Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Belgrád és Oszmán Birodalom

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Belgrád és Oszmán Birodalom

Belgrád vs. Oszmán Birodalom

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Közötti hasonlóságok Belgrád és Oszmán Birodalom

Belgrád és Oszmán Birodalom 45 közös dolog (a Uniópédia): Arab nyelv, Belgrád, Berlin, Bizánci Birodalom, Bosznia-Hercegovina, Budapest, Bukarest, Bulgária, Duna, Egyesült Királyság, Első világháború, Erdély, Görögország, Gül Baba türbéje, Habsburg Birodalom, Horvátország, Hunyadi János, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Mehmed oszmán szultán, Irak, Irán, Karlócai béke, Kijev, Konstantinápoly, Magyar Királyság, Magyarország, Montenegró, Nándorfehérvári diadal, Niš, Oroszország, ..., Osztrák–Magyar Monarchia, Rigómezei csata (1389), Szandzsák, Szíria, Szófia, Szerémség, Szerbek, Szerbia, Szilágyi Mihály (kormányzó), Szlavónia, Török nyelv, Thököly Imre, Ukrajna, Zsidók, 9. század. Bővíteni index (15 több) »

Arab nyelv

Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.

Arab nyelv és Belgrád · Arab nyelv és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Belgrád és Belgrád · Belgrád és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Belgrád és Berlin · Berlin és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Belgrád és Bizánci Birodalom · Bizánci Birodalom és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Belgrád és Bosznia-Hercegovina · Bosznia-Hercegovina és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Belgrád és Budapest · Budapest és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.

Belgrád és Bukarest · Bukarest és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Belgrád és Bulgária · Bulgária és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Belgrád és Duna · Duna és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Belgrád és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Belgrád és Első világháború · Első világháború és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Belgrád és Erdély · Erdély és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.

Belgrád és Görögország · Görögország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Gül Baba türbéje

Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai hídfője közelében.

Belgrád és Gül Baba türbéje · Gül Baba türbéje és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Belgrád és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Belgrád és Horvátország · Horvátország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.

Belgrád és Hunyadi János · Hunyadi János és Oszmán Birodalom · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Belgrád és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom · Többet látni »

II. Mehmed oszmán szultán

II.

Belgrád és II. Mehmed oszmán szultán · II. Mehmed oszmán szultán és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Irak

Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.

Belgrád és Irak · Irak és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Irán

Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.

Belgrád és Irán · Irán és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Karlócai béke

A karlócai békeszerződést 1699.

Belgrád és Karlócai béke · Karlócai béke és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Kijev

Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Belgrád és Kijev · Kijev és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Belgrád és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Belgrád és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Belgrád és Magyarország · Magyarország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.

Belgrád és Montenegró · Montenegró és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Nándorfehérvári diadal

A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.

Belgrád és Nándorfehérvári diadal · Nándorfehérvári diadal és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Niš

Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.

Belgrád és Niš · Niš és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Belgrád és Oroszország · Oroszország és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Belgrád és Osztrák–Magyar Monarchia · Oszmán Birodalom és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Rigómezei csata (1389)

Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt.

Belgrád és Rigómezei csata (1389) · Oszmán Birodalom és Rigómezei csata (1389) · Többet látni »

Szandzsák

A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.

Belgrád és Szandzsák · Oszmán Birodalom és Szandzsák · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Belgrád és Szíria · Oszmán Birodalom és Szíria · Többet látni »

Szófia

Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.

Belgrád és Szófia · Oszmán Birodalom és Szófia · Többet látni »

Szerémség

A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.

Belgrád és Szerémség · Oszmán Birodalom és Szerémség · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Belgrád és Szerbek · Oszmán Birodalom és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Belgrád és Szerbia · Oszmán Birodalom és Szerbia · Többet látni »

Szilágyi Mihály (kormányzó)

Horogszegi Szilágyi Mihály (1400 körül – Isztambul, 1460. december 28.) magyar gróf, hadvezér, torontáli alispán, temesi főispán, macsói bán, erdélyi vajda, a Magyar Királyság kormányzója, az alsó részek főkapitánya, Hunyadi Mátyás nagybátyja.

Belgrád és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Oszmán Birodalom és Szilágyi Mihály (kormányzó) · Többet látni »

Szlavónia

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Belgrád és Szlavónia · Oszmán Birodalom és Szlavónia · Többet látni »

Török nyelv

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.

Belgrád és Török nyelv · Oszmán Birodalom és Török nyelv · Többet látni »

Thököly Imre

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.

Belgrád és Thököly Imre · Oszmán Birodalom és Thököly Imre · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Belgrád és Ukrajna · Oszmán Birodalom és Ukrajna · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Belgrád és Zsidók · Oszmán Birodalom és Zsidók · Többet látni »

9. század

A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.

9. század és Belgrád · 9. század és Oszmán Birodalom · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Belgrád és Oszmán Birodalom

Belgrád 377 kapcsolatokat, ugyanakkor Oszmán Birodalom 370. Ami közös bennük 45, a Jaccard index 6.02% = 45 / (377 + 370).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Belgrád és Oszmán Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »