Belemniteszek és Fosszília

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Belemniteszek és Fosszília

Belemniteszek vs. Fosszília

A belemniteszek vagy belemnitidák a tintahalak távoli rokonai voltak, a kréta végeztével kihalt (kréta–tercier kihalási esemény), tengeri belsővázas fejlábúak. Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).

Ammoniteszek

Ezen a két Craspedites példányon jól láthatók a lakókamrák válaszfalainak felszíni metszetei, a lobavonalak Új-Zélandon talált óriás ammonitesz ''(Lytoceras taharoaensis)'' fosszíliája Az ammoniteszek (magyar kládnevükön előrenéző szifótölcséres fejlábúak) kihalt tengeri állatok, a puhatestűek (Mollusca) törzsében a fejlábúak osztályába sorolt ammonoideák névadó alosztálya.

Ammoniteszek és Belemniteszek · Ammoniteszek és Fosszília · Többet látni »

Devon (időszak)

Devoni táj. Éghajlatdiagram az utóbbi félmilliárd évről A devon földtörténeti időszak volt az óidőben (paleozoikum), amely 419,2 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött (± 3,2 millió év) és 358,9 ± 0,4 mya ért véget.

Belemniteszek és Devon (időszak) · Devon (időszak) és Fosszília · Többet látni »

Jura (időszak)

A jura a mezozoikum idő középső időszaka, amelynek kezdetét 201,3±0,2 millió évre teszik és ~145,0 millió éve ért véget.

Belemniteszek és Jura (időszak) · Fosszília és Jura (időszak) · Többet látni »

Karbon

Hőmérséklet-diagram A karbon földtörténeti időszak, a földtörténeti óidő (paleozoikum) hat időszaka közül az ötödik, a devon és a perm közt.

Belemniteszek és Karbon · Fosszília és Karbon · Többet látni »

Tintahalak

A tintahalak (Sepiida) a fejlábúak osztályának egy rendje. Legismertebb képviselőjük a közönséges tintahal. A tintahal belső vázas lábasfejű, nyolc rövidebb nyúlvány és két fogókar keretezi a fejét: ezekkel ejti el a zsákmányát. A kifejlett egyedek testhossza 15–25 cm. A tintahalak kis kagylókkal, rákokkal, garnélákkal, halakkal, polipokkal, férgekkel és egyéb lábasfejűekkel táplálkoznak. A ragadozóik közé a delfinek, a cápák, a nagyobb halak, a fókák és nagy testű polipok tartoznak. Várható élettartamuk egy-két év. A tintahalakat gyakran nevezik a tenger kaméleonjának, ugyanis gyorsan képes változtatni a bőrük színét tetszés szerint. A színváltoztatás sokkal bonyolultabb és sokszínűbb a kaméleonnál. Bőrük gyakran szinte villog, a gyorsan változó minta esetleg kommunikációs módszer is lehet, de szolgálja az álcázást is más ragadozók elől. Ez a színváltoztató funkció piros, sárga, barna, fekete pigmentált színekből áll. A tintahal szeme az egyik legbonyolultabb az állatvilágban. A lábasfejűek szeme alapvetően különbözik a gerincesekétől, így az emberekétől is.

Belemniteszek és Tintahalak · Fosszília és Tintahalak · Többet látni »