Száva
Szent Száva, eredeti nevén Rastko Nemanjić, (1174 – 1236. január 14.), a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító Nemanja István szerb fejedelem legkisebb fia.
Belgrád és Szent Száva · Szent Száva és Szerb nyelv ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Belgrád és Szerbek · Szerb nyelv és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Belgrád és Szerbia · Szerb nyelv és Szerbia ·
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Belgrád és Szlavónia · Szerb nyelv és Szlavónia ·
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Belgrád és Szláv nyelvek · Szerb nyelv és Szláv nyelvek ·
Szlovénia
Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.
Belgrád és Szlovénia · Szerb nyelv és Szlovénia ·
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Belgrád és Török nyelv · Szerb nyelv és Török nyelv ·
Vuk Stefanović Karadžić
Vuk Stefanović Karadžić (cirill írással Вук Стефановић Караџић) (Tršić, 1787. november 6. – Bécs, 1864. február 7.), szerb filológus, nyelvész, folklórkutató, író és történész, a modern szerb nyelv sztenderdizálásának a kezdeményezője, e nyelv cirill írásának a megalkotója és helyesírásának a megalapozója.
Belgrád és Vuk Stefanović Karadžić · Szerb nyelv és Vuk Stefanović Karadžić ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Belgrád és Szerb nyelv
- Mi van a közös Belgrád és Szerb nyelv
- Közötti hasonlóságok Belgrád és Szerb nyelv
Összehasonlítását Belgrád és Szerb nyelv
Belgrád 377 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerb nyelv 272. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 5.86% = 38 / (377 + 272).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Belgrád és Szerb nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: