Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Becősmohák

Index Becősmohák

A becősmohák vagy szarvasmohák (Anthocerotophyta) nem edényes, azaz szállítószövettel nem rendelkező szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.

39 kapcsolatok: Anatómiában használatos síkok és irányok, Anthoceros, Anthoceros agrestis, Anthocerotaceae, Apomorfia és pleziomorfia, Carolus Linnaeus, Cianobaktériumok, Dendrocerotaceae, Diploid, Egylaki, Epidermisz, Folioceros, Fotoszintézis, Haploid, Keményítő, Kloroplasztisz, Leiosporoceros, Magyarország, Májmohák, Mérsékelt égöv, Mohák, Monofiletikus, Növények, Notothyladaceae, Parafiletikus csoport, Perm (kor), Phaeoceros, Phaeoceros carolinianus, Phaeoceros laevis, Phymatoceros, Sejt, Spóra, Szövetes növények, Törzs (rendszertan), Telepes növények, Termés, Trópusok, Zöldmoszatok, Zigóta.

Anatómiában használatos síkok és irányok

Az állati és a humán anatómiával foglalkozó tudományágakban az anatómiában használatos síkok és irányok precíz megnevezése több okból is igen lényeges.

Új!!: Becősmohák és Anatómiában használatos síkok és irányok · Többet látni »

Anthoceros

Az Anthoceros a Becősmohák törzsén belül az Anthocerotaceae családba tartozó növénynemzetség.

Új!!: Becősmohák és Anthoceros · Többet látni »

Anthoceros agrestis

Az Anthoceros agrestis (magyarul: Sötétspórás becősmoha) egy mohafaj a becősmohák törzséből és az Anthocerotaceae családból.

Új!!: Becősmohák és Anthoceros agrestis · Többet látni »

Anthocerotaceae

Az Anthocerotaceae a Becősmohák törzsébe, az Anthocerotopsida osztályba és az Anthocerotales rendbe tartozó növénycsalád.

Új!!: Becősmohák és Anthocerotaceae · Többet látni »

Apomorfia és pleziomorfia

A filogenetikus jellemzők típusai Apomorfiának (új jellegnek) egy taxonómiai karakter (tulajdonság, bélyeg, jelleg) levezetett (az evolúcióban újonnan megjelent) állapotát tekintjük.

Új!!: Becősmohák és Apomorfia és pleziomorfia · Többet látni »

Carolus Linnaeus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Carl von Linné.

Új!!: Becősmohák és Carolus Linnaeus · Többet látni »

Cianobaktériumok

A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok (Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján.

Új!!: Becősmohák és Cianobaktériumok · Többet látni »

Dendrocerotaceae

A Dendrocerotaceae a Becősmohák törzsébe, az Anthocerotopsida osztályba és az Dendrocerotales rendbe tartozó növénycsalád.

Új!!: Becősmohák és Dendrocerotaceae · Többet látni »

Diploid

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ploidia.

Új!!: Becősmohák és Diploid · Többet látni »

Egylaki

#ÁTIRÁNYÍTÁS A növények nemisége.

Új!!: Becősmohák és Egylaki · Többet látni »

Epidermisz

Az emberi bőr epidermisze (sötétrózsaszín) és dermisze (világos rózsaszín) Az epidermisz vagy felhám (a görög epi-felső és derma-bőr szavakból) a bőr két rétege közül a felső, amely a környezettel érintkezik (az alsó a dermisz).

Új!!: Becősmohák és Epidermisz · Többet látni »

Folioceros

Folioceros egy nemzetség a becősmohák törzsének Anthocerotaceae családjából.

Új!!: Becősmohák és Folioceros · Többet látni »

Fotoszintézis

Növényi sejtekben látható kloroplasztisz A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre.

Új!!: Becősmohák és Fotoszintézis · Többet látni »

Haploid

#ÁTIRÁNYÍTÁS Haploidia.

Új!!: Becősmohák és Haploid · Többet látni »

Keményítő

Búzakeményítő-szemcsék fénymikroszkópos felvételen, jóddal színezve Az amilóz molekula szerkezete Az amilopektin molekula szerkezete A keményítő növényi poliszacharid, egy szénhidrát.

Új!!: Becősmohák és Keményítő · Többet látni »

Kloroplasztisz

Növényi sejtek láthatók kloroplasztiszokkal A kloroplasztiszok a fotoszintézist végző növényi és eukarióta algasejtekben található sejtszervecskék.

Új!!: Becősmohák és Kloroplasztisz · Többet látni »

Leiosporoceros

A Leiosporoceros egy nemzetség a Becősmohák törzséből.

Új!!: Becősmohák és Leiosporoceros · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Becősmohák és Magyarország · Többet látni »

Májmohák

A májmohák (Marchantiophyta, Hepaticophyta vagy gyakran, tévesen Hepatophyta) nem szövetes szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse.

Új!!: Becősmohák és Májmohák · Többet látni »

Mérsékelt égöv

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mérsékelt öv.

Új!!: Becősmohák és Mérsékelt égöv · Többet látni »

Mohák

Fali csavartfogúmoha ''(Tortula muralis)'' A mohák az egész Földön elterjedt, nem edényes, embriós növények, mintegy ismert fajjal, amelyek közül Magyarországon 659 él (2 becősmoha, 146 májmoha és 511 lombosmoha).

Új!!: Becősmohák és Mohák · Többet látni »

Monofiletikus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Monofiletikus csoport.

Új!!: Becősmohák és Monofiletikus · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Becősmohák és Növények · Többet látni »

Notothyladaceae

A Notothyladaceae a Becősmohák törzsébe, az Anthocerotopsida osztályba és a Notothyladales rendbe tartozó növénycsalád.

Új!!: Becősmohák és Notothyladaceae · Többet látni »

Parafiletikus csoport

A hüllők egy parafiletikus taxon, viszont a madarakkal együtt monofiletikus csoportot alkotnak. A biológiai rendszertanban parafilumnak vagy parafiletikus csoportnak az olyan taxonómiai vagy egyéb csoportosítást nevezzük, melyben a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját.

Új!!: Becősmohák és Parafiletikus csoport · Többet látni »

Perm (kor)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Perm (időszak).

Új!!: Becősmohák és Perm (kor) · Többet látni »

Phaeoceros

A Phaeoceros a Becősmohák törzsén belül az Notothyladaceae családba tartozó növénynemzetség.

Új!!: Becősmohák és Phaeoceros · Többet látni »

Phaeoceros carolinianus

A Phaeoceros carolinianus (magyarul: Sárgaspórás becősmoha) egy mohafaj a becősmohák törzséből és a Notothyladaceae családból.

Új!!: Becősmohák és Phaeoceros carolinianus · Többet látni »

Phaeoceros laevis

A Phaeoceros laevis egy mohafaj a becősmohák törzséből és a Notothyladaceae családból.

Új!!: Becősmohák és Phaeoceros laevis · Többet látni »

Phymatoceros

A Phymatoceros a becősmohák törzsén belül a Phymatocerotaceae családba tartozó egyedüli növénynemzetség.

Új!!: Becősmohák és Phymatoceros · Többet látni »

Sejt

Állati sejt felépítése Növényi sejt felépítése A sejt az élőlények legkisebb önálló életet mutató egysége.

Új!!: Becősmohák és Sejt · Többet látni »

Spóra

Tuber melanosporum spórája A spóra egy bioaeroszol, virágtalan növények és gombák ivartalan szaporító sejtje (haploid sejt).

Új!!: Becősmohák és Spóra · Többet látni »

Szövetes növények

A szövetes növények, edényes növények vagy magasabb rendű növények (Tracheophyta vagy Tracheobionta, illetve Cormophyta vagy Cormobionta) a növények országának (Plantae) egyik csoportja.

Új!!: Becősmohák és Szövetes növények · Többet látni »

Törzs (rendszertan)

Az élőlények rendszertani besorolásában a törzs az ország (regnum) és az osztály (classis) között álló fő rendszertani kategória.

Új!!: Becősmohák és Törzs (rendszertan) · Többet látni »

Telepes növények

A telepes növények (Thallophyta) a régebbi növényrendszertani osztályozásokban a növények (Plantae) egyik fő csoportját alkották: Egyrészt azokat a többsejtű növényeket sorolták ide, amelyeknek nincs szövete vagy csak álszövete alakult ki, másrészt számos egysejtű növénytörzset (például Euglenophyta, Chrysophyta, Pyrrophyta, néhány Chlorophyta), a zuzmókat, illetve az algák, baktériumok és gombák számos faját.

Új!!: Becősmohák és Telepes növények · Többet látni »

Termés

''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete. Elkezdődik a klorofill lebomlása, amitől a termés héja színesedik '''6.''' A kifejlett, érett termés héját vörösre színezik a karotinoidok és az antociánok; az édes íz a szerves savak lebomlásának és a cukrok felhalmozódásának eredménye A termés (fructus) a zárvatermők (Magnoliophyta) sajátos, más növénycsoportra nem jellemző szerve, amely a termőből vagy csak annak magház részéből alakul ki.

Új!!: Becősmohák és Termés · Többet látni »

Trópusok

A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.

Új!!: Becősmohák és Trópusok · Többet látni »

Zöldmoszatok

Zöldmoszatok Ernst Haeckel ''Kunstformen der Natur'' című könyvéből A zöldmoszatok elnevezés korábban a növények egy törzsét jelölte.

Új!!: Becősmohák és Zöldmoszatok · Többet látni »

Zigóta

A zigóta (görögül: ζυγωτός, jelentése: „csatlakozott”, a görög ζυγοῦν („csatlakozni”) szóból) a hím ivarsejt és a női ivarsejt (petesejt) összeolvadásakor keletkezett sejt neve.

Új!!: Becősmohák és Zigóta · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »